– Siralmas az országban élők állapota. A többi európai országhoz képest a magyarok 1970-ben örvendtek legjobb egészségnek, azóta viszont a pozíciónk egyre romlik – szembesítette életmódorvoslással foglalkozó szakmai közönségét a mezőkövesdi életmódorvoslás konferencián Sándor János, a Debreceni Egyetem Népegészség- és Járványtani Intézetének vezetője. Nagyjából 50 éve vannak ajánlások, ám Sándor János szerint az egyik probléma az életmódorvoslásban az, hogy az ezzel foglalkozók az evidenciákkal különösebben nem foglalkoznak. Emlékeztetett arra is, hogy tíz éve, a svájci alapellátási modell-kísérletben adatokkal is megerősítették: lehet értelme a megelőzési programoknak. Példaként idézte, hogy akkor, azokban a praxisokban, ahol a gyógytornászok foglalkoztak a mozgásszervi betegekkel, jelentősen csökkent a járóbeteg-ellátás költsége. Ez a megtakarítás behozta a fizetése felét annak a gyógytornásznak, aki ott dolgozott.
Sándor János hozzátette:
a magyar egészségügy lényegében minőségbiztosítás nélkül dolgozik. Óriási pénzeszközök mennek mindenfélére, de azt nem nagyon lehet tudni, hogy abból mekkora az egészség-nyereség.
„Az orvos halálpontosan tudja, hogy a betegének nem attól fordul meg a sorsa, ha beszedi-e vagy sem a vércukor-szabályozó tablettáját, hanem attól, ha lefogy 10 kilót és még mozog is egy kicsit. S ez utóbbiakat kellene rendszerszerűen megtámogatni, ám ez nem történik meg.” Keserűen megjegyezte: mindenki szenved, keresi a megoldásokat. Vannak elkötelezett háziorvosok, együtt futnak a betegekkel, együtt főznek, mert érzik, hogy valamit kellene csinálniuk ezen a területen. A professzor adatai szerint évente csak azért halnak meg 6000-rel többen, mert nem tudunk jól szervezni hatékony megelőző szolgáltatásokat. Az elmaradásunk a V4 országokhoz képest is kimutatható.
A professzor előadása alatt a rendezvény másik vendége, Bidló Judit, az egészségügy szakmai irányításával foglalkozó helyettes államtitkár erősen ingatta a fejét és utóbb meg is kérte az előadót, pontosítsa a megelőzhető halálozás fogalmát. Utóbb erről Sándor János azt mondta: ez a mutató nem arra való, hogy az egészségügyben elmulasztott ügyeket tudjuk vele számszerűsíteni. Példaként idézte, méhnyakrákban már nem kellene meghalnia senkinek, mert az szűrhető és megelőzhető betegség. Ám, ha mégis meghal valaki, az nem csak az egészségügy hibájából történhet, hanem például azért, mert nem ment el időben szűrésre, vagy helyben nem voltak elérhető szolgáltatások a megelőzéshez. Hozzátette: a megelőzhető halálozás mutatóját úgy érdemes értékelni, hogyan változnak évről-évre egy-egy ország adatai. „Ha ez Magyarország esetében felfelé megy, akkor valamit rosszul csinálunk, ha lefelé megy, akkor meg veregetjük egymás vállát”– mondta a professzor.
Zsebbe nyúlós megoldás ma az idősgondozás MagyarországonÉletmód szakorvos képzés indult Magyarországon
Az V. Életmódorvosi és II. Mozgás Receptre Konferencián Bidló Judit, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára bejelentette, hogy 2025. április 5-én megjelent hivatalosan is az a jogszabálytervezet, ami lehetővé teszi, hogy akkreditált licenszvizsgaként az életmód orvostan képesítést szerezzenek. Ez 13 hónapos képzési idővel idén már minden magyar orvosegyetemen elérhető, Európában elsőként nálunk indult el ez a prevenciós szakirány az orvosképzésben.
