Emlékeznek a Tenkesre? Ott fehéren-feketén – szó szerint – láthattuk, hogy hol válik el a tüdő a májtól, hogy kik a rendes magyar emberek és kik a szemét labancok. Leginkább pompás kalapjukon lehetett látni, hogy ők idegenek, a rút elnyomó Nyugat zsoldosai, pfű, és mind akkora kretének voltak, mint egy ilyen mai menczerita polgármester. Naiv és bugyuta volt a Tenkes, mindig győztünk, tisztára, mint az Asterix és Obelixben a gallok – finom utalásképpen megjegyezzük, hogy a végén pont annyira győztünk, mint anno a gallok a rút rómaiak ellen: azaz semennyire, durwára bebuktuk ezt is.
A háromszögletű kalap, vagy hivatalosan tricornis (tricorn), maga volt Európa szimbóluma. Neve arról árulkodik, hogy rokona lehetett az unicornisnak, és biz’ isten bicorn-nak hívták az őt követő kalapdivatot, amilyet Napóleon és Lord Nelson is viselt. A háromszögletű kalap a kerek kalapból fejlődött ki a karimája hajtogatásával, először a spanyol katonák körében terjedt el, mert klasszul védett a flamand eső ellen; egyrészt tehát praktikussága, másrészt tán annak okán, hogy idővel magába szívta nemcsak az esővizet, hanem a menő, maszkulin európaiság izéit is. Nevét Manuel de Falla balettjéről kapta, The Three-Cornered Hat, vagyis A háromsarkú kalap.
Nagyon menő volt a XVIII. század occidentális Európájában, egy időben a seregben, a haditengerészetnél és civil életben is egyeduralkodó volt, a tengerészek sokszor kokárdával viselték. Ugye divatos az, ami menő, én is menővé válok, ha ezt viselem, de nemcsak ezért lett uralkodó a háromszögletű kalap, hanem mert a karima felhajtogatásával létrejött csatornák a vállra vezették az esővizet, azaz száraz maradt az arc, egyszóval tök praktikus is volt, amellett, hogy a maszkulin menőség szimbólumává vált. Akkor volt cool, ha a csúcsát tetted előre, és az egyszerűtől a szédületesen rokokó, giccsesen túldíszített és női változatig terebélyesedett.
Utóbb használata átterjedt a francia hadseregre is, XIV. Lajos hozta divatba, ha ő hordta, mindenki hordta, előbb az udvarban, majd a lakosság körében, végül Európában. Ilyet viseletek az első amcsi elnökök is, James Monroe-nak az volt a beceneve, hogy The Last Cocked Hat: az utolsó háromszögletű kalap. Általában azok hordták, akik az occidentális kultúrkörhöz tartozónak érezték magukat, a mi kurucaink demonstratíve megmaradtak a kuruc sapkánál, mely nemcsak a rút háromszögletű kalapos labancokkal való szembenállást jelezte, hanem felmutatta viselője nemesi mivoltát; prémes, pávatollas, ugyancsak menő holmi volt, a pávafarok hossza jelezte viselője rangját, ez is a farokméregetés egy szofisztikáltabb formája volt, nekem nagyobb a farkam, menőbb vagyok, mint te.
A háromszögletű kalap a XIX. században végleg kiment a divatból, a divat titokzatos törvényeinek és a kalap csodálatos evolúciójának engedelmeskedve, melynek rejtélyes hullámain felemelkedett a következő kalap, a cilinder. A fejfedők eme háborúja az occidens és az oriens közti háború jelképe, mely azóta is tart; ma épp ott, ahogy a nagyszerű Stefano Bottoni összefoglalta a minap: „2026 tétje nem konkrét programok harca, hanem egyszerűen két világ közti választás: egy Moszkvához és Pekinghez kötött dél-nyugatibb Belarusz, vagy egy euroatlanti Magyarország. Tessék választani!”
