Minden második magyar hallott Sulyok Tamás csúfos bakijáról, a 45 százalékuk szerint a köztársasági elnöknek le is kellene mondania

Minden második ember hallott Sulyok Tamás köztársasági elnök – illetve hivatala – csúfos bakijáról, amikor augusztusban a Munkácsot ért súlyos rakétatámadást követő Facebook-posztjából utólag törölték az orosz szót, elhallgatva az agresszor kilétét – derült ki a Publicus Intézet 1000 fős reprezentatív felméréséből, amelyet a Népszava megbízásából végzett. A nagy felháborodást kiváltott lépés a kormánypárti szavazóknak mégis mindössze negyedéhez jutott el, 72 százalékuk nem értesült róla. Az ellenzékieknek – akik vélhetően nagyobb arányban fogyasztják a kormányfüggetlen média híreit – ezzel szemben 84 százaléka hallott az utólagos cenzúráról, ez az arány a bizonytalanok között 43 százalék.

A Facebookon megjelent elnöki szöveg módosítását utólag azzal magyarázta a Sándor-palota Kommunikációs Igazgatósága, hogy „az államfő hivatala még várta a hivatalos és részletes tájékoztatást, illetve megerősítést a Munkács elleni rakétatámadás körülményeiről, felelőseinek és végrehajtóinak kilétéről”, ugyanakkor a köztársasági elnök fontosnak tartotta, hogy az elsők között fejezze ki együttérzését a sérülteknek.

Ezt a magyarázatot azonban csak azoknak az embereknek a 12 százaléka hiszi el, akik ismerik az ügyet. 25 százalékuk szerint viszont az orosz szó azért került ki a szövegből, mert Sulyok Tamás rájött, hogy az agresszor megnevezése ellentétes az Orbán-kormány politikájával. De még ennél is jóval többen (42 százalék) gondolják, hogy a köztársasági elnököt figyelmeztetést kapott a kabinettől, hogy módosítsa a posztot. 20 százalék nem válaszolt erre a kérdésre. Nem meglepő, hogy a Sándor-palota magyarázatát legnagyobb, 47 százalékos arányban a kormánypárti szavazók hiszik el, de még köztük is van 9 százalék, akik szerint az oroszok feltüntetése támadóként ellentétes volt a kormány érdekeivel, illetve 6 százalék, akik szerint Sulyoknak egyszerűen „leszóltak”, hogy írják át a bejegyzést. Ez utóbbi állásponton az ellenzékiek 57 százaléka van, egyharmaduk gondolja, hogy a köztársasági elnök hivatala önmagát cenzúrázta, és csak 3 százalék hisz a hivatalos magyarázatnak.

Szoros a „verseny” abban a kérdésben, hogy vajon az eset miatt le kellene-e mondania Sulyoknak – 45 százalék szerint igen, 42 százalék szerint viszont nem. Míg az ellenzékiek 68, kormánypárti szavazóknak csak 6, a bizonytalanoknak pedig 32 százaléka várná a köztársasági elnök lelépését emiatt.

Az összes megkérdezett 51 százalékos többsége szerint ugyanakkor Sulyok Tamás nem független a magyar kormánytól, és csupán 16 százalék gondolja ennek ellenkezőjét. A kutatásban résztvevők egyharmada nem akart vagy nem tudott válaszolni erre a kérdésre. Legmagasabb, 42 százalékos arányban a kormánypárti szavazók és a bizonytalanok nem feleltek, a Fidesz szavazóknak kevesebb mint egyharmada, 31 százaléka gondolja a köztársasági elnököt kormányfüggetlen szereplőnek, 27 százalékuk szerint viszont függ a Fidesztől. Ezt gondolja az ellenzéki szavazók 86, illetve a bizonytalanok 45 százaléka is.

Márpedig a megkérdezettek több mint kétharmada (68 százalék) szerint a köztársasági elnöknek igenis a pártpolitika felett álló független embernek kellene lennie. Csak 12 százalék tartja elfogadhatónak, ha egy párt felé elkötelezett politikus. A Fidesz szavazói ebben a kérdésben is kissé másképpp gondolkodnak, mint az ellenzékiek: 47 százalékuk vár függetlenséget a köztársasági elnöktől, 27 százalékuk szerint viszont elfogadható, ha egy párthoz kötődik, további 26 százalék elkerülte a válaszadást. Az ellenzéki szavazóknak viszont 89, a bizonytalanoknak 67 százaléka szerint nem lenne szabad pártokhoz kötődnie a köztársasági elnöknek.

A rendszerváltás óta konszenzusnak tekinthető, hogy a köztársasági elnök személye a nemzet egységét hivatott megjeleníteni. A Publicus arra is rákérdezett, hogy Sulyok Tamást inkább megosztó vagy inkább egységet teremtő személyiségnek látják az emberek. A 43 százalékos többség az előbbi véleményt képviseli, vagyis hogy a jelenlegi köztársasági elnök inkább megosztó személyiség, és csak 22 százalék gondolkozik ellenkezőképpen. De ez a kérdés megint csak a szokásos törésvonal mentén választja szét az embereket: a Fidesz szavazóinak 15, az ellenzékieknek 77, a bizonytalanoknak pedig 38 százaléka szerint megosztó személyiség Sulyok.

Hasonló, a politikai oldalak mentén osztott mintázat szerint alakultak a válaszok, amikor arra kérdeztek rá, hogy jól végzi-e a munkáját az elnök: erre összességében az emberek 28 százaléka felelt igennel, 32 százalék szerint pedig nemmel. A nem válaszolók aránya viszont ez esetben is igen magas volt, valószínűsíthetően azért, mert Sulyok Tamás munkája a többség számára egyszerűen nem is látható.