Az állam idén nem kápráztatta el a közönséget olyan rendhagyó produkcióval, mint négy évvel ezelőtt, mikor kifestett, félmeztelen férfiak húzgáltak végig egy hatalmas turulszobrot az Andrássy úton, de a belvárosban nyüzsgő tömeget elnézve úgy érződött, emiatt senkinek nem volt különösebb hiányérzete. Aki a Szent István Napon (SZIN), azaz a magyar államalapítás, az Európához való tartozás és az új kenyér ünnepén mégis egy kis pogány életérzésre vágyott, a Szabadság téren megtekinthette a Turul Kamara táncegyüttes fellépését.
A programkavalkádban akadtak fajsúlyosabb események is – például a Szent Jobb-körmenet –, de augusztus 20-a alapvetően a vízi és légi parádéról, az esti tűzijátékról, legfőképpen pedig a szórakozásról, evésről-ivásról szól.
A Vörösmarty téren pontosan ugyanaz történt, mint advent idején szokott, azzal a különbséggel, hogy a rendezvényt nem karácsonyi vásárnak, hanem csárdafesztiválnak nevezték.
Az egyik bódéban 6050 forintért adtak egy adag marhapörköltet: azt már meg se mertük kérdezni, hogy az ár a köretet is tartalmazza-e.
A vékonyabb pénztárcájú vendégek számára az úgynevezett SZIN Bisztrók jelentették a megoldást, ezekben tényleg baráti áron kínáltak italt, péksüteményeket vagy például jégkrémet. A négydecis csapolt sör 380, egy deci bor 260 forintba került. Tizenöt percig tartó sorban állás után magunk is meggyőződhettünk arról, hogy a bécsi perec (356 forint) és a sajtos pogácsa (275 forint) nemcsak olcsó, hanem kifejezetten finom is.
Nincs magyarázat arra, hogy a tűzijáték miatt miért zárják le egy hétre egyszerre mindkét rakpartotA Vigadó téren, még a koncertek megkezdése előtt, egy lufikat áruló család tagjai keltettek némi feltűnést. Éppen a kihívott rendőröket várták. Két kisgyerek pityergett, a nagymama és a szülők a máskülönben kulturáltan viselkedő biztonságiakkal perlekedtek. Nem fogták vissza a hangerőt. Sehogyan sem akarták megérteni, miért lenne szükség engedélyre ahhoz, hogy közterületen bármit is árusítsanak.
A Lánchídon fordított napot tartottak: a járdákat lezárták, az úttestet viszont megnyitották a gyalogosok számára. Ha azt írtuk, hogy a pesti belvárosban nyüzsgött a tömeg, akkor ez hatványozottan igaz volt a budai oldalra,
a Clark Ádám tértől a Várkert Bazárig berendezett Magyar Ízek Utcájára. Lépni is alig lehetett. Az eszem-iszomot a Kárpát-medencei gasztrokultúra legnagyobb rendezvényeként harangozták be, és a felfoghatatlanul nagy választékot látva halvány túlzást sem éreztünk ebben a megfogalmazásban. A magyaron kívül a cseh konyha is bemutatkozott, a vajdasági standokon pedig a balkáni étkek egyik remeke, a pljeskavica is helyet kapott. A Vörösmarty téri fesztivál sem méreteiben, sem kínálatában nem versenyezhetett a budai konkurenciával, ahol ráadásul az árak is mérsékeltebbnek tűntek, egy adag szarvaspörköltért például 4800 forintot kellett fizetni.
Ha már átsétáltunk a Lánchídon, maradtunk Budán. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt a Városmajorba hirdette meg augusztus 20-ai rendezvényét, amit „tűzijáték nemnézéssel” és a „kétharmad felnégyelésével” kötött egybe. Az esemény a tömegiszonyban szenvedők számára is vonzónak bizonyulhatott, itt ugyanis összehasonlíthatatlanul kisebb volt a népsűrűség, mint a hivatalos ünnepi helyszíneken.
Az egyik fórumon Nagy Dávid pártigazgató, az MKKP parlamenti listájának vezetője többedmagával a kutyás országjárás tapasztalatait összegezte. Lapunknak elmondta, hogy a „jelöltsimogató” országos turnéval elsődlegesen azt szerették volna felmérni, milyen állapotban van a párt, a „passzivisták” hálózata a megyeszékhelyeken.
A Kutyapárt szempontjából rosszabb helyeken (így Nyíregyházán) nem sikerült előrelépni az elmúlt négy évben, Szegeden, Székesfehérváron vagy Veszprémben viszont igen.
- Az MKKP országos hálózattal rendelkező párt – közölte kérdésünkre Nagy Dávid. Az országjárás megerősítette abban a reményében, hogy 7-10 képviselőt küldenek majd a parlamentbe a 2026-os választáson. „Azt látom, hogy jobban érdekeljük az embereket, mint eddig bármikor” – jelentette ki. Tájékoztatása szerint amúgy a kétharmad programban szereplő felnégyelését úgy képzelték el, hogy a Városmajorban megrendezett kötélhúzás után a kötelet négy részre vágják, és azokat elviszik a miniszterelnök veje, Tiborcz István négy szállodájába.
Az Átlátszó számításai szerint ebben az évben mintegy 14,5 milliárd forintba kerültek a szombattól csütörtökig tartó ünnepi rendezvények, ebből 3,6 milliárdot költött a kormány az augusztus 20-ai tűzijátékra. A Népszava megbízásából készült felmérésében a Publicus Intézet azt hozta ki: az emberek 61 százaléka nem tartja jó dolognak, hogy Magyarország minden évben nagyszabású tűzijátékkal ünnepli az államalapítást, ezzel csak alig több mint egyharmad, 35 százalék ért egyet.
Nem tűzijátékra költenének, tízből nyolc magyar szerint máshol jobb helye lenne az augusztus 20-ra elszórt milliárdoknak14,5 milliárd forintot költhetnek el idén az augusztus 20-i rendezvényekreMég a pesti oldalon, a Vigadó térnél kérdeztünk egy félig budapestiekből, félig vidékiekből álló baráti-rokoni társaságot arról, mennyiben foglalkoztatja őket a tűzijáték költsége. A társaság alkalmi szóvivője, egy középkorú férfi hangsúlyozta, hogy ez csak aprópénz ahhoz képest, amit a kormány értelmetlenül elkölt szállodaberuházásokra és egyebekre. „Legalább ebből mi is kapunk valamit” – mondta, aztán hozzátette: „Ennyit megérdemlünk!”.
