Gondoljunk kicsit a történelemkönyvekre: némi ügyességgel horrorfilmet lehetne forgatni belőlük a kiragadott és válogatott borzalmakkal, míg kis jóindulattal mesés felfedezések, hősies küzdelmek és csodás életutak tárulhatnának a 6–99 éves nézők elé ugyanezekből a könyvekből. A magyar kormány egyetlen dologban sikeres igazán, a kiragadásban (milyen kifejező szótő is ez: ragad, de főnévként a ragacs se rossz). A propaganda ebben az összefüggésben nyer értelmet, és ezért értelmetlen a hatalomféltő hűbéresek által hajtogatott „ellenzéki propaganda” kifejezés. A propaganda óriási erőforrással előállított képzet, aminek ha van is némi igazságmagva, bizonyosan nem az igazmondást szolgálja. Itt van példának okáért a migráció (és e mondat végére, ha jól teszem a dolgom, óhatatlanul vérig sértek minden fideszest), amely a kormány tíz éve beakadt előadásában Brüsszel által fizetett szervezett lakosságcserét jelent, e folyamat pedig a tudjukkik meg a háttérhatalmak érdeke, akik még akkor sem állnak le, amikor a magányos terrortámadások mindennaposak a kontinensen, tehát Ursula von der Leyen vagy egyesével akarja eltenni láb alól a 450 millió európait, vagy körmönfont tőzsdespekulációban utazik, esetleg mindkettő.
A szélsőjobboldali (meg a szélsőbaloldali) populizmus attól kártékony igazán, hogy olyan hangszerelést hajt végre egy amúgy sem befogadóbarát kortárs zeneművön, amitől csak megőrülni lehet.
Milliók vándorolnak a háborúk, az éhezés, a forróság elől a jobb élet reményében (vagy a zavarkeltés terrora érdekében), beszélni kellene egy égető problémáról értelmesen, de Orbánék gyereke idegesítően csörömpöl, mintha muszáj volna.
Akárcsak a mintamókus a tengerentúlon: Donny papa a NASA rendszabályozásával harcol a klímaváltozás ellen. A légkörkutatási adatok rémisztők, kíméljük meg tőlük a polgárokat, szegény párákat! Hát igen, ahogy a híres-neves civilizációt alkotó ürgücmürgücök közmondása tartotta: jobb megijedni, mint félni!
Európa bőrére megy
A 2015-ös menekültkrízis (amely egyébiránt egy leszállóágban lévő Fidesznek dobott mentőövet) okai és hatásai is közismertek. Az elmúlt tíz évben több millió menedékkérő (és illegális gazdasági migráns) érkezett Európába döntően Afrikából, a Közel-Keletről, Közép-Ázsiából és a Balkánról, ami még akkor is mérhetetlenül nagy teher volna az Uniónak, ha a tagországok egyöntetű jó szándékkal, jóhiszeműen vennék ki a részüket a probléma megoldásából. De egyrészt (kisebb részben) nem ez a helyzet, másrészt az ideérkezők motivációi messze nem homogének. Miért, miért nem (ez óriási hiba egyébként), nem volt elég hangos a kulturális kiáltás: Európa munkából él, és a jólét (és a jó szándék) nem végtelen. E hatalmas, sokszínű tömeget akkor sem volna egyszerű integrálni, ha bizonyosan akarnának integrálódni. De az a súlyos félreértés, hogy itt segélyekből és semmittevésből meg lehet élni, beláthatatlan károkat okozott.
