Senki nem hisz Karácsony Gergelynek. A főpolgármester hónapok, sőt évek óta mantraként ismételgeti, hogy nagy a baj, sokkal több a város kiadása, mint amennyi bejön. S ez még úgy is igaz lett volna, ha nincs a szolidaritás hozzájárulásnak becézett állami sarc, hiszen nyakukba szakadt egy világjárvány, meg az infláció és az energiaválság. Ez alapból elvitt minden tartalékot. Ráadásként kapták meg a szolidaritásit, amire nehéz nem úgy tekinteni, mint a bűnös város kivéreztetésének eszközére. Az Orbán-kormány által kivetett adó csaknem felét ugyanis Budapest és a kerületek fizetik be. Évről-évre egyre többet.
Karácsony Gergely évek óta mondogatja, hogy Budapest tarthatatlan gazdasági pályára állt. Talán túl sokszor is. Annyiszor beszélt már az ajtóban toporgó farkasról, hogy senki nem hisz neki. Eddig is mondta, de még mindig járnak a buszok, folyik a víz a csapból, égnek az utcai lámpák, egy idős otthont se zártak be és (többnyire) a szemetet is elviszik. A város működik. Minek mindig riogatni az embereket? S talán így is van. A magyar embert folyton riogatják, hol migráns hordákkal, hol brüsszeli elnyomókkal, hol elfogyó gázzal, hol a hozzánk átfolyó ukrán háborúval. Sok ez. Különösen, ha már a KSH által is beismerten 2017 óta nagyobb a relatív szegénység a kormány által hangoztatottnál. Sok farkas közt elvész az újabb toportyán. Főként, ha annyira régóta festegetik, hogy egyre kopottabb a bundája.
Egyébként is, arra van a főpolgármester, meg a közgyűlés, hogy megoldja. Nem a sírásra tartjuk őket. Jogos, azért választunk vezetőket, hogy kezeljék ezeket a helyzeteket, kiutat találjanak. Küzdenek, ezt aligha tagadhatja el tőlük bárki is. Bár a tavaly választott új képviselők szerint csinálhatnák jobban is. Van is számos javaslatuk új bizottságra, éjszakai metróra, indóház újításra, állatmenhelyre, útépítése, stb. A gond csak az, hogy ettől nem lesz több a kasszában, sőt… A megoldás másik kulcsa szerintük a vezérigazgatók cseréje, lévén a régiek nem tudták elég hatékonyan vezetni az önkormányzati cégeket. Hónapok óta folyik a casting, az eredmény eddig elég gyászos. A bölcs közgyűlés most arra kérte a főpolgármestert, hogy ne büntesse a budapestieket a BKV leállításával.
A kormány közben tapsikol. Józan ésszel nehezen felfogható, hogy minek örülnek ennyire. A nemzet fővárosának bedöntése okozhat pillanatnyi politikai kielégülést, arra is jó lehet, hogy a választások előtt elmondhassák, hogy lám-lám, mire jutnátok nélkülünk. Csakhogy közben a nem túl acélos nemzetgazdasági összteljesítményt tovább erodálná. Súlyosan. Egy csődbe döntött főváros semmilyen összefüggésben nem eladható. A népet pedig a legkevésbé sem fogja érdekelni miért bénult meg a város. A düh erősen gyúlékony anyag. Ez azért mégis kellene, hogy jelentsen valamit.
Karácsonynak mintha már senki sem hinne. Kicsit azért elhúzódnak mellőle, ha esetleg mégis összecsuklik a főváros, ne legyenek a közelében. Bár a zuhanást aligha úszhatja meg bárki is sértetlenül.
Szolidaritási adó: Budapest november közepére fizetésképtelen lesz, ha az Orbán-kormány kitart a pénzlevonás mellett