Magyarország;gyermekvédelem;átadás;egyházak;

A tavalyi gyermekvédelmi tüntetésen. A rendszer változhat

Szabadulna a felelősségtől az Orbán-kormány, egyházakhoz kerülhetnek a magyarországi gyermekvédelmi intézmények

Információink szerint ennek előkészítéseként jövő keddre behívatták a központok igazgatóit. Az SZGYF szerint információink tévesek.

Berendelte az állami fenntartású gyermekvédelmi központok igazgatóit jövő keddre a Belügyminisztérium, vannak, akiknek az irányításuk alatt lévő lakásotthonok állapotáról fotókat is vinniük kell – tudta meg lapunk egymástól független, gyermekvédelemben dolgozó forrásainktól.

Tőlük úgy tudjuk, a még állami fenntartású intézményeket az egyházi fenntartóknak adja majd át az állam, ennek előkészítése zajlik. Van egy sorrend is arról, melyiktől mikor válna meg az állam.

Információink szerint mindez azért történik, mert az Orbán-kormány minden felelősségtől meg akar válni az őt egyre kényelmetlenebb helyzetbe hozó szakellátásban, a jövőben fenntartóként és munkáltatóként sem kíván tovább szerepet vállalni. Így a minden konkrétum nélkül, 2026-ra tett béremelés vállalása sem az ő gondja lenne, hiszen a dolgozók így nem közalkalmazottak lennének. Értesülésünk szerint negyedéve történt hasonló lépés és kísérlet az átadásra, ám akkor az egyházi fenntartókkal nem sikerült megállapodni, többek között az épületek elhanyagolt állapota, és a súlyos forráshiány miatt.

Megkerestük a Belügyminisztériumot, illetve a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot (SZGYF) is. A Belügyminisztérium nem cáfolta értesülésünket, de - noha látta, hogy az SZGYF is a címzettek között van – mindössze annyit írt: „Megkeresését válaszadásra továbbítottuk a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság részére”. Onnan később azt a választ kaptuk: „Az Ön által leírt információk tévesek. A Főigazgatóság vezetősége a korábbi gyakorlatának megfelelően rendszeresen tart fenntartói értekezleteket a szociális és gyermekvédelmi intézményvezetők részére, személyes vagy online megbeszélések keretében. Jelen megbeszélésre a Főigazgatóság épületében kerül sor, az előzetesen megjelölt időpontban.”

Azt is közölték, hogy a főigazgató és a szakmai főigazgató-helyettes kiemelt figyelmet fordít az intézmények szakmai működésének elősegítésére, személyesen is felkeresik a szociális és gyermekvédelmi intézményeket, így közvetlen, az adott intézményre szabott szakmai támogatást nyújtva.

Emlékezetes, tavaly Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár bejelentette, hogy várhatóan az év végéig csaknem tíz egyházi szereplővel olyan megállapodást ír alá, aminek eredményeképpen csaknem 700 férőhellyel bővülhet a nevelőszülői hálózat. Lapunk akkor is érdeklődött a bővítés részleteiről, többek között arról, kik a tervbe bevont „egyházi szereplők", de nem kaptunk válaszokat. Megkerestünk az egyházakat, az egyházhoz köthető gyermekvédelmi szolgálatokat, de egyetlen olyat sem találtunk, amelyik bármit is tudott volna a kabinet tervéről vagy amelyiket megkereste volna a kormányzat.

Most a gyermekvédelmi intézetben dolgozók arról is meséltek, hogy náluk zárlat van, ami azt azt jelenti, hogy nem vehetnek fel- vagy át több gyereket.

 A vezetők arra várnak, hogy amikor az átadás megtörténik, kinyitnak majd a munkavállalói létszámhiány miatt bezárt csoportok, otthonok.

Az egyházak szerepe a gyermekvédelemben 2021-ben kezdődött, a nevelőszülői hálózatok fenntartói szerkezete alakult át először, 2022 végére 91 százalékuk egyházi jogállású szervezethez került, 22 fenntartó közül csak 3 van, ami nem közvetlen egyházi kötődésű szervezet.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint gyermekvédelmi szakellátásban – intézetben, lakóotthonban, nevelőszülőnél - 23 473 gyerek, fiatal van, az Szgyf pedig a honlapján azt írta, az általuk fenntartott intézményekben 5 635 gyermeket, fiatalt gondoznak.

Arról, hogy hány dolgozót érinthet az esetleges átadás, a tavaly életbe lépett vizsgálatokból kiderült számok nyújtanak útmutatót. Pszichológiai alkalmassági vizsgálaton kell részt venniük a gyermekvédelmi intézmények igazgatóinak és a helyetteseiknek, amikor ez tavaly megtörtént, akkor Rétvári Bence, a BM államtitkára egy írásbeli kérdésre azt válaszolta, 273-an vettek ezen részt, illetve hogy 530 gyermekvédelmi szakellátást biztosító helyszínen volt ellenőrzés. A gyermekvédelemben dolgozók kifogástalan életvitelének ellenőrzése pedig 14 700 dolgozót érintett.

Fülöp Attila már 2021-ben is az egyházak szerepét méltatta, akkor azt mondta, nem szabad a gyermekvédelmet állami monopóliumként értelmezni, nagy szükség van az egyházi tapasztalatokra. Esetükben ez nem jogszabályokon vagy kötelezettségeken alapuló feladatellátás, hanem természetes feladat és misszió. Ezeknek a gyermekeknek arra van szükségük, hogy megtapasztalják a közösséghez tartozás élményét, kapcsolatot és bizalmat építsenek az életükben. Ebben fontos az egyházak partnersége. 

A magyarok több mint kétharmada véli úgy, hogy a köztársasági elnöknek a pártpolitikai érdekek felett álló független embernek kellene lennie, Sulyok Tamást viszont a többség megosztó figurának tartja. Az összes megkérdezett 51 százaléka szerint Sulyok Tamás nem független az Orbán-kormánytól. Csak 16 százaléknyian gondolják ennek az ellenkezőjét.