Október elején szokatlanul alacsony, 73 százalékos töltöttségi szinten megindult a hazai gázkitárolás – derül ki az uniós hátterű Gas Infrastructure Europe (GIE) adatbázisából. Ez azért különös, mert az EU a tagállamoknak november 1-i hatállyal 90 százalékos töltöttséget ír elő. Ennek megfelelően tavaly, szintén októberben, a magyarországi készletek is 93 százalékon tetőztek, amiként a 2023-as csúcsot november elején hasonlóképp efelett, 98 százalékon értük el. Igaz, azt megelőzően – amikor még a szigorú uniós szabály sem élt – nem számított ritkának az akár ennél alacsonyabb töltöttségi forduló sem. Míg 2021-ben és 2022-ben 83-86 százalékon fordultunk kitárolásba és a 2019-2020-as – utólag elsietettnek bizonyuló – gázpánik idején egyaránt lényegében csurig töltöttük az egységeket, azt megelőzően a mostani, 73 százalékhoz hasonló vagy annál is alacsonyabb szinteken fordult a mutató. Egy évtizede például csak 50 százalékig töltöttük a tárolókat.
Az EU egészében még most is feltöltés zajlik a GIE tanúsága szerint. Az összesített arány tegnap 83 százalékon, 34 megajoule-os fűtőértéken átszámítva kereken százmilliárd köbméteren állt. Az érdemi adatot szolgáltató 18 tag, valamint Ukrajna és az Egyesült Királyság rangsorából a magyar töltöttségi arány a hatodik legalacsonyabb. Nálunk csak a horvátok, dánok, lettek, britek és a 28 százalékon álló ukránok mutatnak kedvezőtlenebb képet. Közülük furamód már a horvátoknál is kitárolás zajlik. Hasonlóképp a tárolókból is zajlik már ellátás a 92 százalékon álló cseheknél és a 101 százalékot felmutató lengyeleknél. A többi, a 90 százalékos uniós előírás alatt lévő államokban még töltik a tartalékokat.
A magyar adat megítélését árnyalja, hogy a betárolt mennyiség éves fogyasztás mértékéhez viszonyított 51 százalékos aránya még így is a negyedik legkedvezőbb. Ennek az az oka, hogy Magyarországon a lakosságszámhoz, illetve az évi 8,5 milliárd köbméteres fogyasztáshoz képes kiemelkedő, több mint 6 milliárd köbméternyi gáztároló üzemel. Ennek nagy részét az állami MVM, a fennmaradó hányadot pedig – a biztonsági és a „különleges” gázkészletet is kezelő, sajátos jogállású – Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség birtokolja.
A szigorú uniós töltési előírások hátterében a változatlanul zajló orosz-ukrán háború okozta ellátási bizonytalanság áll.
Nem éri meg az orosz földgáz, Magyarország számára egyre kockázatosabb és drágább a keleti energiabeszerzés