Magyarország;petíció;izraeli-palesztin konfliktus;

Jónás Vera zenész volt a petíció kezdeményezője

„Úgy érezzük, elértük a célunkat” – Megszólalt a zsidó és palesztin áldozatokkal szolidaritást vállaló petíció kezdeményezője

Sokan vágynak arra, hogy ne csak egy vélemény legyen hallható a közbeszédben – nyilatkozta lapunknak Jónás Vera zenész, akiről megtudtuk, ő kezdeményezte a zsidó és palesztin áldozatokkal szolidaritást vállaló petíciót.

„Nem szerencsés, hogy rejtőzködnek a petíció megfogalmazói, én biztosan nem így csinálnám” – ezt Karsai László történész mondta előző cikkünkben, amikor még nem került nyilvánosságra, ki kezdeményezte „A palesztinok és zsidók közös emberiességéért” címmel megjelent petíciót. Karsai László amúgy egyetértett a petíció szövegével, ő is az aláírók között szerepelt. A rejtőzködésnek vége: időközben sikerült megtudnunk, hogy Jónás Vera énekes-dalszerző, a Jónás Vera Experiment alapítója volt a kezdeményező.

Ahogyan arról beszámoltunk, a petícióhoz eredetileg mintegy háromszáz olyan magyar csatlakozott, aki sokfajta módon kötődik zsidó gyökereikhez. „Szolidaritásunkat fejezzük ki az izraeli-palesztin konfliktus minden érintettjével: az október 7-i támadás zsidó áldozataival és a Gázában ártatlanul elhunyt palesztin áldozatokkal éppúgy, mint a jelenleg is szenvedő zsidó túszokkal és gázai lakosokkal” – olvasható a nyilatkozatban.

A múlt hét elején megjelent petíció nagy vihart kavart, elmérgesedő vitát váltott ki, máig nehezen csillapodó indulatokat keltett és erősen megosztotta a magyar zsidó közéletet. Gábor György vallásfilozófus például azt állította: az aláírók azáltal akarják tisztára mosni a lelkiismeretüket, hogy elhatárolódnak attól a közösségtől, amelyhez állítólag tartoznak.

„A nyilatkozat szövegét többen írtuk, például Steiner Kristóf sok hasznos észrevétele is belekerült a szövegbe” – nyilatkozta a Népszavának a petíció keletkezésének körülményeiről Jónás Vera, aki azt kérte, írásban küldjük el kérdéseinket. A cél az volt – folytatta válaszában –, hogy kollektív kiállás szülessen az ártatlanul szenvedőkért. Azt viszont álmukban se gondolták volna, hogy ilyen rövid idő alatt ilyen sokan – közöttük neves művészek, tudósok, a zsidó élet fontos szereplői is – csatlakoznak a nyilatkozathoz. A nagyjából 1700 aláíró önmagáért beszél – tette hozzá.

Kérdésünkre, hogy a vitában elhangzott vélemények tükrében utólag módosítana-e a szövegen, Jónás Vera közölte: lehet a szöveg egyes részeit vagy egészét kritizálni, de az, hogy ennyien aláírták, megmutatja, mennyire sokan vágynak arra, hogy ne csak egy vélemény legyen hallható a közbeszédben.

„Úgy érezzük, elértük a célunkat: sokan, akik eddig nem mertek szólni, felszólaltak; különböző véleményeket megfogalmazó cikkek kerültek napvilágra; elindult a párbeszéd a zsidó közösségekben, amelynek során új szempontok kerültek be a közbeszédbe” – hangsúlyozta.

Jónás Vera abban bízik, hogy mindez hosszú távon is árnyalni fogja a közbeszédet. Természetesen a sok támogató hang mellett érzékelik a felháborodást is. Ezt a véleménykülönbséget szerinte el kell fogadni. Reméli, hogy a jövőben „alkalmunk nyílik tisztelettel, egymás szemébe nézve beszélgetnünk azokkal, akik a nyilatkozat aláíróitól markánsan eltérő, de az alapvető emberi értékeket meg nem kérdőjelező álláspontot képviselnek”.

Bár a Covid-válság élesen rávilágított az európai gyógyszerellátás sérülékenységére, a szükséges ellenintézkedések megtételével azóta is adós az ágazat. E helyzetet most még bonyolítja az új amerikai adminisztráció konfliktusos vámpolitikája is, ami új igazodási pontokat jelöl ki az ipar számára. Mennyire fenyegeti ez a helyzet a hazai polgárok hozzáférését a számukra szükséges gyógyszerekhez? - erről beszélgettünk a Népszava Szike podcastjában Szalóki Katalinnal, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatójával, és Rózsa Péter egészségügyi közgazdásszal.