Végre-valahára ráérzett a Fidesz, hogy mi is a valódi gond az országban. A keresztnevek. A keresztnevek állnak a fantasztikus repülőrajt útjában. Méretes akadályként és súlyos tehertételként egyszerre magaslanak, terpeszkednek, pöffeszkednek szegény szárnyaszegett növekedés előtt az Agamemnon, Ifigénia, Vérbulcsú, Balzsam, Kandida és Skolasztika utónév-lehetőségek, nem is beszélve arról, hogy a végtelenül hosszú kifutópályán bármikor meglepheti a gyanútlan startolót egy Vitályos az ő Pszichéjével. Ahelyett, hogy Szabó Szentistvánok és Keresztény Vulkánok országa volnánk jól megérdemelten (Orbánviktort nem engedélyezték), ami szintén a szülők választása lehetne. De hát rá szabad-e bízni a választást egy érett autokráciában a polgárokra? – döröghetné a vonatkozó kérdést a miniszterelnök kormányülésen, hogy a következő pillanatban máris a nevetés rázza le a trónról őszentségit, aki szerint: nem, nem lehet.
Bár arra is volna tudományos magyarázat, hogy a jelenlegi kormánypárt mégis inkább az atomjaira hulló közszolgáltatások okozta szégyenérzetre vagy az áremelkedéssel esélytelenként harcoló látszatintézkedések berekesztésére használja el a maradék idejét, ehelyett Orbán Viktor különös különítménye tesz még egy próbálkozást a magyarság áldásos megmentésére. A jövőbe néz üde, mámoros arccal, szemében Európa legnagyobb tűzijátékának fáklyájaként lobog a felismerés: a szülők kizárólag a gyermek jövője és személyiségfejlődése szempontjából megfelelő utóneveket adhassanak a kis magyaroknak! A feladatot legott ki is szignálták a kultúráért és innovációért felelős miniszternek, aki a független színházi társulatok nyomorgatása és a díjesélyes független filmesek kiéheztetése (valamint Jakab Roland HUN-REN vezérigazgató digitális polgári körtagsága miatti szégyenérzet leküzdése) közben talált egy kis rést a kivitelezésre a határidőnaplójában. Hankó Balázs hamarosan a magyarok keresztapja leend. A szigorúbb szabályozásra azért van szükség, mondotta erről, mert az utónevek nemcsak kulturális örökségünk hordozói, hanem meghatározzák a gyermekek egész életét is.
Ó, igen, a gyermekek egész élete, és annak meghatározása! Nem is beszélve a felnőttek egész életéről, és annak meghatározásáról! Ez bizony nem lárifári! Egy kretén utónévvel valóban meg lehet keseríteni egy ember életét, bár (ahogy ez a Kárpát-medencében közismert) kretén kormányzással sem lehetetlen. Egy olyan rendszerrel például, ahol a kormányzati kardcsörtetést csak a sikerpropaganda képes elnyomni időnként, Európa (!) második legnagyobb közpénzkötegét égetve el közösségi médiára. Ha a valóság nagyon nem tetszetős, zengedezd róla mindenünnen, hogy már hogyne volna az!
Ha a valóság nagyon zebrának látszik, tömörülj Zebra-körbe, hátha elhomályosítja a látványt a kreatív nyargalásod!
Miután Mr. Hankó Bizottságnak van még pár hónapja a repülőrajtig, igazán mérlegelhetné az Autokrácia, az Oligarchia, az Urizália és a Szuverénia utónevek hatását a gyermekek személyiségfejlődésére. Hogy a kis Ennyikéről már ne is beszéljünk!