támogatás;felmérés;közszolgálat;otthonteremtés;GKI Gazdaságkutató Zrt.;

Kevesen vennék fel a közszolgálatban dolgozók közül az Orbán-kormány által kínált évi egymillió forintos otthonteremtési támogatást

A konstrukció kedvező lehet, ugyanakkor cafeteria jellegéből fakadóan bármikor megszüntethető, ezért új lakáshitel felvételekor hosszú távon nehezen tervezhető. 

A közszolgálatban dolgozók 15 százaléka venné igénybe a számukra elérhető egymillió forintos otthonteremtési támogatást – derül ki a GKI Gazdaságkutató felméréséből.

A szeptember elején, ezer fő megkérdezésével készült közvélemény-kutatás eredményei szerint 17 százalék közömbös a kérdésben, míg 68 százalék nem tervezi a program igénybevételét. Ha a központi költségvetés ténylegesen biztosít forrásokat, és a döntés nem a fenntartók hatáskörében marad, akkor a 595 ezer közszolgálati dolgozó körében a 15 százalékos részvételi aránnyal számolva mintegy 90 ezren élhetnek a támogatással. A konstrukció kedvező lehet a közszférában dolgozóknak, ugyanakkor cafeteria jellegéből fakadóan bármikor megszüntethető, ezért új lakáshitel felvételekor hosszú távon nehezen tervezhető. A felmérés szerint hitelt csak akkor érdemes felvenni, ha a törlesztőrészlet a támogatás nélkül is biztonsággal fizethető.

Amennyiben a kormány valóban elkülönít forrásokat a programra, és az állami intézmények valamennyi jogosult számára biztosítani tudják a juttatást, akkor a közel 90 ezer közszolgálati dolgozó igénye – egymillió forint/fő juttatást alapul véve – 2026-ban körülbelül 90 milliárd forintos költségvetési többletkiadást eredményezne. Az új igénylők belépése miatt a program terhei évről évre növekedhetnek.

A lakáspiacra gyakorolt hatás nagyrészt attól függ, hogy a közszférában dolgozók miként használják fel az évi egymillió forintos támogatást. Ha döntően meglévő hitelek törlesztésére fordítják, akkor a program a háztartások pénzügyi stabilitását erősíti, miközben az ingatlanpiacot nem befolyásolja jelentősen. Ilyen esetben a konstrukció elsősorban likviditásjavító szerepet tölthet be.

Ha azonban a támogatás jelentős része új hitelek felvételéhez és lakásvásárlásokhoz kapcsolódik, akkor a megnövekedett kereslet érezhető hatást gyakorolhat az ingatlanpiacra. Ez egyrészt élénkítheti a lakásforgalmat, másrészt mérsékelt áremelkedést válthat ki.

Összességében a program hatása nem egyértelmű: a felhasználás módja dönti el, hogy inkább stabilizáló és likviditást növelő szerepe lesz, vagy a lakásforgalom bővüléséhez járul hozzá.

A kormány január 1-jétől új lakhatási programot indíthat a közszolgálatban dolgozók támogatására. A tervek szerint az állami szektor munkavállalói évente egymillió forintos hozzájárulást kaphatnak lakáshitel törlesztéséhez vagy új lakáshitel önrészének befizetéséhez. A konstrukciót azonban több bizonytalanság övezi: a jogszabálytervezet még nem készült el, és nem világos, hogy a kormány külön költségvetési keretet rendel-e hozzá. Kérdés az is, hogy a támogatás cafeteriaként lesz adható, vagy igénylés esetén minden jogosult számára biztosított juttatásként működik majd.

Bár szükség volt újraszámolásra, a korábbi KSH-adatok is megfelelő alapot biztosítottak szegénység mérésére, vagyis szakmai hiba nem történt. Az csak véletlen, hogy az egyik jövedelemtorlódás éppen a szegénységi küszöb felett alakult ki.