Nyugodt lelkiismerettel mondhatom, hogy Ukrajnát terheli a teljes felelősség azért, hogy Magyarország és Ukrajna kapcsolatrendszere az elmúlt 10 évben ilyen rendkívüli romláson ment keresztül – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán, azt követően, hogy Ukrajna európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettesével, Tarasz Kacskával egyeztetett Budapesten.
A tárcavezető úgy folytatta:
sajnos nem lehet kizárni, hogy van-e még innen is lejjebb, viszont egy dolog változatlan és biztos: mi abban vagyunk érdekeltek, hogy minden szomszédos országgal, így Ukrajnával is jó kapcsolatban legyünk.
Szijjártó leszögezte, nem mi vettük el a magyarországi ukrán kisebbség jogait, nem mi kockáztatjuk az ukránok energiabiztonságát és nem mi akarjuk belerángatni őket egy háborúba. „A magyar-ukrán kapcsolatrendszer nagyon nem egyszerű és őszintén remélem, hogy jobban alakul a következő tíz évben, mint alakult az elmúlt tíz esztendőben. Mi erre készen állunk, de azt is világossá kell tenni, hogy ez kizárólag Kijeven és Ukrajnán múlik” – zárta bejegyzését a külügyminiszter.
Szijjártó Péter nem sokkal korábban egy videót is közzétett a közösségi oldalán, melyben ugyancsak arról beszélt: mindenki láthatja, hogy nincsenek a valaha volt legjobb formájukban a magyar-ukrán kapcsolatok, „ezért azonban a felelősség egyértelműen és kizárólag Kijevet terheli”.
Követelésünk egyértelmű – üzente –, adják vissza a magyar nemzeti közösségnek az összes korábban elvett jogot, állítsák helyre a 2015 előtti állapotot.
„Ha vissza lehetett csinálni a szabályozást a korrupcióellenes szervezetek tekintetében, akkor vissza lehet csinálni a szabályozást a kisebbségi jogok tekintetében is”
– tette hozzá. A tárcavezető megjegyezte, világosan látni kell, hogy Magyarország nélkül Ukrajna nem lehet tagja az Európai Uniónak, és „a magyar emberek döntöttek, nem akarják Ukrajnát az Európai Unióban látni”. Úgy folytatta, egy stratégiai szövetség, egy stratégiai partnerségi együttműködés az EU és Ukrajna között megvalósítható forgatókönyv. Szijjártó videója zárásaként leszögezte, kemény tárgyalásra számít, „mi a jó kapcsolatokban vagyunk érdekeltek, de a magyar nemzeti érdeket feladni nem fogjuk, és kizárólag Ukrajnán múlik a magyar-ukrán kapcsolatok jövőjének minősége”.
Szijjártó Péter bejelentésével szemben mégsem jön Magyarországra az ukrán külügyminiszterA tárcavezető a Tarasz Kacskával folytatott egyeztetéssel kapcsolatban az MTI szerint azt is leszögezte, hogy a kormány mindig is híve volt a pozitív gesztusoknak, a bizalomépítésnek, és a maga részéről ennek megfelelően is járt el. Példaként említette, hogy szeptember elején megkezdte működését egy magyar-ukrán kétnyelvű oktatási intézmény Budapesten, amely a jövőben majd nem csak általános, hanem középiskola is lehet. Hozzátette, a háború kezdete óta nagyjából 12 500, Ukrajnából származó gyereket táboroztattak Magyarországon, hogy kicsit feledtessék velük az otthon megélt borzalmakat. Illetve jó hírnek nevezte, hogy péntektől elindul a vonatközlekedés a Bécs-Budapest-Ungvár útvonalon és a Záhony-Csap-Beregszász útvonalon, decembertől pedig már Budapest és Beregszász között is lesz közvetlen vasúti összeköttetés.
Szijjártó Péter közölte, mindez azt bizonyítja, hogy ha megvan a jó szándék, akkor bizonyos kérdésekben lehet előrehaladást elérni, ami azonban súlyos probléma, hogy Ukrajna szisztematikusan veszi el a magyar nemzeti közösség nyelvhasználati jogait 2015 óta. „Jól láthatóan ez egy olyan tízéves folyamat, amely során nem hallgatták meg sem a kárpátaljai magyar közösség, sem a magyar kormány szempontjait és kéréseit. Világosan, tizenegy pontban összefoglaltuk, hogy mit kérünk (…) És semmi extrát nem kérünk: adják vissza a magyar nemzeti közösség jogait, adják vissza azokat a jogokat, amiket elvettek” – fejtette ki.
A miniszter elmondta, arra is megkérte az ukrán kollégáját, hogy szüntessék be a támadásokat a hazánk kőolajellátásában kulcsfontosságú Barátság vezeték ellen.
„Ezt nem Oroszország miatt kértem, hanem magunk miatt. A Barátság kőolajvezeték Magyarországra szállít kőolajat. És a Barátság kőolajvezeték támadása nem Oroszországnak, hanem nekünk jelent komoly kárt és kockázatot az energiaellátásunk biztonsága szempontjából”
– jegyezte meg.
Ezt követően arra is kitért, hogy Magyarország természetesen továbbra is biztosítja a villamosenergia- és földgázellátást Ukrajna részére. Aláhúzta, hogy az ukrán villamosenergia- és földgázimport 40, illetve 50 százaléka Magyarországról érkezik, és ezt figyelembe véve az lenne fair, ha Kijev sem veszélyeztetné hazánk energiabiztonságát.
Gyenge jogi lábakon áll a kereset, amelyet az Orbán-kormány adott be Ukrajna támogatása ellen az EU Bíróságán„A kárpátaljai magyarok nem az ukránoktól, hanem egymástól és a magyar államtól félnek”