Videó;Európai Unió;Fidesz;interjú;külpolitika;Nyugat;Kelet;Törésvonal;

Bába Iván: Szijjártó Péter pekingi jelenléte botrány, Magyarország kifelé tart a nyugati szövetségből

A második Orbán-kormány külügyi államtitkára úgy véli, a 2026-os választás arról fog szólni, hogy a Nyugathoz tartozzon Magyarország vagy elindul a Kelet felé. Videóinterjú.

Külpolitikai botránynak nevezte a pekingi győzelmi parádén való magyar kormányzati részvételt a második Orbán-kormány egykori külügyi államtitkára.

Bába Iván lapunk Törésvonal című műsorában elmondta: a kínai erődemonstráció nem pusztán szimbolikus, hanem egyértelműen erős politikai üzenet, amely világossá tette, hogy Kína vezető szerepre törekszik a nyugatellenes országok között. Erre szerinte a meghívott vezetők – köztük Kim Dzsongun és Aljakszandr Lukasenka – is utaltak. Hangsúlyozta, hogy Magyarországnak NATO- és uniós tagállamként nincs helye egy ilyen társaságban.

Úgy vélte, Kína akkor is fontos kereskedelmi partner maradna, ha a magyar kormány képviselői nem vennének részt a rendezvényen. Szerinte mindez azt mutatja, hogy Magyarország kifelé tart a nyugati szövetségi rendszerből. A volt külügyi kabinetvezetőt a Válasz Online-on megjelent írásáról is kérdeztük, amelyben élesen bírálta a kormány külpolitikáját.

Kifogásolta, hogy a kabinet nem hajtja végre az Európai Bíróság ítéletét a menedékkérelmekkel kapcsolatos uniós jogharmonizációról. Ezzel kapcsolatban Bába Iván azt mondta: előfordulhat, hogy migránsok érkeznek, de a magyar idegenrendészeti hivatal és a kormányzati struktúrák feladata dönteni arról, ki kaphat menedékjogot. Hangsúlyozta, hogy a 12–14 ezer migráns beáramlásáról szóló állítás a társadalom félrevezetése, hiszen a feltételek pontosan szabályozzák, kiket lehet elutasítani, és az eljárás ezt a folyamatot képes kezelni. Úgy vélte, Magyarországot nem fenyegeti a tömeges migráció, mert a szociális rendszer nem vonzó, a magyar nyelv pedig komoly beilleszkedési akadály. A külpolitika legfontosabb kérdésének azt nevezte, milyen kapcsolatot tart fenn Magyarország az uniós partnereivel. Úgy látja, az ország elszigetelődött, ami a politikai és gazdasági jövő fő tétje. Szerinte a nemzetközi helyzetben kedvezőtlen, hogy romlott a viszony Csehországgal, Lengyelországgal, a balti államokkal és Ukrajnával. Példátlannak nevezte, hogy uniós szavazásokon Magyarország rendszerint egyedül marad a közös állásponttal szemben.

Bába Iván kijelentette: az EU nem elavult, hanem egyre inkább a szövetségi állam modellje felé halad, és ezt tudomásul kell venni. A magyar kormány azonban nem az integráció erősítését szolgálja, hanem kifelé mutató politikát folytat. Úgy fogalmazott, a kormány Brüsszelről közvetített képe félrevezető, hiszen Magyarország maga is részt vesz a döntéshozatalban, és a közös uniós döntések minden tagállamra kötelezőek. Gazdasági szempontból azt mondta: a kereskedelmi kapcsolatok természetesek, de a gazdasági semlegesség politikai tartalmat hordoz, és azt sugallja, hogy Magyarország távolodik szövetségi rendszereitől. Szerinte a mai világban, Magyarország helyzetében a semlegesség „nonszensz”. Ukrajna uniós csatlakozását illetően úgy vélte: előbb-utóbb taggá válik, ha a 26 tagállam ezt támogatja.

Magyarország frontális ellenállását kontraproduktívnak nevezte. Hozzátette: nehezen érthető, miért tesz az ország gesztusokat Oroszország felé, például amikor Szijjártó Péter a háború idején kitüntetést fogad el, miközben a balti államokhoz hasonló szövetségesek felé nem mutatunk lojalitást. Martonyi Jánosnak - külügyminisztersége idején – több vitája is volt Orbán Viktorral - Szijjártó Péter viszont fenntartás nélkül végrehajtja a miniszterelnök politikai iránymutatásait. 

„Azt hiszem, hogy valójában az a kérdés, hogy a Nyugat felé fordul-e Magyarország, és megpróbálja megkeresni újra a helyét az Európai Unióban, vagy pedig elindul ebbe a keleti irányba. Ez lesz az igazi tétje a 2026-os választásoknak”

– fogalmazott Bába Iván.

Én nem tudom, mi történik ebben az országban, de hétfőn egy huszonkét hónapos kislány, kedden pedig egy kéthónapos csecsemő vesztette életét szülői gondatlanságból. Vajon mennyi halál szükséges még ahhoz, hogy felébredjen az ország, és tényleg megóvjuk a védekezni képtelen, minden szinten a felnőttektől függő gyermekeket?