Történelmi kötelessége a magyar zsidó közösségnek, hogy Budapesten, ahol ma is mintegy 100 ezer zsidó él, ne hagyja azt, hogy legyenek olyan egykori zsinagógák, amelyek más célt szolgálnak – jelentette ki Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija a rákospalotai zsinagóga átvételét ünneplő rendezvényen.
A vészkorszakban Rákospalotáról több ezer zsidó honfitársunkat hurcolták el a haláltáborokba. Az 1927-ben átadott zsinagógát a „hívek megfogyatkozása miatt” az ötvenes években bezárták, a Régi Fóti úton lévő épület aztán az Országos Széchényi Könyvtár lerakata volt. Köves Slomó közlése szerint a könyvtár évek óta készült kiköltözni innen: ahhoz, hogy ez gyorsabban megtörténjen, a magyar kormány és az EMIH is hozzájárult anyagi forrásokkal.
Az EMIH egyik fő célkitűzésének tekinti, hogy ezeket a helyeket visszaszerezze a zsidóság számára. Amikor egy ilyen épület visszatér a zsidó közösség szolgálatába, annak szimbolikus jelentősége is van – hangsúlyozta a rabbi. A rákospalotai a tizenharmadik zsinagóga, imahely, amelyet az EMIH az elmúlt húsz évben nyitott, ezen belül a hatodik, amely elhagyatott vagy más funkciót betöltő épület volt, és úgy nyerte vissza eredeti rendeltetését.
Köves Slomó még három budapesti zsinagóga újranyitását említette a tervek között,
az egyik az a Dózsa György úti épület, amit ma a Honvéd vívóteremként használ.
A kormány képviseletében Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter – aki miniszterelnöki megbízottként az antiszemitizmus elleni fellépés összehangolásáért is felel – arról beszélt, hogy Magyarországon ma újra zsinagógák nyílnak, Magyarország zsidó közösségei ma biztonságban élhetnek, fejlődnek és gyarapodnak. Kívánta, hogy erősödjenek és gyarapodjanak tovább, mert velük Magyarország erősödik és gyarapodik.
A rákospalotai zsinagóga meglehetősen leromlott állapotban van, hitéleti tevékenységre Köves Slomóék reményei szerint jövő őszre tehető alkalmassá. Arra, hogy a láthatóan tetemes összeget felemésztő felújítás és átalakítás mennyibe kerül majd, a rabbi nem tért ki, ahogyan arra sem, mennyi pénzt fordított az EMIH az épület megvásárlására.
A 24.hu információi szerint összességében akár milliárdos nagyságrendű veszteséget is termelhetett az EMIH csengelei kóser vágóhídja. Köves Slomó kérdésünkre ezt túlzónak nevezte. Két évvel ezelőtt valóban „nagyobb veszteségük” volt, de érzékeltette: ebből tévedés lenne arra következtetni, hogy az EMIH-et az anyagi ellehetetlenülés veszélye fenyegetné. Vannak ugyanis más vállalkozásaik – mondta lapunknak –, amelyek viszont nem veszteségesek.
Már 3 milliárdhoz közelít a Köves Slomó-féle EMIH kóser vágóhídjának veszteségePénz helyett libában fizet ki százmilliós tartozásokat a Köves Slomó-féle EMIH kóser vágóhídja