Azt tudni, hogy kinek fáj, a plázastop célkeresztjében a nagy alapterületű élelmiszerboltok és drogériák állnak

Ma lépett hatályba az a plázastoptörvény-módosítás, amely a nyár elején hatalmas felzúdulást váltott ki a kereskedelmi szakmában. A Lázár János által vezetett Építési és Közlekedési Minisztérium részéről érkezett elképzelés eredetileg ugyanis arról szólt, hogy minden 400 négyzetméternél nagyobb üzlethelyiség megvásárlásához és/vagy bérléséhez új engedély kell, akkor is, ha korábban rendelkezett ilyennel az ingatlan. Ez az érvényben lévő szabályozásnál sokkal szigorúbb keretrendszert teremtett volna a szektorban, hiszen eddig csak építésnél vagy a kereskedelmi rendeltetés megváltoztatásánál kellett külön engedélyt kérni.

Ráadásul az elképzelések abban is érdemi változást hoztak volna, hogy az engedélyt az érvényben lévő szabályokkal szemben már nem a helyiség, hanem az igénylő kapja. Ez már a tervek nyilvánosságra kerülésekor komoly ellenérzéseket váltott ki. Lapunknak nyilatkozó, a kereskedelemre rálátó szakember úgy fogalmazott, hogy ezáltal az állam a teljes hazai kereskedelmi ingatlanszektor feletti kontrollt megszerezheti. A piacot így irányíthatná, és akár egyes, kormányzati körökhöz kötődő vállalatokat is helyzetbe hozhatna – mondta. Ezáltal fennállt annak veszélye, hogy valaki – bár az ingatlan megfelel a szabályoknak – valamilyen egyéb, nehezen magyarázható ok miatt mégis fennakad a rostán.

A nyár végén a Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az elfogadott kormányrendelet az eredeti tervekhez képest szűkebb kört érint. Nem minden 400 négyzetméternél nagyobb kereskedelmi helyiség esik a szabályozás alá, hanem csak az említett területnél nagyobb, napi fogyasztási cikket értékesítő üzletek. Utóbbi az élelmiszert, illatszert, drogériai termékeket, háztartási tisztítószereket, vegyi árukat és higiéniai papírtermékeket árusító boltokat jelenti.

Vagyis a szabályozás célkeresztjében a nagy alapterületű élelmiszerboltok és drogériák állnak. Ez valóban szűkebb kör, de az érintettekre így is komoly terhet róhat – mind bérlői, mind üzemeltetői oldalon. Ezekben az ágazatokban az új rendelet visszavetheti a befektetői érdeklődést – tette hozzá az ügyvédi iroda. Szakmai nyilatkozónk szerint lehet, éppen ez a cél: egyes ingatlanok árának féken tartása olyan helyeken, amelyeket kormányzati körökhöz közeli vállalkozói körök kiszemeltek maguknak.

Az elfogadott szabályozással kapcsolatban Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára elmondta: nem világos, a változtatás kinek jó, az viszont látható, hogy kiknek fáj majd – ezek a kistelepülések. Ott ugyanis hiába várják a piaci verseny miatt megjelenő láncok egységeit, a rendelet okozta bizonytalanság miatt ezek nem fejlesztenek olyan irányba. Megjegyezte: teljességgel érthetetlen, miért kell ismételt engedélyért folyamodnia az új bérlőnek vagy tulajdonosnak, ha pontosan ugyanazt a funkciót szánja az épületnek, mint az előző – engedéllyel rendelkező – bérlő vagy tulajdonos. Az építésügyi hatósági engedélyek Magyarországon eddig az épületekhez kötődtek, nem pedig azok tulajdonosaihoz, pláne nem a bérlőkhöz. Ennek az elvnek a felrúgása súlyos ingatlanpiaci anomáliákhoz vezethet.

Ez ugyanis egy olyan komoly beavatkozás, amelynek célja a kereskedelmi ingatlanok feletti kontroll megszerzése – mondta. A bizonytalanságot az ingatlanpiac és a finanszírozási oldal is be fogja árazni: előbbi esetben árcsökkenés, utóbbinál pedig a banki finanszírozás drágulása is benne van a levegőben – tette hozzá. Megemlítette: az is kifogásolható, hogy a változtatások csak az említett profilú tevékenységekre vonatkoznak, így ezek a cégek összességében versenyhátrányba kerülnek a piacon.