Rendkívüli testületi ülést hívott össze mára Niedermüller Péter VII. kerületi polgármester. Egyetlen napirendi pont lesz: Belső-Erzsébetváros kiválása. Ahogy arról a Népszava is beszámolt: Frölich Róbert országos főrabbi Szabó Györggyel, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) elnökével szeptember közepén bejelentették, hogy kezdeményezik „Belső-Erzsébetváros, azaz a nagy múltú zsidónegyed - amely az utóbbi években bulinegyedként híresült el - kiválását Erzsébetvárosról és valamely szomszédos - V., VI. vagy a VIII. – kerülethez való csatlakozását”.
A kerület polgármestere már aznap kijelentette, hogy „Erzsébetváros egy és oszthatatlan”. Kedden a testülettel szeretné kimondatni, hogy „nem támogat olyan kezdeményezést, mely Erzsébetváros közigazgatási területének megváltoztatására irányul”, és kiállnak a területi egység megőrzéséért.
Két rabbi kezdeményezi, hogy másik kerülethez tartozzon Budapesten a belső-erzsébetvárosi zsidónegyed- A népszavazás ugyan az állampolgárok demokratikus joga, de a kiválásról szóló kezdeményezés „súlyosan és rendkívül hátrányosan érintené Erzsébetvárost” – olvasható a polgármester előterjesztésében. Arra is kitér, hogy az önkormányzat nevében a leghatározottabban visszautasítja azt a vádat, hogy magukra hagyták volna a kerületben élőket. Felhívja a figyelmet, hogy a kerület közigazgatási határainak megváltoztatása hosszú, bonyolult és költséges folyamat. (Erről korábban részletesen írtunk)
Belső-Erzsébetváros a kerület egyik kulturális és gazdasági központja, amelynek kiválása több szempontból is káros lenne Niedermüller Péter szerint. Így például csökkennének az önkormányzat turisztikai és idegenforgalmi adó bevételei, aminek eredményeként veszélybe kerülnének a szociális ellátórendszer finanszírozási forrásai, a lakás- és útfelújítási programok és a közszolgáltatások. Másrészt a kiválás sok mindent érintene, az iskolai körzeteket, a helyi adózást és a lakásgazdálkodást. De szerinte városszerkezeti szempontból sem szerencsés, mivel megbontaná a történeti városmag kohézióját. Mindezzel együtt elismeri, hogy a turizmus túlzott koncentrációja keltette feszültségek valósak, de az önkormányzat számos intézkedést hozott – például szigorította az éjszakai nyitvatartást, zajvédelmi programot indított, erősítette a közterületi rendészetet –, a problémák kezelésére nem a kiválás a jó megoldás. Úgy véli, hogy a képviselő-testület számára nemcsak lehetőség, hanem erkölcsi és politikai kötelesség nyilatkozatot tenni Erzsébetváros területi egységének megőrzése mellett és elutasítani minden kísérletet, ami gyengíti ezt.
„Belső-Erzsébetváros valós és létező problémáit csak konstruktív együttműködéssel lehet megoldani, nem az irányítószám megváltoztatásával”„Tudunk a polgármester tervéről és a rendkívüli testületi ülés összehívásáról. Ott leszünk mi is, felszólalással készülünk. A mi álláspontunk nem változott, szokásunk ugyanazt mondani” - válaszolta Frölich Róbert országos főrabbi a Népszava kérdésére. A főrabbi szerint a keddi testületi ülés irreleváns. Sem jogi, sem közigazgatási következménye nincs a polgármester által benyújtott nyilatkozat elfogadásának vagy elutasításának. Ezzel együtt tudomásul veszik, hogy kezdeményezésükre ez az önkormányzati válasz született. Lapunk kérdésére válaszolva leszögezte: „egy állásfoglalás nem állítja meg őket”.
A népszavazási kezdeményezéséhez szükséges aláírások gyűjtését még nem kezdték el, lévén az őszi nagy zsidó ünnepek lefoglalják őket. De szó sincs arról, hogy elálltak volna a kezdeményezéstől, hiszen semmi sem változott a bejelentésük óta.
A népszavazás kezdeményezői szerint a kerület vezetése a fővárossal közösen hosszú ideje közlekedési kísérleteket folytat a városrész lakóin, ellehetetlenítve ezzel a parkolást és közlekedési káoszt okozva Belső-Erzsébetvárosban. A városrészben uralkodó köztisztasági helyzet már az egészségre való ártalmasságot súrolja, az ott élők nem érzik biztonságban magukat. A szórakozóhelyek üzemeltetésének feltételeit az önkormányzat évek óta nem rendezi, még a hatályban lévő jogszabályokat sem tartatja be. A két rabbi úgy véli, hogy a városrészben élőknek elemi érdeke, hogy olyan kerülethez tartozzanak, amely tiszta és betartatja a rendeleteit, mint például az V. vagy a VI. kerület.
