Budapest;BKV;Fővárosi Közgyűlés;Kiss Ambrus;BKK;cégvezetők;

A BKK-t jelenleg szokatlan módon egy háromfős grémium irányítja

A két jelenlegi vezérigazgató-helyettes is indult a BKK és a BKV cégvezetői pályázatán

A pályázatokat június közepén írták ki újra, miután elsőre annyira kevesen maradtak fenn a rostán a meghallgatások után, hogy a Tisza a pályázat meghosszabbítását kérte. 

Vasárnap zárult a két fővárosi közlekedési cég vezetésére kiírt pályázat jelentkezési határideje. A pályázatokat június közepén írták ki újra, miután elsőre annyira kevesen maradtak fenn a rostán a meghallgatások után – 2-2 fő -, hogy a Tisza a pályázat meghosszabbítását kérte. A Fővárosi Közgyűlés ehelyett a cégvezetői pályázatok újbóli kiírásáról döntött a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (BKK) és a Budapesti Közlekedési Zrt. (BKV) esetében. Nem mintha a többi cégnél olyan nagy lett volna a merítés. A fővárosi vagyonkezelő cégnél (BFVK) például szintén kettőből kellett végül választania a bizottságnak, míg a Budapesti Közművek (BKM) Zrt. esetén is csak három név szerepelt a végső szavazó listán. Ezek esetében azonban nem írtak ki új szavazást, bár egyelőre a bizottság által már kiválasztottakról sem szavazott a Fővárosi Közgyűlés. A felterjesztés joga ugyanis Karácsony Gergely főpolgármesteré.

A BKK és a BKV esetében a most vasárnapi határidőre mindenesetre többen jelentkeztek, mint a márciusban. Kiss Ambrus a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója a Népszava kérdésére azt válaszolta, hogy a BKV élére 11-en pályáztak, míg a BKK vezérigazgatói posztjára ezúttal 9 jelentkező akadt. Márciusban a BKK esetében heten, a BKV élére hatan pályáztak.

A Népszava információi szerint

a BKK jelenlegi pályázói között ott van Bodor Ádám a cég egyik vezérigazgató-helyettese is, akinek jó esélye van megszerezni a többség támogatását a közgyűlésben. 

A több diplomás szakember korábban foglalkozott uniós projektekkel, dolgozott Brüsszelben és miniszeri biztosként is Magyarországon. A BKK-hoz 2020 végén került, 2025 áprilisától mobilitási vezérigazgató-helyettes.

A BKV vezérigazgatói posztjára jelentkezők között pedig ott van Szedlmajer László, a cég jelenlegi autóbusz és trolibusz üzemeltetési vezérigazgató-helyettese. 

A közlekedésmérnök a MATÁV, a Főmterv és a Siemens után csatlakozott a BKV-hoz. Sok minden volt már a cégnél - műszaki titkár, villamos forgalmi főmérnök – most a sokak által támadott Takács Péter vezérigazgató egyik helyettese, de vélhetőleg neki sem jöttek jól az augusztusi busztüzek.

Összesen 20-an pályáznak a fővárosi közlekedési cégek élére

Kiss Ambrus mindenesetre sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta lapunk értesülését.

„A neveket és a pályázatokat nyilvánosságra fogjuk hozni, miután átesnek a hivatali ellenőrzésen és a jogszabályoknak megfelelően anonimizálják ezeket” 

– ígérte a főigazgató. Ezt követően adják át a pályázati dokumentumokat a Tisza párti Orbán Árpád vezette pályázati bizottságnak.

„Az már a bizottságon is múlik, hogy a kiválasztás lezárul-e szeptember végéig és a Fővárosi Közgyűlés szavazhat-e a jelöltektől a szeptember végén esedékes következő rendes ülésen” – tette hozzá a Kiss Ambrus.

A szeptember végi határidő azért lenne fontos, mivel mindkét cég határozott időre, szeptember végéig kinevezett vezetővel működik július óta.

