Vajdaság;szentmise;háború;Nyugat;Kövér László;"hibrid hadviselés";választás 2026;

Kövér László egy  korábbi országházi eseményen

Kövér László: Hibrid háború folyik Magyarország ellen

A házelnök a vajdasági Tóthfaluban elismerte, hogy a hatalom elfáradt, és bár a a jövő áprilisi választáson még mindig esélyesnek tartja a Fideszt, ez nem egyértelmű. Azt is állítja, hogy az ellenzéket külső erők pénzelik és irányítják.

Politikai, gazdasági és a nemzetbiztonságot érintő eszközökkel hibrid háború folyik Magyarország ellen – jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke szombaton a vajdasági Tóthfaluban  Utasi Jenő plébános pappá szentelésének 50. évfordulója alkalmából rendezett aranymisén, amelyen részt vett Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és Magyar József, Magyarország belgrádi nagykövete is.

A hibrid háború részleteire ugyan nem tért ki a fideszes házelnök, de felhívta a figyelmet arra, hogy áprilisban választások lesznek Magyarországon. Szerinte ugyan a kormánypártok esélyesek, de a választások a korábbiakhoz képest a választások nagyobb kihívást jelentenek, mint az azt megelőzőek. Az állami hírügynökség tudósítása ugyan kissé zavaros szövezgezésű volt, de Kövér László lényegében több okkal is magyarázta a kihívást.

– Egyrészt a demokrácia meg a tömeglélektan szabályai és törvényszerűségei okán 16 év alatt kicsit elfáradt az a kép, amely sugározható, másrészt a külső tényezők miatt a gazdasági konjunktúra nem olyan, mint korábban volt – fogalmazott a házelnök, akitől nem állnak távol az összeesküvés elméletek, ugyanis az ellenzékről azt állította, hogy „külső erők pénzelik és irányítják”. Továbbá szerinte a nyugati civilizáció is válságban van, illetve a közösségi média teljesen átrajzolja az emberi kommunikáció eddigi vonalait.

Kövér László mindazonáltal megjegyezte, hogy a keresztény egyházak szerepe sem a jelenben, sem a jövőben nem elhanyagolható, és emlékeztetett, hogy egy közösség lelkét ezer éve mindig a keresztény egy adták. Mivel beszéde a Szerbiához tartozó Vajdaságban hangzott el, kiemelte azt is, hogy az elszakított nemzetrészek sorsának alakulásában az anyaország mellett annak az országnak a belső helyzete is fontos, ahol a magyar nemzeti kisebbség él. – Magyarország és az egész magyar nemzet, benne a délvidéki magyarság is, megítélésem szerint Szerbia stabilitásában és fejlődésében érdekelt – tette hozzá az Országgyűlés elnöke.

Noha a kormánypárti propaganda és politikusok, vagy éppen a Magyar Turisztikai Ügynökség az excel-táblázatok adatait citálva remek balatoni szezonról beszél, 2025 nyara sokkal inkább zaklatottnak mondható.