A magyar ipari termelés az elmúlt években az uniós rangsor alsó harmadában szerepelt az elmúlt években. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzői szerint a hazai ipari termelés 2025 második negyedévében 4,2 százalékkal maradt el a koronavírus-válságot megelőző szinttől, ami az ötödik legnagyobb visszaesés az Unióban.
A legnagyobb csökkenést a német ipari termelés szenvedte el, itt 10,5 százalékkal maradt el a termelés a Covid előtti időszakhoz képest, jelentős részben ez is oka a magyar ipar gyenge teljesítményének. Számottevően csökkent még az olasz ipari termelés (-4,9 százalék), a régióból Bulgária (-4,2) és Szlovénia (-3,8) iparának termelése csökkent. Ugyanakkor a lengyel gazdaság sokkal válságállóbb volt, sőt az ipari termelésük ez idő alatt 23 százalékot meghaladóan emelkedett, de a szlovák (+2,8) és a cseh ( +1,7) termelés is meghaladja a Covid előtti szintet.
Magyarország ipari termelése a koronavírus válságot követő kilábalás során a versenytársak többségét meghaladó, dinamikus ütemben bővült és 2022 végére a 2019 negyedik negyedévi szintjénél 8,4 százalékkal magasabban alakult. A hazai ipar teljesítményét elsősorban az akkumulátorgyártásban felépülő és termelésbe álló új kapacitások emelték a régiós élmezőnybe. Emellett a gépipar és a járműgyártás is bővült hazánkban. A régióból Csehország autóipara szintén nőtt a 2022 végéig tartó időszakban, míg Szlovákiában elhúzódott a járműipar kilábalása. Lengyelországban az alágazatok többsége bővült, és kiegyensúlyozott szerkezetben emelkedett az ipari termelés, amely az EU-ban a negyedik legjobb mutató volt – olvasható az MNB Inflációs jelentésében.
2022 végén és 2023 első felében a magyar gazdaságban és az iparban is trendforduló következett, az ipari alágazatok többségében visszaesett a termelés.
A termelői árak meredek emelkedése, valamint az infláció felfutásával gyengülő kereslet a belső piacra termelő ágazatok teljesítményét csökkentette, és 2022 közepétől kezdve folyamatos visszaesést okozott. Ez az európai konjunktúra lassulásával együtt a hazai ipar ágazataiban a régiós versenytársakhoz és Németországhoz képest is nagyobb visszaesést eredményezett – állapítják meg az MNB elemzői.
A magyar ipar kedvezőtlen trendfordulójának egyik kiváltó oka a hazai akkumulátorgyártás felfutásának megállása volt. A 2022 decemberben regisztrált csúcsához képest 2025 júliusában 31,3 százalékkal alacsonyabb volt az akkumulátorgyártást is magába foglaló villamos berendezések gyártásának teljesítménye. A szektor teljesítményét és kilátásait iparági hírek szerint mérsékli, hogy bizonyos, már hazánkban termelési kapacitásokkal rendelkező gyártók felvevőpiaca a kereslet strukturális átalakulása és a technológia gyors fejlődése miatt beszűkült – állapítják meg az elemzők.
Megint 20 százalékkal zuhant az akkugyártásCsaknem 12 milliárd forintból akkumulátoripari hatóságot hoz létre az Orbán-kormányVagyis továbbra sincs gyors kilábalásra esély, sőt nagy valószínűséggel a már kiépült akkumulátoripar kapacitások egy részét nem fogják teljes mértékben kihasználni, mert a technológia fejlődése már meghaladta ezeket a gyárakat. Az MNB elemzői nem mondták ki, de más független kutatók már többször rámutattak,
hogy a magyar kormány részéről óriási gazdaságpolitikai hiba volt egyetlen ágazatra, a gyorsan változó akkumulátorgyártásra feltenni a magyar gazdaság jövőjét.
A kapacitások kiépültek, de azok jelentős részét nem fogják a termelésben használni, miközben 1500-2000 milliárd forintnyi állami támogatás ment ezen iparágba. Ha magyar kormány némi előrelátással ennek az összegnek csak a felét hazai kkv-k támogatásra fordította volna szektorsemlegesen, akkor egész másképp nézne ki magyar ipar, a gazdaság jelene és jövője és még talán a Fidesz újraválasztási esélyei is kedvezőbbek lennének.
Tovább rontotta a magyar ipar helyzetét az elmúlt években, hogy a hazai autóipar is gyengén teljesített. Míg a hazai járműgyártás csökkenő pályán mozgott, addig Csehországban összességében tovább nőtt a termelés (ezzel tompítva a többi alágazat visszaesését) és a szlovák járműipar is lendületbe került. Ugyanakkor a magyar visszaesés jelentős részben annak köszönhető, hogy hazai autógyárak ebben az időszakban álltak át a hagyományos meghajtású autók gyártásáról az e-autókra. Míg idehaza csökkent a termelés emiatt, addig a cseh és szlovák autóipar ontotta magából a hagyományos meghajtású gépkocsikat, viszont ezekben az országokban még ez trendváltás várat magára. A debreceni BMW gyár idén már termel, jövőre Kecskeméten is elkezdődik az elektromos Mercedesek gyártása, és ezek új lendületet adhatnak a gyengélkedő magyar autóiparnak.
Újabb bizonyíték került elő arról, hogy a CATL nyáron több tucat magyar dolgozóját kirúgtaMásfél hónapra leáll az iváncsai akkugyárÁtlagosan 4,5 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz képest az ipari termelői árakElfedte a kormány az okokat
A számok azt mutatják, hogy nem a Covid-lezárások, nem is az energiaárak emelése, pláne nem az ukrajnai háború okozza, okozta a magyar gazdaság 2022 óta tartó helyben járását és az ipari mélyrepülését, bármennyire is akarta ezt elhitetni a közvéleménnyel a magyar kormány. Az MNB elemzői szerint magyar ipar válsága valamikor 2023-ban ütött be, pontosabban ekkor vált le a régiós trendekről, hisz a Covid-leállások után még gyorsan felpörgött a magyar ipari termelés és ukrajnai háború kitörése sem okozott nagyobb törést, mint a környező országokban.