Mint arról korábban beszámoltunk, a nyár elejére – meglehetősen váratlanul – mindkét fővárosi közlekedési társaság vezérigazgató nélkül maradt. Bolla Tibort azután menesztette Karácsony Gergely, hogy több közös fotó jelent meg róla és a a számlagyár működtetésével gyanúsított F. Zsoltról. A cég ideiglenes vezetésével - saját hatáskörben eljárva - Takács Pétert bízta meg. Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom vezetője berzenkedett, mondván az M3-as metróvonalra kiírt, „ gyanús körülmények tömegével terhelt, az oroszok versenytársainak kizárásával végződő közbeszerzést” Bolla Tibor Takács Péterrel közösen irányította.

A BKK-t jelenleg szokatlan módon egy három fős grémium irányítja: Bodor Ádám mobilitási -, Diószegi Ágnes ügyfélkapcsolati és értékesítési –, valamint Sághy Andrea HR vezérigazgató-helyettesek. A korábbi vezérigazgató Walter Katalin éppen a cégvezetői pályáztatok körüli anomáliák okán mondott fel, majd június végével távozott a cégtől. A Népszavának akkor azt mondta: „sokkoló élmény volt” számára a Fővárosi Közgyűlésben tartott bizalmi szavazás, amikor a képviselők példátlan egyetértésben megszavazták az összes fővárosi cég vezetőjének visszahívását. Mint mondta: „a szavazást csak a cégvezetői pályáztatás tudta alulmúlni. A hivatalos kommunikáció szerint profi, kipróbált menedzsereket keresnek. Menet közben változtatták a szabályokat, még csak be se hívtak meghallgatásra. Ez rettentő távol van a profizmustól. Inkább a dilettantizmus és az irányított politikai játszma keveréke. Ráadásul teljesen diszkriminatív. Az nem szakmai döntés, hogy teljesítménytől függetlenül mindenkinek mennie kell, aki Karácsonnyal dolgozott.”

Volt, aki szeret fürdőkbe járni

A Tisza Párt már az októberi alakuló ülésen jelezte: kulcsfontosságúnak tartják a cégvezető-váltást. Szavazási bojkottal elérték, hogy az általuk vezetett tulajdonosi bizottság szabhassa meg a pályázati feltételeket és a Vitézy Dávid vezette városfejlesztési bizottság tagjaival kiegészülve bírálhassák el a beérkezett pályázatokat. A bizottság később szakszervezeti képviselőkkel és további politikusokkal 22 fősre bővült. Az első pályázati kiírás nem felelt meg a jogszabályoknak, így azt újra kellett fogalmazni. A március végén lezárult első ten­derre összesen 43 pályázat érkezett, ám néhány aspiráns több cégvezetői posztot is megpályázott. A BKM vezérigazgatói székére tizenketten, a BKK esetében heten, a BKV élére hatan, a BFVK vezetésére nyolcan, míg a BGYH vezetői posztjára tízen jelentkeztek. A pályázatok színvonala elmaradt a várttól, így összesen 17 aspiránst hívtak meg szóbeli meghallgatásra. Ezekről Déri Tibor DK-s képviselő adott érzékletes leírást a júniusi közgyűlésen. A Budapest Gyógyfürdői és Hévízei (BGYH) élére pályázók között volt olyan, akinek annyi köze van a fővárosi fürdőket üzemeltető céghez, hogy szeret fürdőkbe járni, igaz olyan is volt, aki még egyikben sem járt soha. A BFVK élére jelentkezőről, aki korábban a cég középvezetője volt, az egyik teljesítményértékelésben azt írták, hogy az adott évben a feladatainak teljesítése 22 százalékra sikeredett. A BKM esetében Mártha Imre 7:5 arányban kapott ki helyettesétől Orbán Tibortól. Így van ez a többi cégnél is, ahol a teljesen kívülállók mellett többnyire a korábbi helyettesek, tehát az elmúlt évek döntéseiben jelentős szerepet játszók indulnak.

Kíváncsiak arra is, mit gondolnak a választók az Otthon Start programról, korruptnak tartják-e az Orbán-kormányt, valamint hogy hallottak-e már a Barátság kőolajvezeték elleni ukrán támadásról.