Klímaalkotmányt akarnak a magyarországi környezetvédő szervezetek

Az AB akkor 2026. június végéig adott határidőt a kormánynak a törvénymódosításra. Ennek akarnak elébe menni zöld és egyéb civil szervezetek, hogy a döntéshozók elé egy, az Ab – illetve az előadó bíró Szabó Marcell - által kívánatosnak tartott, jelenlegihez képest átfogóbb kerettörvény szülessen, amelyben nemcsak az üvegházhatást erősítő gázok kibocsátásának csökkentését írnák elő, hanem klímavédelmi jogi keretrendszert hoznának létre.

- Volt némi déja vu érzésünk – mondta a csütörtök reggeli sajtótájékoztatóján Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) ügyvezető elnöke arra utalva, hogy a természetvédő és környezetvédős szakma már tizenöt éve ugyanígy, egy választási kampány idejére időzítve nekifutott egy klímavédelmi jogszabály kialakításának. 2008-2009-ben is komoly szakmai párbeszéd indult a kérdésről, akkor mintegy félezer civil szervezet vett részt a klímavédelmi keretrendszer kidolgozásában. Akkor a törekvést az összes parlamenti párt támogatta. A tervezet meg is született, ám a közeledő választás miatt már nem lehetett megszavazni. A 2010-ben kormányra került Fidesz pedig levette napirendről a jogszabályt. Helyette tíz évvel később 2020-ban egy másik, pár oldalas meglehetősen felületes klímatörvény született amiről az Ab úgy látta, hogy számos ponton sérti a nemzedékek közötti igazságosság, az elővigyázatosság és a megelőzés elveit. A többek között a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szakvéleményére is támaszkodó bírói döntésében Szabó Marcel alkotmánybíró által megszövegezett indoklás megállapította, hogy a jogalkotó elmulasztotta Magyarország és Kárpát-Medence sajátosságainak figyelembe vételével átfogóan szabályozni az üvegházhatású gázok csökkentésének az eszközeit.

Arra a kérdésünkre, nem tartanak-e attól, hogy szakmai kezdeményezésük ismét belesodródik egy választási kampányba, úgy fogalmaztak: jelenleg inkább arra törekszenek, hogy a várhatóan egy-másfél hónaposra tervezett társadalmi-szakmai vita után nem egy kész törvényt, hanem szempontrendszert szeretnének kidolgozni. Másfelől arra törekednek, hogy olyan társadalmi támogatottsága legyen a klímavédelemnek, ami „a Holdról is látszik.” Egy tényleges átfogó jogszabályt, amolyan klímaalkotmányt szeretnének létrehozni.

- Kulcskérdés most, hogy a gazdaság szereplői is bevonódjanak a folyamatba – vetette fel Huszár András, a Green Policy Center igazgatója és a civil kezdeményezés koordinátora. Mint a beszélgetésen elhangzott, a 2010-es fiaskó is azon múlott, hogy egy nagyvállalkozás megfúrta az akkori klímatörvényt, mivel sem a cég, sem a politika nem látta át a kérdés fontosságát. Ma viszont már „egyre nyilvánvalóbb, hogy nincs konfliktus a zöld érdekek és a gazdaság között, ugyanis a klímaváltozás hatásai már elérték azt a határt, ami a gazdaság számára egyre komolyabb problémát jelent – mondta el Éger Ákos. Oyan iparágak települnek ide, amelyeknek óriási a vízigénye, vagy a mezőgazdasági termelés is immáron számottevően csökken az aszály miatt. De ugyanígy a vállalati szektor ma már nem igazán abban érintett, hogy ne változzanak a klímavédelmi előírások, hanem abban, hogy egy hosszútávra tervezhetőséget nyújtó szabályozás szülessen és nagyon is keresik a lehetőségét, hogy az ilyen társadalmi párbeszédben részt vehessenek. - Ma már a vállalati szektor inkább azt kifogásolja ha nem hívják meg őket egy megbeszélésre – ecsetelte a mai helyzetet Éger Ákos.