Donald Trump amerikai elnök még májusban bejelentette, hogy vámokkal sújtaná az import gyógyszereket. A részletekről, hogy a gyógyszerpiac mely szegmensét, és hogyan érintené az amerikai elnök szándéka, azóta sem derült ki konkrétum. Elemzőnk szerint az elnök két dolgot szeretne: minél több gyógyszer Amerikában gyártsanak, illetve minél alacsonyabbak legyenek az ottani árak. Trump szerint Amerika ugyanannyit fog fizetni valamennyi gyógyszerért, mint a legalacsonyabb árat fizető külföldi országok. (Most az USA-ban a legdrágábbak a gyógyszerek.)
Szakértő vendégeink szerint egyik feltételt sem könnyű teljesíteni. A gyógyszer speciális termék, sem a gyártása, sem az árazása nem hasonlít az egyéb árukéra. A covid alatt amikor szétestek a szállítási láncok, szinte mindenki arról beszélt, hogy mind az alapanyag-, mind a termékgyártást vissza kell telepíteni a Távol-Keletről Európába. Ám az elmúlt három évben nem lett több gyógyszergyára kontinensünknek. Rózsa Péter elmondta: a KSH statisztikái szerint az Európai Unió területén 4 ezer, gyógyszergyártással foglalkozó vállalkozást regisztráltak, és ez a covid óta nem változott. Magyarországon is csak pár százalékkal nőtt a hazai gyártóhelyeknek a száma, és nem készült el a járvány idején ismét megígért debreceni oltóanyaggyár sem.
Az árazásról is kiderült: szinte lehetetlen megfelelni Trump elvárásainak. A gyógyszerek árát úgynevezett értékalapú megközelítéssel határozzák meg. Rózsa Péter szerint ez azt jelenti, hogy nem az alapján árazzák be a terméket, hogy mennyibe kerül az előállítása, hanem aszerint, hogy az adott gyógyszer milyen értéket képvisel az adott társadalomban. További fontos szempont az is, hogy hogyan lehet a szabadalom lejártáig az adott termékből annyi bevételt generálni, ami elegendő forrást biztosít újabb kutatás-fejlesztésekre. Egyetlen új termék fejlesztése akár húsz évig is eltarthat, és legalább 2,5 milliárd dollárba kerül.
Arra a kérdésre, hogy okozhatnak-e gyógyszerhiányt Trump tervezett gyógyszerpiaci regulái, Szalóki Katalin határozottan azt válaszolta, hogy Amerikában nem, viszont a világon bárhol másutt igen. Egy-egy gyártó azt a gyógyszermennyiséget, amit képes megtermelni, kénytelen egyre inkább oda vinni, ahol meg tudja keresni azt a pénzt, amit a részvényesek elvárnak tőle. Hozzátette: egy olyan kis országba, kicsiny piacra, ahol nagyon-nagyon csekély a társadalombiztosító fizetőképessége, oda egyszerűen nem fogja bevinni a gyógyszereit. Azt fogja mondani, hogy az adott ország vagy megveszi a máshol is alkalmazott áron a termékét vagy nem szállít. Az egészen biztos, hogy nem tudnak majd olyan visszatérítéseket, és egyéb kedvezményeket adni, amiket jelenleg biztosítanak. „Magyarország számára én ezt érzem a legnagyobb veszélynek – mondta -, Amerikában, bármi is történik biztosan nem lesz gyógyszerhiány.”
Arra a felvetésre pedig, hogy így a hazai biztosítónak két lehetősége marad, vagy kevesebb gyógyszert vásárol, vagy sokkal többet fizet a terápiákért mint eddig, emlékeztetett: a magyarországi biztosító most – köszönhetően a tárgyalási stratégiájának - jellemzően nagyon alacsony áron vásárolja a gyógyszereket.
