– A város körültekintően, az érvényes jogszabályoknak megfelelően, azokat betartva járt el. És ez még csak egy folyamat első lépése. Első lépés, amelyben a város a Selyemréti lakótelepről egy peremterületre helyezte át a zónát. A munka azonban nem ért véget: a város keresi azt a helyet, ahol ez a probléma végleges megoldást nyerhet – így reagált a Népszava csütörtöki számában megjelent, a miskolci türelmi zóna áthelyezéséről szóló cikkünkre a fideszes vezetésű polgármesteri hivatal.
Áthelyezik a türelmi zónát, gyermekotthon közelében dolgozhatnak a miskolci örömlányokLapunk elsőként írta meg: az önkormányzati döntéssel – amely ellen a baloldali képviselők tiltakoztak – a szexmunkások által használt terület néhány száz méterre került a részben kiskorú lányokat is nevelő Fruska gyermekvédelmi intézethez, ám erről sem őket, sem a fenntartó megyei gyermekvédelmi központot nem kérdezték meg előzetesen. Ennek kapcsán Tóth-Szántai József miskolci polgármesternek feltettük a kérdéseinket:
Terveznek-e változtatni az utólag kijelölt türelmi zónán, áthelyezik-e azt?
Figyelembe veszik-e a gyermekvédelmi szakemberek észrevételeit?
Megkeresték-e a szexmunkások érdekvédelmi szervezetét, hogy a kijelölt türelmi zóna számukra is elfogadható-e vagy sem?
Válaszok helyett egy sajtóközleményt kaptunk, amelyben a fentieken túl azt írták:
Miskolcon a türelmi zóna történetileg is peremhelyszínen volt. – A mostani döntés csak korrigálta azt a néhány évig érvényes korábbi kijelölést, amikor lakótelep mellé került, és onnan a tevékenység behúzódott a sűrűn lakott Selyemrétre, házak és játszóterek közé, tönkre téve a lakók biztonságérzetét. A most kijelölt szakasz ritkán lakott, jól belátható, közvilágítással rendelkezik és bejáratmentes, így a rendőri ellenőrzés hatékony, az elbújás lehetősége korlátozott, a jelenség pedig lokalizálható. A területen fokozott rendőri és közterület-felügyeleti jelenlét biztosítható, külön figyelemmel a gyermekek által használt útvonalakra – írták.
Tény viszont – tesszük hozzá –, hogy a miskolci selyemréti lakótelepen soha nem volt kijelölt türelmi zóna, vagyis a város hivatalosan nem onnan, hanem a korábban kijelölt, a Szinva patak páratlan oldalán lévő szakaszt helyezte a páratlan oldalra, miként megírtuk, háromszáz-egynéhány méternyire egy gyermekotthontól.
– Sem a korábbi, sem a mostani helyszín nem alkalmas arra, hogy a lányok azt valóban igénybe vegyék
– fogalmazott lapunknak Földi Ágnes, a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesületének elnöke, aki szerint nem is az a legfontosabb kérdés, milyen közel kerül egy gyermekvédelmi intézményhez az úgynevezett türelmi zóna, hanem az,
hogy magában az intézetben vajon milyen élet folyik, felkészítik-e a gyerekeket az életre, adnak-e szakmát a kezükben, vagy kilépnek nyolc általánossal, családi háttér és lakhatás nélkül a való életbe, ami miatt a gyermekvédelemből a lányok egy része óhatatlanul az utcán köt ki.
Szavai szerint minden szempontot mérlegelve nem a legjobb döntés volt egy gyermekintézmény közelébe költöztetni a hivatalosan kijelölt türelmi zónát, biztosan találtak volna ennél alkalmasabb helyet is. A szexmunkások szempontjából az a megfelelő, biztonságos hely, amelyik párhuzamos közlekedésre alkalmas, s viszonylag forgalmas, biztonságos, nem pedig egy kietlen, holdbéli sivár terület.
A törvény egyébként kimondja, hogy türelmi zóna hiányában minden olyan területen legális a prostitúció, amely védett övezeten kívül esik, vagyis például gyermekintézménytől, iskolától, óvodától legalább háromszáz méter távolságra van. Az országban egyedül Miskolcon jelölt ki az önkormányzat türelmi zónát – előbb 2021-ben, majd most –, így elvileg ebben a városban a lányok csak ezen a szakaszon dolgozhatnának, másutt nem. Földi Ágnes szerint a szexmunkások a nagyobb városokban sokszor néznek szembe azzal, hogy a rendőrök, polgárőrök vagy az önkormányzatok közterület-felügyelői elküldik őket, amiért nem jó helyen állnak, de nehéz igazolni a távolságokat.
– Akadt, hogy az önkormányzat úgy mérte le azt, ahogy neki kényelmes volt: ha kellett, akkor légvonalban, máskor pedig lépésben, hogy igazolja az intézkedést. Volt, hogy az egyesületünk külön földmérőt fogadott, de hiába volt kezünkben az ő adatsora, végül bíróságra kellett mennünk, hogy bebizonyítsuk: valóban védett övezeten kívüli területen dolgoztak a lányok
– mondta Földi Ágnes. Megkérdeztük tőle, vajon a miskolci önkormányzat kereste-e az egyesületüket a türelmi zóna áthelyezése kapcsán szalmai tanácsért, ám az elnök nemmel válaszolt.
