Pasarét vonzásában

Ritkán történik meg, hogy egy kiállítás és az annak helyt adó épület összecseng, de Soós Nórának és férjének, Győri Mártonnak a pasaréti Villa11-ben rendezett L’chaim című tárlatán ez történik meg. A festőházaspár szintén Pasaréten él, mely a természeti és épített környezetével, az árnyas fáival és az őszi, meleg színeivel szintén hatással van a képeikre. Győri Márton művein a városrész konkrétan is megjelenik, a vásznakon megannyi ház és fa kel életre, mesebeli hangulatot árasztva. Persze a művész a képeknek némi szürrealitást is kölcsönöz, az egyiken például sündisznó visz a tüskés hátán egy imaházat. Soós Nóra művein társadalmi és politikai témák jelennek meg, mint a hajléktalanok helyzete, a vallások szerepe vagy a társadalmi osztályok közti kölcsönhatások. A két művész világa tehát jócskán eltér egymástól. Mégis, ami összeköti azokat: a meleg színek, melyek nemcsak a képeken belül, de a képek között is harmóniát teremtenek.

– A kiállítás címe L’chaim, ami egy héber szó, és azt jelenti: az életre. Ezt a kifejezést ünnepi alkalmakkor szokták mondani, de akár egy szimpla koccintásnál is. Ez a kiállítás tehát pozitív üzenetet hordoz, mert az életet szeretné ünnepelni, minden nehézségével együtt – mondta lapunknak Győri Márton. A házaspárnak emellett a kiállítás helyszíne is fontos szereppel bír. – Ehhez a villához mi nagyon közel lakunk, és sokszor sétálunk, biciklizünk erre a gyerekekkel, ezért nagyon kötődünk a környékhez, mely Pasarét szívében van. És maga a pasaréti létezésünk is meghatározó, az én festészetemre már kimondottan régóta hat, ahogy hatott más alkotókra is, mint a Villa11 utcájában Konrád Györgyre és Szerb Antalra, akik szintén itt laktak, Szerb Antal itt írta meg az Utas és Holdvilágot.

A kiállítás „Életre” címéhez visszatérve, Soós Nóra művei szintén a létezésről szólnak, de annak árnyoldalát is bemutatják. – Nekem minden képem arról a világról szól, amiben élnünk kell, annak minden nehézségével és szépségével együtt. Persze, ha valaki a műveimet megnézi, akkor azoknak a színessége miatt elsőre azt hiheti, hogy ezek csak vidámságról szólnak. De ez becsapós, mert a művek több rétegből állnak, melyeknek érdemes a mélyére menni. A Hit című képemen például két kipát viselő fiút látunk, de ha jobban megnézzük, a második rétegén látható két felnagyított kéz is, melyek közül az egyik Jézusé, a másik Buddháé, így utalva a vallások sokféleségére – mondja a művész. Egy másik műve egy sakktáblát ábrázol, melynek négyzetein a társadalom különböző korú és identitású tagjai láthatók, akik interakcióba lépnek egymással, akárcsak a sakkfigurák.

– Mi több mint húsz éve közös műteremben dolgozunk. Ez egy önként vállalt döntés, hisz így az alkotói folyamat és a mindennapi teendőink is egy helyen zajlanak, de mi ezt szeretjük benne – mondja Soós Nóra, majd hozzáteszi: – A festészet egy magányos műfaj, mivel az ember szinte egész nap a festőállvány előtt áll. Marcival pedig jó ideje alkotunk egymás mellett, és ezért mi vagyunk egymás első számú kritikusai.