Fölszabadulás gondolatbátorsággal

Hogyan definiálná a Földalatti Slam Akadémiát?

A Földalatti Slam Akadémia (FSA) – az Underground Slam Academy, egy kétnyelvű slam „folyóirat”. Szeretem irodalmi kiadványnak is tekinteni, mert a havi esteken elhangzó slamek, mintha versek, novellák, esszék, tárcák lennének, megjelenhetnének egy irodalmi lapban is. Csak itt a megjelenés módja, hogy élőben hangzanak el a szövegek az FSA-esten, és utána kerül fel az összes slam videója az FSA Youtube-csatornájára, Facebook-oldalára.

Sokakban él egy sztereotípia arról, hogy mi a slam poetry. Ön hogyan határozná meg?

A slam poetry kifejezést sokan úgy értik, hogy a slamnek versnek kell lennie, és sokan még azt is gondolják, hogy rímelnie kell. Valójában bármilyen szöveg lehet slam. Bárki felfedezheti magában a slammert, elkezdheti felépíteni a történeteit, és megosztani másokkal.

Mi a legjobb egy FSA-estben?

Az FSA egyedülálló sajátossága, hogy a versenyben csak fejből lehet mondani a slameket, amik között nincs konferálás, csak Pető Dávid rövid ütőhangszeres, handpan improvizációi, így az estek második felében a zsűri minden slamről észrevételeket mondhat. Arra törekszünk, hogy minél mélyebb reflexió legyen az előadókban, a közönségben és minden más közreműködőben is az aznap este elhangzó slamekkel kapcsolatban. Volt már zsűri elnök többek között Závada Péter, Tóth Krisztina, Gryllus Dorka, Erdős Virág, Cserna-Szabó András. Szeptember 2-án Kollár-Klemencz László lesz a zsűrielnök, aki 2002-ben épp a Szigeten vált ismertté. Nagyon fiatal slammerek is szoktak lenni a zsűriben, akik szintén elmondják az észrevételeiket és előfordult olyan is, amikor az értékelt slammer mondott valami észrevételt az értékelésre – így abszolút zajlik egy, a programba beépített műhelytevékenység, ami nagyon jó. Az FSA, miközben izgalmas verseny is, elsősorban irodalmi szalon, ahol önreflektív beszélgetésben való részvételre hívunk mindenkit.

Mesélne arról, hogyan jutott el az FSA a Sziget Fesztivál színpadára?

Már tavaly is megkerestek a Szigettől, hogy csináljak ott slam programot. Akkor három hétvégi napon volt angol nyelvű FSA-program, nemzetközi csapattal. Idén a meghívás már arra szólt, hogy a Sziget új Soho negyedében a Joker színpadon mind a hat nap legyen a tavalyihoz hasonló Underground Slam Academy program. Az FSA estek állandó, József Attila sor témája, a „Föl kéne szabadulni már” – angolul „We should set ourselves free at last” – nagyon passzol a Szabadság Szigetéhez. Azért is szuper ez a téma, mert nagyon sokféleképpen lehet kapcsolódni hozzá. Persze lehet politikai értelmezéssel, de például a környezetpusztító szokások alól, vagy a saját gondolataink igazságát megkérdőjelező gondolatbátorság hiánya alól való fölszabadulással is.

Mit ért gondolatbátorság alatt?

Azt, amit egykor az Osztrák–Magyar Monarchia közös pénzügyminisztere, Kállay Béni történész, diplomata értett rajta. Gondolatbátorságnak azt nevezte, amikor valaki nem csak a mások gondolatainak az igazságát, hanem a saját gondolatai igazságát is megkérdőjelezni bátorkodik. Ha erre nem vagyunk hajlandóak, akkor nincs beszélgetés, és akkor máris annál a helyzetnél tartunk, amiben Magyarország is van. A politikai polarizációnál, amikor a social media buborékjaiban mindenki azokkal lubickol, akikkel egyetért, és jó esetben hülyének, rossz esetben elvetemült gazembernek tartja azokat, akik mást gondolnak. Ha fel tudunk szabadulni a gondolatbátorság hiánya alól, akkor elkezdjük jobban meghallani a tőlünk eltérő nézetű emberek gondolatait is – vagyis a kíváncsi gondolkodásra nyitottabbá válunk.

Hogyan élte meg, hogy kint voltak a fesztiválon?

