Munkavállalók százezrei léphetnek sztrájkba csütörtökön szerte Franciaországban, miután a szakszervezetek országos megmozdulásra szólítottak fel a kormány megszorítási tervei ellen. A belügyminisztérium előzetes becslése szerint 600 és 900 ezer között lehet a résztvevők száma – ebből 100 ezren tüntethetnek Párizsban –, és a tárca 80 ezer rendfenntartót vezényel összesen az utcákra. A legnagyobb városokban, így Párizsban, Lyonban és Nantes-ban is összecsapások törtek ki, a rendőrök több helyen könnygázt vetettek be a tömeg oszlatására – számol be a BBC.
Mindez alig egy héttel azután történt, hogy Sébastien Lecornu volt védelmi miniszter, Emmanuel Macron elnök közeli szövetségese lett a miniszterelnök François Bayrou kormányának bukása után. Ő jelenleg is próbál kompromisszumot találni a költségvetés ügyében, de még nem állította össze a teljes kabinetét. Az ügy előzménye a François Bayrou által bejelentett, igencsak népszerűtlen költségvetési megtakarítási terv, amelynek célja Franciaország magas államadósságának 44 milliárd euró értékű csökkentése. A megszorítócsomag miatt bizalmatlansági szavazást tartottak ellene, amit elvesztett, miután a pártok összefogtak a megbuktatására.
Sébastien Lecornu védelmi minisztert nevezte ki kormányfőnek Emmanuel MacronElvesztette a bizalmi szavazást, megbukott François Bayrou kormányaA szakszervezetek minden jelentős ágazatban sztrájkra szólítottak fel, a The Guardian cikke szerint ma Franciaországban legkevesebb 476 helyszínen demonstrálnak. Párizsban csütörtök reggel több metróvonal leállt, a közlekedés bénult, diákok foglalták el az iskolák és egyetemek bejáratait, és a pedagógusok harmada szintén munkabeszüntetést tartott. A gyógyszerészek körében szinte teljes volt az összefogás – tömegesen csatlakoztak a sztrájkhoz, a patikák 98 százaléka ma zárva maradt. A francia média beszámolói szerint a tiltakozások során délutánig több mint 110 embert vettek őrizetbe országszerte.

A szakszervezetek követelései világosak: több forrás a közszolgáltatásokra, magasabb adók kivetése a gazdagokra, valamint a rövid életű Bayrou-kormány által felvázolt megszorítások eltörlése. Cyrielle, egy 36 éves informatikus a BBC-nek úgy nyilatkozott: – Macron gazdasági és társadalompolitikája nem felel meg nekem, ahogyan Bayrou költségvetése sem. Szeretném, ha több forrás jutna a közszolgáltatásokra és a kultúrára.
Talán azok, akik óriási vagyonnal rendelkeznek, hozzájárulhatnának egy kicsit többel.
A tiltakozások vezető alakjai, köztük Sophie Binet, a CGT szakszervezeti csoport vezetője úgy fogalmazott: „Erőteljesen kell fellépnünk, hogy rákényszerítsük a kormányt és a munkáltatókat, hogy véget vessenek annak a politikának, amely csak a leggazdagabbakat szolgálja.” Eközben Bruno Retailleau leköszönő belügyminiszter azt ígérte, hogy „kompromisszumok nélkül és könyörtelenül” fognak fellépni. Hozzátette, arra utasította a rendőrséget, hogy „a legkisebb szabályszegés esetén” is tartóztassák le a tüntetőket.
Jean-Luc Mélenchon, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország vezetője ezzel szemben fegyelmezettségre intette a sztrájkolókat, hangsúlyozva: „Bármilyen erőszakos cselekedet csakis Retailleau malmára hajtaná a vizet.” A tüntetések előtt Laurent Nunez párizsi ügyész aggodalmát fejezte ki, hogy a demonstrációkat a szélsőbaloldali csoportok „eltéríthetik”, és arra kérte a belvárosi üzleteket, hogy aznap zárva tartsanak.
Bukik Francois Bayrou kormányaA sztrájkok hátterében Franciaország súlyos gazdasági kihívásai állnak. Az ország államadóssága fejenként közel 50 ezer eurót tesz ki, és már három miniszterelnök – Michel Barnier, François Bayrou, majd most Sébastien Lecornu – próbálta a költségvetési megszorításokon keresztül kezelni a problémát. Lecornu azonban törékeny politikai helyzetben van: egy három, egymással szöges ellentétben álló politikai irányultságú részre szakadt parlamentben kell megoldást találnia, ami megnehezíti, hogy a képviselők többsége számára elfogadható költségvetést dolgozzanak ki, miközben az utcán a tiltakozások ereje egyre csak nő.
A kormányfő a héten megkezdte a konzultációkat a politikai, szakszervezeti és munkaadói erőkkel egy olyan kormány megalakítása érdekében, amely képes lesz túlélni az ellenzék által már bejelentett újabb bizalmatlansági indítványt. A csütörtöki sztrájkokra egyébként azután került sor, hogy a múlt héten a Zárjunk le mindent! felszólítással szervezett állampolgári mozgalom tüntetésén mintegy 200 ezren vettek részt országszerte.