Google;Facebook;politikai hirdetés;Meta;

A politikai reklámok tiltásának utóélete igen színes: míg a Facebook egészen jól megoldotta, a Google nagy réseket hagyott

Igaz, az eddigiekhez képest a töredékét sem tudják elkölteni a politikai szereplők a különböző platformokon.

– Azt nem lehet tudni, hogy a Google-ben mondjuk ezerből csúszik át pár politikai hirdetés, vagy mindent átengednek. Ez egy fekete doboz, amibe nem látunk bele. Ami biztos, hogy a technikájuk meglenne rá, így lehet, hogy csak ideiglenes, amit tapasztalunk – mondta lapunknak Lévai Richárd marketingspecialista azzal kapcsolatban, hogy sok politikai hirdetés így is átmegy a Google szűrőjén.

Mint arról lapunk is beszámolt: az Európai Unió, „Szabályozás a politikai reklámok átláthatóságáról és célzásáról” elnevezésű rendelete miatt a Google (YouTube) már tavaly bejelentette, hogy teljesen kifarol a politikai hirdetések mögül (ezt idén szeptember 22-én meg is tette), később ehhez csatlakozott a másik techóriás, a Meta (Facebook, Instagram) is, akik október 6-ával szintén elkezdték leállítani a hirdetéseket.

A Political Capital elemzése szerint viszont a Google hirdetéstárában jelenleg sok olyan reklám található, amely korábban politikai hirdetésként szerepelt, de ma már más kategóriába tartozik. Ez azt jelenti, hogy a vállalat utólag, a politikai hirdetések kivezetésével egy időben több korábbi kampányt is újracímkézett.

Az intézet vizsgálata négy magyar párt hirdetéseit elemezte, eszerint a hirdetések 60–70 százaléka került át a nem politikai kategóriába, így ezek továbbra is elérhetők. 

A Political Capital a Google és a Meta egy fontos különbségére is felhívta a figyelmet, eszerint a Metánál a hirdető maga jelölte, hogy politikai-e a tartalom (igaz, utána átvizsgálták), a Google viszont automatikusan döntött erről. Több esetben előfordult, hogy ugyanazt a reklámot a Meta politikainak, a Google viszont nem politikainak minősítette.

A tiltás ugyanakkor egyáltalán nem mondható eredménytelennek, mivel a korábbi nagy politikai hirdetők – például pártok és kormányzati szervek – jelenleg vagy egyáltalán nem hirdetnek a Google felületein, vagy csak nem politikai tartalmakat. Néhány határeset azért akad, például a Miniszterelnöki Kabinetiroda 3 százalékos fix hitelt népszerűsítő kampánya vagy a Megafon egyes videói, amelyek burkoltan politikai üzenetként is értelmezhetők. Ez ahhoz képest már szép eredmény, hogy Magyarország 6,5 év alatt 18 milliárd forintot költött politikai hirdetésekre a Metán, aminek nagy részét a kormányoldal szórta ki.

– Ez felfoghatatlanul nagy összeg, nincs olyan cég itthon, amelyik annyit költött volna hirdetésre, mint akár Orbán Viktor oldala, vagy a Megafon

 – mondta Lévai Richárd. 

A szakember azt is elárulta, maga is meglepődött, hogy a Google nem készült fel a politikai hirdetések kivezetésére, miközben volt rá elég ideje. – Egy lehetséges magyarázat, hogy ugyan ezeknek az óriás techcégeknek sok százezer alkalmazottja van, de valójában annyi a feladat, hogy még sokszor nagy projekteket is leállítanak kapacitáshiány miatt. Meglehet, hogy ez olyan sokadrangú probléma, hogy még nincs rá csapat, akik dedikáltan ezzel foglalkoznak. Emellett szerintem bíznak Trumpban is, aki már jelezte az unió felé, hogy hagyja békén az amerikai tech vállalatokat – mondta a szakértő, aki szerint szándékosságról egészen biztosan nincs szó, hiszen a cégek bevételnének töredékét jelentik csak a politikai hirdetések.

– Míg a Metánál fél százalékról beszélünk, addig a Google esetén még ennél is kevesebbről lehet szó. Ezzel szemben az unió meghatározta, hogy a büntetés akár a vállalat éves globális forgalmának 6 százalékáig is terjedhet – mondta Lévai Richárd. Vagyis aligha éri meg a trükközés a tech vállalatoknak.

Ami a Metát illeti, ott már lényegesen kevesebb hirdetés csúszik át, és azok is leginkább azért, mert meglehetősen általános megfogalmazást használnak. Ilyen például a fradi digitális polgári kör, ami azt hirdeti, hogy csatlakozzanak hozzá. – Itthon mindenki tudja, hogy a digitális polgári körök a Fidesz termékei, viszont az algoritmus nem. Így ez a fajta kreativitás utat tör magának, illetve azt látjuk, hogy a nagyon általános megfogalmazás működik. Viszont ha az emberek jelenteni kezdik, hogy ez bizony politika, akkor ezek idővel kisimulnak, eltűnnek. Hogy ehhez mennyi embernek kell jelenteni, azt nem tudni. Ami biztos, hogy a Facebook negyedévente kiad egy transzparencia jelentést, és onnan tudni lehet, hogy a bejelentések közel száz százalékát letiltják, tehát több milliárdnyi posztot, videót. „Hiszem, hogy a Metán be fog állni a rendszer, idővel talán a Google-nél is, bár ott tényleg rejtély egyelőre, hogy csúszhat át a Dobrev Klára vagy Magyar Péter arcával ellátott hirdetés”.

Az e-jegy-botrányban és a lámpaoszlop-bizniszben is érintett cég vezetője.