sztrájk;Franciaország;tüntetések;megszorítások;zavargások;

Százezrek léptek sztrájkba és tüntetnek Franciaországban a kormányzati megszorítások miatt

A francia belügy becslései szerint akár 900 ezren is részt vehetnek a tüntetéseken országszerte, 80 ezer rendőrt vezényeltek az utcákra. Lyonban és Nantes-ban is összetűzések törtek ki, a rendőrök könnygázt vetettek be a tömeg oszlatására. Párizsban több metróvonal leállt, a közlekedés bénult, diákok foglalták el az iskolák és egyetemek bejáratait. Délutánig már száznál is több embert tartóztattak le. 

Munkavállalók százezrei léphetnek sztrájkba csütörtökön szerte Franciaországban, miután a szakszervezetek országos megmozdulásra szólítottak fel a kormány megszorítási tervei ellen. A belügyminisztérium előzetes becslése szerint 600 és 900 ezer között lehet a résztvevők száma – ebből 100 ezren tüntethetnek Párizsban –, és a tárca 80 ezer rendfenntartót vezényel összesen az utcákra. A legnagyobb városokban, így Párizsban, Lyonban és Nantes-ban is összecsapások törtek ki, a rendőrök több helyen könnygázt vetettek be a tömeg oszlatására – számol be a BBC

Mindez alig egy héttel azután történt, hogy Sébastien Lecornu volt védelmi miniszter, Emmanuel Macron elnök közeli szövetségese lett a miniszterelnök François Bayrou kormányának bukása után. Ő jelenleg is próbál kompromisszumot találni a költségvetés ügyében, de még nem állította össze a teljes kabinetét. Az ügy előzménye a François Bayrou által bejelentett, igencsak népszerűtlen költségvetési megtakarítási terv, amelynek célja Franciaország magas államadósságának 44 milliárd euró értékű csökkentése. A megszorítócsomag miatt bizalmatlansági szavazást tartottak ellene, amit elvesztett, miután a pártok összefogtak a megbuktatására. 

A szakszervezetek minden jelentős ágazatban sztrájkra szólítottak fel, a The Guardian cikke szerint ma Franciaországban legkevesebb 476 helyszínen demonstrálnak. Párizsban csütörtök reggel több metróvonal leállt, a közlekedés bénult, diákok foglalták el az iskolák és egyetemek bejáratait, és a pedagógusok harmada szintén munkabeszüntetést tartott. A gyógyszerészek körében szinte teljes volt az összefogás – tömegesen csatlakoztak a sztrájkhoz, a patikák 98 százaléka ma zárva maradt. A francia média beszámolói szerint a tiltakozások során délutánig több mint 110 embert vettek őrizetbe országszerte. 

A szakszervezetek követelései világosak: több forrás a közszolgáltatásokra, magasabb adók kivetése a gazdagokra, valamint a rövid életű Bayrou-kormány által felvázolt megszorítások eltörlése. Cyrielle, egy 36 éves informatikus a BBC-nek úgy nyilatkozott: – Macron gazdasági és társadalompolitikája nem felel meg nekem, ahogyan Bayrou költségvetése sem. Szeretném, ha több forrás jutna a közszolgáltatásokra és a kultúrára.

Talán azok, akik óriási vagyonnal rendelkeznek, hozzájárulhatnának egy kicsit többel.

A tiltakozások vezető alakjai, köztük Sophie Binet, a CGT szakszervezeti csoport vezetője úgy fogalmazott: „Erőteljesen kell fellépnünk, hogy rákényszerítsük a kormányt és a munkáltatókat, hogy véget vessenek annak a politikának, amely csak a leggazdagabbakat szolgálja.” Eközben Bruno Retailleau leköszönő belügyminiszter azt ígérte, hogy „kompromisszumok nélkül és könyörtelenül” fognak fellépni. Hozzátette, arra utasította a rendőrséget, hogy „a legkisebb szabályszegés esetén” is tartóztassák le a tüntetőket.

Jean-Luc Mélenchon, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország vezetője ezzel szemben fegyelmezettségre intette a sztrájkolókat, hangsúlyozva: „Bármilyen erőszakos cselekedet csakis Retailleau malmára hajtaná a vizet.” A tüntetések előtt Laurent Nunez párizsi ügyész aggodalmát fejezte ki, hogy a demonstrációkat a szélsőbaloldali csoportok „eltéríthetik”, és arra kérte a belvárosi üzleteket, hogy aznap zárva tartsanak.

A sztrájkok hátterében Franciaország súlyos gazdasági kihívásai állnak. Az ország államadóssága fejenként közel 50 ezer eurót tesz ki, és már három miniszterelnök – Michel Barnier, François Bayrou, majd most Sébastien Lecornu – próbálta a költségvetési megszorításokon keresztül kezelni a problémát. Lecornu azonban törékeny politikai helyzetben van: egy három, egymással szöges ellentétben álló politikai irányultságú részre szakadt parlamentben kell megoldást találnia, ami megnehezíti, hogy a képviselők többsége számára elfogadható költségvetést dolgozzanak ki, miközben az utcán a tiltakozások ereje egyre csak nő.

A kormányfő a héten megkezdte a konzultációkat a politikai, szakszervezeti és munkaadói erőkkel egy olyan kormány megalakítása érdekében, amely képes lesz túlélni az ellenzék által már bejelentett újabb bizalmatlansági indítványt. A csütörtöki sztrájkokra egyébként azután került sor, hogy a múlt héten a Zárjunk le mindent! felszólítással szervezett állampolgári mozgalom tüntetésén mintegy 200 ezren vettek részt országszerte. 

Az egykori munkáspárti kormányfőt Donaldt Trump republikánus amerikai elnök hatalmazta fel, hogy az Izrael és a Hamász közötti háború lezárása utáni időkre szervezze meg a nemzetközi támogatást. A palesztinok kitelepítéséről most nem beszélnek.