Tavaly a magyarországi áramtermelés közel ötödét biztosították napelemek, ami világcsúcs – emelte ki tegnap megjelent térségi értékelésében az Ember nevű, londoni székhelyű nemzetközi agytröszt. (Mellékelt ábrájuk szerint a második helyezett Chile, a harmadikok pedig a görögök.) Mivel a magyarországi arány 2019-ben még csak 4 százalékot tett ki, az emelkedés ütemét szintén drámainak minősítik.
Az átalakulás közép-európai léptékekben is kiemelkedő, ami egyaránt köszönhető az erőművi és lakossági telepítéseknek. Az olyan intézkedések, mint a mostanra fokozatosan megszűnő szaldóelszámolás és Kötelező Átvételi Tarifa (KÁT) a növekvő energiaárak közepette ösztönözték a beruházásokat. 2025. nyara még további csúcsokat hozott: júniusban időnként a napelemek biztosították a hazai villamosenergia-szükséglet több mint 40 százalékát. Eközben a szén belföldi részesedése 2019 és 2024 között a felére, 12 százalékról 6 százalékra, a gázé pedig 25 százalékról 19 százalékra esett vissza.
Zűrös napelemszabályok: újabb fejezettel bővül az Orbán-kormány ellentmondásos jogalkotási történeteMindemellett némiképp kijózanító, hogy villamosenergia-termelésen belüli, nem csak a napelemeket magába foglaló, 2030-as megújulóarány-cél az összuniós 66 százalékhoz képest az EU-val közölt nemzeti tervek alapján csak 42 százalék. A lendület fenntartása érdekében az elemzés most elsősorban a hálózati és tárolási fejlesztések fokozásának fontosságát hangsúlyozza.
A napenergia robbanásszerű felfutása egész Közép-Európára jellemző: a panelek terjedése a cseheknél, a magyaroknál, a lengyeleknél és a szlovákoknál 2019 óta az uniós átlag kétszeresére rúg. A térség összesített napenergia-termelése 2019 és 2024 között az EU 2,5-ös szorzójához képest közel hatszorosára nőtt. Ez a gyors növekedés egy korábban leginkább szénhez kötött térséget Európa napenergia-erőművévé, egyszersmind feltörekvő akkumulátorközponttá változtatta - írják.
Folytatódik a fejlődés
A hazai napelemek beépített összesített teljesítőképessége augusztusban már megközelítette a 8100 megawattot (MW), ami a magyarországi erőművek összesített adatának több mint fele - derül ki a hazai áramellátás biztonságáért felelős, állami Mavir friss adatsorából. Az immár több mint 300 ezer háztáji egység ebből 2803 MW-t képviselt. Júniusban a teljes hazai áramfogyasztás közel 30, júliusban pedig 26 százaléka származott napelemekből. Ezt csak a Paksi Atomerőmű aránya haladta meg.
A térség eredményei felülmúlják a várakozásokat – idézik Tatiana Mindekovát, az Ember politikai tanácsadóját. Az átlag alatti GDP, a politikai kihívások és a korlátozottnak vélt lehetőségek ellenére Közép-Európa napenergiás növekedési üteme megelőzte az EU-t. A lengyelek 2025 júniusában először termeltek több áramot megújulókból, mint szénből. A csehek 2019 óta csaknem megkétszerezték napelemes termelésüket és az elmúlt két év során Szlovákia is bővülést mutatott.
Budakeszin van egy kis baj, egy körzetben a túl sok háztáji napelem termelését nem bírja a hálózat, az elektromos készülékek sorra elfüstölnekKözép-Európa a napelem-boom mellett megszilárdította akkumulátorgyártási szerepét is. A magyarok és a lengyelek immár a világ legnagyobb szállítói közé tartoznak. Magyarország 2021-ben az EU akkumulátorgyártási hozzáadott értékének nagyjából ötödét képviselte. Igaz, a magyarországi fejlődés most épp elakadni látszik.
Közép-Európa napenergia-boomja bizonyítja, hogy a tiszta energiatermelési átállásban a természeti előnyök nélküli szénfüggő nemzetek is vezető szerepre törhetnek – véli Tatiana Mindeková. A fejlődés fenntartása érdekében a kormányoknak különösen nagy hangsúlyt kellene fektetniük a tárolásra és a hálózati „rugalmasságra”. Ez egy megfizethető energiaforrás, amivel az érintett államok eltávolodhatnak a hagyományos tüzelőanyagoktól és tovább növelhetik túlhaladott megújulóenergiás céljaikat is – fogalmazott a politikai tanácsadó.
A forróság már rontja a hatékonyságot
Az egyre forrósodó nappalok akár a napenergiából kinyerhető áram mennyiségét is visszafoghatják - állítják a Másfél fok nevű környezetvédő oldalon megjelent elemzésükben Szabó Péter, Kristóf Erzsébet és Pongrácz Rita, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének kutatói. Míg a fokozódó napsugárzás persze növeli a megtermelt áram mennyiségét, a túlzott hőség már rontja a napelemek hatékonyságát és rövidíti az élettartamukat is. Az éghajlatváltozással gyakoribbá váló, szaharai jellegű porviharok emellett csökkenthetik a besugárzást és a hatékonyságot, de az egyre sűrűsödő "hagyományos" viharok is fokozzák a károkat. Ez már csak azért is gond, mert a felmelegedés egyre növeli a hűtési igényt, aminek egy részét napenergiából is biztosítani lehetne - teszik hozzá. Minél előbb csökkentjük tehát a világszintű üvegházgáz-kibocsátást, a napelemek és a teljes energiagazdálkodás szintjén is annál kisebb veszteséggel számolhatunk – foglalják össze a kutatás eredményét.
Új napelem-hűtési rendszert dolgoztak a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, valamint az iraki Kufai Egyetem kutatói - hívta fel a figyelmet a napokban a Magyar Nemzet. A fejlesztés csökkenti a napelemek idő előtti elhasználódását. A rendszer utólag beépíthető, de további tesztek szükségesek - írják.