Szokás mindezt Angela Merkel volt német kereszténydemokrata kancellár bűneként betudni, aki 2015-ben lelkesen segítette a szíriai polgárháború elől menekülőket, és a hírhedt „Meg tudjuk csinálni!” mondatával akaratlanul is kontrollálatlan népvándorlást indított el. A humanitárius lelkesedés nem csak őt hajtotta, a német sajtó címlapon köszöntötte a menekülteket, és az emberek is nyitottak voltak a jószolgálatra, adakoztak, önkénteskedtek, segítettek önzetlenül. De nem csak a németek: a többi között az olasz, a spanyol, a görög és a svéd közélet is odaadta volna mindenét, hogy emberséget mutasson, és ezt láttuk a Keleti pályaudvaron is magyar emberek sokaságától. Hiszen a történelem nagy pillanataiban mindig így tudott felülkerekedni a humánum a közöny fölött, az odaadás a kitaszítás fölött. Csakhogy a valóság másként alakult. A szírek mellett számos más náció jutott Európába, afgánok, irakiak, eritreaiak, pakisztániak lélekvesztőkön hányódással zsarolva a humánus Európát, illetve egy idő után az embercsempészek prédájává téve a menekülőket és a befogadókat is. Merkel 2021-ben már más hangot ütött meg, belátva a korábbi hibás helyzetértékelését: „A tálibok elől Afganisztánból menekülő emberek ügyében nem szabad ismét elkövetni a 2015-ös menekülthullámhoz vezető hibákat.”
10 százalék
az aránya (44,7 millió) az Európai Unióban (449,3 millió) azoknak a polgároknak, akik a közösség területén kívül születtek, és 6,4 százalék azoké (28,9 millió), akik nem uniós állampolgárok (2023, Eurostat).
A tehertétel alól az európai civilizáció nem tud egykönnyen szabadulni úgy, hogy fenntartsa az emberséges hozzáállás gyakorlatát.
Háború sújtotta országba nem lehet visszatoloncolni embereket, ez egyértelműen belátható. De eközben a világjárvány és az ukrajnai orosz agresszió oly mértékben kifárasztotta a befogadó országok polgárait, és oly mértékben megdrágította az életet, hogy a többségükből érthetően elfogyott a lojalitás és a megértés.
Németországban a sokáig szalonképtelennek számító szélsőjobboldali, bevándorlásellenes (és lényegében idegengyűlölő) AfD története legnagyobb támogatottságát érte el augusztusban 26 százalékkal, 2 százalékponttal maga mögé utasítva a konzervatív CDU/CSU pártszövetséget. Nagy-Britanniában a friss közvélemény-kutatások szerint a hasonló politikai karakterű Nigel Farage vezette Reform UK párt nyerné a legtöbb parlamenti mandátumot, ha ma tartanák a választásokat. Farage a héten bejelentette: 600 ezer illegális migránst toloncolnának ki az országból. Egy afganisztáni magas rangú tálib iszlamista tisztviselő erre úgy reagált, „befogadnák” az összes afgánt, akiket visszaküldenek. Farage kilépne az Emberi jogok európai egyezményéből (ECHR), eltörölné az emberi jogi törvényt, és három másik nemzetközi egyezményt is felfüggesztene, hogy megszüntessék az illegális migránsok jogi lehetőségeit a kitoloncolás elleni fellebbezésre.
3,8 millió
a menedékkérők száma az EU-ban, 8,4 millióan családi, 5,2 millióan munkavállalási, 6,4 millióan egyéb okból vannak Európában a nem uniós országok állampolgárai közül (2023, Eurostat).
Starmer kormányfő nem véletlenül helyezte a fókuszba az illegális migráció elleni küzdelmet, hiszen a menedékkérők elhelyezése óriási terhet ró a költségvetésre és az egyre nehezebben élő polgárokra. „Az illegális migráció egy szervezett bűnbandák által működtetett üzlet, amely nem törődik az emberi élettel. Legfőbb prioritásom, hogy véget vessek ennek az aljas kereskedelemnek. Országos szigorításunk alatt a razziák és letartóztatások száma már 50 százalékkal nőtt. Nem állok meg, amíg nem biztosítjuk a határainkat” – közölte a héten a kormányfő.