Felejthetetlen élmény volt, hogy a téma révén József Attila előtti tiszteletadással, a slam, és azon keresztül az irodalom hatnapos nemzetközi ünneplése jöhetett létre a Szabadság Szigetén. Tizennyolc különböző országból, sok európai ország mellett például Kelet-Oroszországból, Mongóliából, Indiából, Törökországból, Algériából, Belize-ből és az Egyesült Államokból származó, több, mint ötven slammer, tizennégy országos bajnok, köztük négy Európa-bajnok. Lehetett hallani más nyelvek hangzását is, a cseh Anatol Svahilec és a szlovák Tomáš Straka a közönségtől kapott szavakra építő improvizatív slameket is előadtak. Mindenki fejből mondta a slameket, és az igazán különleges slamek között még olyan is volt, amiben Szoboszlai Lilla a tánccal és szavakkal való slammelést ötvözte. Így végre megvalósult az is, amit 6-7 éve szorgalmazok, hogy táncosok táncmozdulatokkal is, vagy akár csak azokkal slammeljenek.

A Szigeten kívül is bemutatják ezt a programot?

Idén januárban a CEU Nádor utcai épületének auditóriumában, a CEU Demokrácia Intézettel és a Bibó István Szabadegyetemmel közös programként, bemutattuk azt az angol nyelvű slam programot, ami a Szigeten tavaly nyáron volt látható-hallható. Az ezévi Sziget még sokkal gazdagabb FSA programját is szeretném ingyenes esten, a főváros közepén, mindenki számára elérhetővé tenni. A külföldi föllépők közül sokan Budapesten élnek, de lesz, aki utazik, mint januárban Maria Villalobos, a portugál bajnok Lisszabonból.

Mi az, ami a legnagyobb lendületet adhatja a slamnek?

Azt kell elérnünk, hogy a remény benne legyen a levegőben. Hogy minél több reményteli, pozitív energia legyen. Amikor sokan felismerjük azt, hogy van bőven kritizálni való körülöttünk, és remény is van arra, hogy a kritika ne csak falra hányt borsó legyen, akkor kap szárnyra a slam, aminek persze e kedvező légkör megteremtéséhez is hozzá kell járulnia.

Mi a céljuk az FSA-n belül?

Afelé szeretnénk inspirálni az egész slam-mozgalmat, hogy a slammel egyénileg és közösen is folyamatosan szabadítsuk föl magunkat, váljunk önazonosabbá, artikulálni tudjuk mindazokat az érzéseket, gondolatokat és reflexiókat, amik egyébként bennünk ragadnának. Paul Auster, a nem olyan régen sajnos elhunyt amerikai író inspirálta azt a slam soromat, hogy történetei annak vannak, aki elmeséli őket. Ez arra világít rá, hogy a történetmesélés által állnak össze bennünk történetté az egyébként kavargó tapasztalatok. Erre a slam azért is különlegesen jó lehetőség, mert bárki, aki összeszedi a bátorságát és felkészül, felmegy a színpadra, beszállhat. Ha bejelentkezik a versenyre, neki is lesz három perce. Meghallgatva egymás történetét, gondolatmenetét, igazán kreatív és inspiráló beszélgetés tud kibontakozni, ami nagy részben hozzájárulhat ahhoz, hogy egy település lakói, vagy akár egy ország egész közössége képes legyen megfogalmazni azt, hogy mi történt velünk, mi történik most, mi történhet, és hogyan tudjuk a dolgokat jobb, boldogabb irányba vinni. Szerintem ez egy óriási érték.

Hogyan tud a slam a társadalmi párbeszéd részévé válni?

Magyarországon a jelenleg sajnos csorbuló sajtószabadság miatt is különösen fontos, hogy a sajtó különleges formájának is tekinthető slam mozgalom minél hallhatóbban tudjon közreműködni a fontos társadalmi kérdések felvetésében, és a társadalmi kérdésekhez kapcsolódó magán szorongások artikulálásában. Ezért szeretnénk, hogy a hagyományosabb sajtó fölerősítse a slam hangját, hírt adjon róla és szövetségesnek tekintse a slamet.

Infó: 2025. szeptember 2-án este az FSA ingyenes, nyíltkörű slam-irodalmi műhelye várja a közönséget a Gödör Klubban, mint minden hónap első keddjén. Az FSA huszonhetedik estjén is fejből mondott szövegekkel versenyeznek a fellépők, a téma: „föl kéne szabadulni már”. A zsűri elnöke Kollár-Klemencz László lesz, aki zenélni is fog, előtte Olgae dalaival. Október 7-én a zsűrielnök: Parti Nagy Lajos.