Nem tűzijátékra költenének, tízből nyolc magyar szerint máshol jobb helye lenne az augusztus 20-ra elszórt milliárdoknak

Megosztott a magyar társadalom a minden évben, augusztus 20-án az államalapítás évfordulója alkalmából rendezett, mostanra több naposra duzzadt ünnepségsorozat ügyében. A legmegosztóbb kérdés a „Szent István napi” rendezvények csúcspontjának számító tűzijáték, amelyről a kormány szokás szerint idén is beharangozta: ismét ez lesz Európa legnagyobbja. A tervek szerint a 30 perces műsor alatt 46 ezer pirotechnikai effektet lőnek majd fel a Duna partjának 5 kilométeres szakaszán. Az emberek 61 százaléka nem tartja jó dolognak, hogy Magyarország minden évben nagy szabású tűzijátékkal ünnepli az államalapítást, és valamivel több mint egyharmad (35 százalék) ért egyet a látványos és hangos csinnadrattával – derült ki a Publicus Intézet Népszava számára készített reprezentatív felméréséből. Mindössze a megkérdezettek 4 százaléka nem akart véleményt nyilvánítani ebben a kérdésben. A kormánypárti szavazók az átlagnál sokkal lelkesebbek ez ügyben: 72 százalékuk ért egyet a tűzijáték-rendezéssel, míg az ellenzéki szavazóknak csupán 17 (azon belül a Tisza Párt szavazóinak 13), a bizonytalanoknak pedig 31 százaléka szerint jó dolog a pirotechikai show.

Amikor nem általánosságban, hanem úgy tették fel a kérdést, helyes-e, hogy idén is megrendezik az ünnepi tűzijátékot, valamivel többen, 39 százalék felelt igennel. Ezzel szemben 57 százalék ellenzi az attrakció 2025-ös megrendezését. A Fidesz szavazóinak 75, az ellenzékieknek 21 – ezen belül a Tiszások 16 –, a bizonytalanoknak 36 százaléka támogatja a rendezést. Bár a tűzijáték ellenzőinek körében rendszeresen felvetődnek környezetvédelmi és állatvédelmi szempontok is, a legnagyobb vitát általában az erre a célra elköltött közpénz mennyisége váltja ki. Karácsony Gergely főpolgármester például „45 perces állami közpénzégetésnek és környezetszennyezésnek” nevezte a tűzijátékot, ami miatt szerinte gyakorlatilag egy hétre megbénítják Budapest észak–déli közlekedését.

A Szent István Napi programsorozat lebonyolításáért idén a Balásy Gyula-féle Lounge Event Kft. felel, a rendezvényekre 10,9, a tűzijátékra 3,6 milliárd forintot költhetnek. A Publicus felmérése szerint tízből nyolc ember osztja azt az álláspontot, hogy a tűzijáték túl sokba kerül, az erre fordított milliárdoknak máshol jobb helye lenne, és csupán 18 százalék gondolkodik ellenkezőképpen, 2 százalék „tartózkodó” mellett. Ezt még a Fidesz szavazónak szűk többsége, 51 százaléka is így gondolja. Az ellenzékiek 93, a bizonytalanok 84 százaléka látná máshol szívesebben ezeket az összegeket.

Az ünnepségekre költött 10,9 milliárd forint éppen megegyezik a pedagógusok teljesítményértékelés alapján történő 2025-ös béremelésére költött összeggel. A megkérdezettek 59 százalékos többsége legfeljebb ennek az összegnek az egyharmadát, 28 százaléka pedig legfeljebb kétharmadát költené a Szent István Napra, vagyis napokra. Ebben a kérdésben a Fidesz szavazói a legmegengedőbbek a költekezést illetően, de még körükben is többségben vannak, akik kevesebbet költenének erre.

A kutatásban résztvevők mintegy fele (48 százalék) mondta, hogy elment már valaha megnézni az augusztus 20-i budapesti tűzijátékot. Ez az arány a fővárosban lakók körében 74, a más városokban élők között 46, a községekben lakók esetében 39 százalék. Idén az emberek 5 százaléka tervezi, hogy személyesen nézi meg az ünnepségek „csúcseseményét”, további 28 százalék a tévében vagy az interneten követi majd. Tízből hat ember nemmel válaszolt erre a kérdésre, további 5 százalék pedig még nem tudja, hogy megnézi-e a tűzijátékot. Emellett az emberek 23 százaléka az országban más pontján fog részt venni valamilyen augusztus 20-i rendezvényen.