Tesztelték a Tisza-adót, a magyarok támogatnák a progresszív szja-rendszer visszahozatalát és a vagyonadó kivetését is

A kormány újabb nemzeti konzultációt szervez, az apropót a 2026-os választások mellett a látványosan megerősödött és a Fidesz potens kihívójává vált Tisza Párt állítólagos adóterve adta, amit egyetlen, a kormányhoz közelálló internetes portál mutatott be, nem túl megbízható bizonyítékot csatolva forrásként. Az állítólagos belső feljegyzésben szereplő állításokat pár órán belül cáfolta az ellenzéki párt. Ennek ellenére a kormány és sajtója mind a mai napig kampányt folytat a Tisza ellen, azzal vádolva őket - minden bizonyíték nélkül - , hogy a párt szja-emelést tervez. Azóta a Tisza nyilvánosságra hozta adóterveit, amelyek lényege, hogy a minimálbér 9 százalékkal adózna a jelenlegi 15 százalék helyett, a minimálbér és az átlagbér között pedig adójóváírást vezetnének be – így az adóterhek fokozatosan emelkednének 9-ről 15 százalékra. A párt az átlagbér feletti részre nem tervez egy kvázi harmadik kulcsot bevezetni. Tényleges adóemelést egyetlen ponton terveznek, ez az 5 milliárd fölötti vagyonokra kivetett évi 1 százalékos vagyonadó lenne.

A Fidesz, illetve az Orbán- kormány a közteherviselés elleni támadásnak állítja be az egykulcsos rendszer tervezett átalakítását, esetleges elvetését. Ezt a rendszert a Fidesz vezette be 2011-ben, holott korábban, azaz 2010 előtt még Orbán Viktor is kiállt a többkulcsos, progresszív jövedelemadó mellett.

Mindenesetre egykulcsos szja-t csak az unió három gazdaságilag legfejletlenebb tagállama - hazánk, Románia és Bulgária – alkalmaz. A Tisza cáfolta, hogy tervezné az átlagjövedelem feletti jövedelemrészek 15 százaléknál magasabb kulccsal való adóztatását, ugyanakkor ezt a hazai adószakma, de a társadalom jelentős része is támogatná. Az előbbi az elmúlt években számos szakmai fórumon, az utóbbi pedig az Europion piackutató cég felmeréséből vált nyilvánvalóvá.

A progresszív, többkulcsos adózást kis mértékben, a kiemelkedő vagyonokra kivetendő vagyonadó ötletét pedig egyértelműen támogatja a magyar közvélemény a cég szerint. A 16 év feletti lakosság 45 százaléka támogatja (ezen belül 23 százalék teljes mértékben), és csak 32 százaléka utasítja el (ezen belül 24 százalék teljes mértékben) a progresszív, többkulcsos szja ötletét. A legidősebb korcsoportban (28 százalék), az érettségivel nem rendelkezők körében (31 százalék), és – értelemszerűen – a kormánypártiak táborában (49 százalék) vannak az országos átlagnál többen az elképzelést mereven elutasítók.

Érdekesség, hogy a háztartási jövedelemmel nem mutat összefüggést a kérdés megítélése, sőt: a (relatív) magas jövedelműek körében magasabb az elképzelés támogatottsága (53 százalék), mint a közepes vagy alacsony jövedelmű háztartásokban élők körében (43 százalék) - derül ki a kutatásból. Az elképzelés támogatottságának ellenben komoly korlátokat szab, hogy magasra helyezik a magyarok azt a jövedelemsávot, ahol adott esetben indokoltnak tartanák az adókulcs emelését a jelenlegi 15 százalékos szintről. A teljes népesség 16 százaléka tartaná ezt indokoltnak a havi 750 ezer és 1 millió forint közötti bruttó jövedelmekre, és 41 százalék mindezt csak 1 millió forint bruttó felett engedné meg (22 százalék pedig sehol) – jegyzi meg az Europion az 1200 fős reprezentatív mintán készült felmérés beszámolójában.

Vagyis nem eleve elutasított idehaza a többkulcsos, progresszív adórendszer, amely a magas jövedelmekből többet vonna el. Akár még érdemes is lenne a kérdésről értelmesen konzultálni. Ugyanakkor ha már nemzeti konzultáció lesz az adórendszerről, akkor az Orbán-kormánynak hasznos lenne a jelenlegi magyar adórendszer több kényes pontját is vitára bocsátania. Ilyen például a 27 százalékos áfakulcs, amely a Fidesz találmánya és valóságosan ez a legmagasabb hozzáadott értékadó-mérték az egész világon,

 Erre jön rá még az akár 4,5 százalékos kiskereskedelmi adó, amely elvileg a kereskedelmi cégek árbevételét adóztatja – egy probléma van, hogy ezek beépülnek a fogyasztói árakba.

Még az adót is adóztatják

Az elmúlt bő egy évtizedben a kabinet közel egy tucat új adót vezetett be vagy emelt meg, ám tavaly megkezdte ezek csökkentését. A Jalsovszky ügyvédi iroda minden évben készít egy jelentést, hogy a magyar adók számossága hol tart: 2025 elején már csak 54 adót találtak, amely hatalmas csökkenés az előző évi, évtizedes csúcsnak számító 61-hez képest. A kormány idén megkezdte a 2022-ben bevezetett különadók egy részének kivezetését – ezért a csökkenés. Ugyanakkor még mindig maradtak ellentmondások az adórendszerben: több esetben az adót is adóztatja a kormány, az üzemanyagok jövedéki adóval emelt alapjára vetik ki az áfát – így a jövedéki adót is megadóztatják. Hasonló a helyzet a tranzakciós illetékkel: ennek révén minden pénzügyi tranzakciót megadóztat az állam, így az adó megfizetését is – erre az anomáliára épp a Jalsovszky ügyvédi iroda hívta fel a figyelmet a közleményében. A vállalkozásoknak ugyanis nincs választásuk, csak átutalással fizethetik meg az adójukat – ugyanakkor az ilyen utalások sem mentesek a tranzakciós illeték alól. Vagyis, akárhányszor egy vállalkozás mondjuk áfát vagy társasági adót fizet, mindannyiszor a tranzakciós illetéket is felszámítják utána – írták, de tegyük hozzá, ugyanez a helyzet a lakosságot érintő adók fizetésénél is, ha az utalást választják.