A sokszínűség árnyai
A migráció megítélését elhomályosítják az indulatok a politikai diskurzusban. Minden erő a maga igazát hangoztatja, a szélsőjobboldali retorikát meghonosító magyar kormánypártok harsogják a legerősebben a magukét. A neves Brexit-párti konzervatív író-filozófus, Sir Rogen Scruton, akit a halála előtt tüntetett ki 2019-ben Londonban Orbán Viktor, így nyilatkozott Stumpf András keresztény elveket firtató kérdésére: „Létezik olyan erkölcsi kötelezettség, hogy a szükséget szenvedő idegenen segítsünk, ha szembetalálkozunk vele, hogyne. Csakhogy van egy ennél erősebb erkölcsi kötelességünk is, mégpedig az, hogy a barátaink, a családunk érdekeit védjük” – mondta, hozzátéve: „Amíg nem véded kellőképpen a saját tered, máson sem tudsz segíteni. Ha feláldozod a sajátodat azért, hogy máson segíts, azzal azt a lehetőségedet is feláldozod, hogy bárkin segíthess.” Ez a tanulság, bár nehéz szembenézni vele, beigazolódni látszik. Európának fogytán vannak a tartalékai javakból és humánumból is, utóbbiakat a bevándorlók által elkövetett erőszakos cselekmények merítették ki. Beszédes a múlt év augusztusában elkövetett solingeni késes merénylet elkövetőjének esete: a szíriai elkövető a város alapításának 650. évfordulóját ünneplő tömegben három ember életét oltotta ki. Az Iszlám Állam terrorszervezettel kapcsolatot ápoló, hitetleneket gyilkoló merénylőt az uniós menekültügyi szabályok szerint már a tette előtti hónapokban vissza kellett volna toloncolni Bulgáriába, ami nem sikerült, mert a rendőrök nem találták, amikor elmentek érte a menekültszállásra.
A migrációról egyre nehezebb tiszta fejjel gondolkodni, amikor a gazdasági előnyeit, kedvező munkaerőpiaci és demográfiai hatásait elemezhetnénk (az ENSZ becslése szerint a bevándorlók 62 százaléka volt menekült a migrációs krízis idején). Nehéz ma már arra a Franciaországra vagy Nagy-Britanniára gondolni, amely multikulturális sokszínűségével erősítette az európai együttélés nemes gondolatának igazát, és egyértelművé tette: se a vallás, se a bőrszín, se a világnézet nem lehet meghatározó egy ember megítélése szempontjából, kizárólag csak az, hogy jó avagy nem egy nemzetnek. A kulturális sokszínűség (Szent Istvántól is tudhatóan) pedig erősítheti egy közösség ellenállóságát. Telmo Pievani filozófus, a Padovai Egyetem professzora nyilatkozta két évvel ezelőtt (24.hu): „Tágabb kontextusba helyezheti a migráció jelenségét, ha tudatosítjuk, hogy az emberek kétmillió éve vándorolnak. A migráció ugyanis az emberi alkalmazkodás legalapvetőbb formája, és az egyik legfontosabb válaszunk az ökológiai instabilitásra, egyik fő hajtómotorja ugyanis mindig a klímaváltozás volt. Tehát mindannyiunk ősei migránsok voltak, és el kell gondolkodnunk azon, hogy a mai tömeges vándorlások egy rettentően hosszú evolúciós folyamat legutóbbi fejezetei csupán. Bár tény, hogy a helyzet nagyot változott azzal, hogy a bolygón immár nyolcmilliárd ember él, és az emberi tevékenység is alapvetően befolyásolja a klímaváltozást.”
Az illegális migrációban az a legveszélyesebb, hogy végzetesen erodálja Európa és az USA humánumát, és embertelen populisták kezébe adja a megoldás eszköztárát.
Donald Trump fegyveres kitoloncolási akciója a bizonyság arra, hogy a brutalitás sehová sem vezet, csak hibákhoz és nem múló sérelmekhez. A párbeszédnek volna itt az ideje, amíg nem késő: az uniós migrációs paktumról például, amelyben a kötelező betelepítési kvóta és a migránstáborok befogadása még véletlenül sem szerepel. Közös tehervállalás igen. De melyik európai egyezmény írta le, hogy az Uniónak ingyen kell utakat és kórházakat építenie Orbán Viktornak, aki elteheti ezt a pénzt lelkiismeret-furdalás nélkül, hogy aztán óriásplakátokon a hátsó fertályát mutogathassa cserébe?
