Az első Orbán-kormány idején, 1999-ben hozták meg azt a törvényt, amely az ötvenezer fő feletti településeket türelmi zónák kialakítására kötelezi, ám mind a mai napig ezt az előírást egyedül Miskolc teljesítette. Még az előző, baloldali többségű önkormányzat idején, Veres Pál irányítása alatt, 2021 nyarán hoztak határozatot arról, hogy a Tiszai pályaudvar szomszédságában lévő Szinva utcában, annak is a páratlan oldalán jelölik ki ezt a területet. Az új, immár fideszes vezetésű képviselő-testület azonban nemrégiben, egy szeptemberi közgyűlésen úgy határozott: a patak másik oldalára, a páros oldalra helyezi át ezt a területet.
Ezt azzal indokolták, hogy ott van közvilágítás, jobb az infrastruktúra, így talán az örömlányok is nagyobb kedvvel dolgoznak az ott kijelölt száz méteres szakaszon. A korábbi hely meglehetősen elhagyatott volt, kevés kuncsaft vette a bátorságot, hogy megközelítse azt, így aztán a hölgyek leginkább a Selyemréti városrészben, boltok, italkimérők és buszmegállók szomszédságában ajánlgatták szolgáltatásaikat. Nem titkolta a városvezetés azt sem, hogy egy tervezett beruházás is érintené ezt a szakaszt:
az úgynevezett Y-híd ebbe az irányba folytatódna tovább, így a módosítás egyébként is szükségessé vált volna.
Ám azzal, hogy a patak túloldalára helyezték át a türelmi zónát, az néhány száz méterre került a Szondi utcában található Fruska speciális gyermekotthonhoz. Itt ideiglenes hatállyal elhelyezett, nevelésbe vett gyermekek számára biztosítják az „életkoruknak és szükségleteiknek megfelelő teljes körű ellátást, a családi környezetbe történő visszahelyezést előkészítő, családi kapcsolatainak ápolását segítő támogatást, vagy ha ez nem lehetséges, az örökbefogadások elősegítését” – olvasható az intézmény feladatköreinek leiratában. Ugyanitt kifejtik:
főként olyan gyerekek vannak itt, akik emberkereskedelem feltételezett áldozatává váltak, pszichoaktív szert használnak, súlyos pszichés vagy egyéb tüneteket produkálnak.
A speciális otthonba tizenkettedik életévüket – kivételes esetben tizedik életévüket – betöltött, nevelésbe vett lányok kerülhetnek, gyámhivatali határozattal. Három csoport működik, hivatalosan nyolc-nyolc férőhellyel: az ellátottak legfeljebb két évig maradhatnak itt, ami indokolt esetben további egy évvel meghosszabbítható.
– A türelmi zóna áthelyezéséről szóló önkormányzati ülésen jeleztem az aggályaimat, hogy az új szakasz túlságosan közel van ehhez a gyermekotthonhoz, így nem lenne helyes, ha épp erre a területre tennék át azt.
Fideszes képviselőtársaim azzal érveltek, hogy a gyermekotthon kívül esik az úgynevezett védőtávolságon, ami egyébként ebben az esetben háromszáz méter.
Ez azért álságos indok, mert mérések szerint az otthon legfeljebb 310-315 méterre van a türelmi zónától, de akadt olyan ellenzéki képviselőtársam, aki a Google térképet használva mérte le a távot, és neki 280 méter jött ki. Igazából itt nem a centiméterekről, hanem arról, hogy a város vezetése nem veszi figyelembe a védelemre szoruló gyerekek érdekeit. Hiába érveltünk mi ellenzéki képviselők a döntés ellen, végül megszavazták ezt a rendeletet, ami már hatályba is lépett – fogalmazott lapunknak Simon Gábor ügyvéd, miskolci, baloldali önkormányzati képviselő.
A türelmi zóna áthelyezéséről szóló döntés után néhány nappal mi magunk is felkerestük az érintett területet. Napközben nem találtunk egyetlen örömlányt sem errefelé. Megkérdeztünk néhány erre járót, itt lakót, ám közülük senki sem tudta, hogy a türelmi zóna immár az ő oldalukon működik. Ahogyan egy idősebb férfi fogalmazott:
nemcsak mostanság, korábban sem láttak errefelé ilyen lányokat, s miként a régebbi terület nem volt alkalmas arra, hogy ott valóban űzhessék a mesterségüket, úgy ez a mostani, kissé elhagyatott, iparosodott környezetben lévő sem fogja beváltani a hozzá fűzött reményeket.
Megkérdeztük Fekete Zsoltot, a Fruska gyermekotthon igazgatóját, kikérték-e a döntéshozók előzetesen az ő véleményüket a türelmi zóna áthelyezéséről, illetve szerintük veszélyezteti-e az egyébként is nehéz sorban lévő gyerekek terápiáját, fejlesztését, ha ilyen tevékenységgel találkoznak a közvetlen környezetükben? Helyette Farkas László, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Gyermekvédelmi Központ vezetője reagált:
szavai szerint a türelmi zóna áthelyezésével kapcsolatban intézményük nem kapott hivatalos értesítést, észrevételeiket pedig jelezték az önkormányzat felé.
Mindehhez annyit tett hozzá, hogy munkájuk során kiemelt figyelmet fordítanak az ellátott gyermekek testi, lelki és szellemi fejlődésére. Ezt követőn megkérdeztük, vajon milyen észrevételeket jeleztek az önkormányzatnak, ám erre már nem érkezett választ.
„Miközben az intézetekben élő gyerekek minden szempontból kiszolgáltatottak, még arról sincs megbízható tudásunk, mi történik velük”A fideszesek leszavazták a gyermekvédelmi dolgozók béremelését és az állami gondozott gyermekek étkeztetésére fordítható keret emelését is a parlamenti bizottságban„Takarodjon a király, legyetek engedetlenek és vesszen a diktatúra” – Összefoglaló a Kossuth téri tüntetésről