Európai Unió;Ukrajna;csúcstalálkozó;Fehér Ház;tűzszünet;Donald Trump;Volodimir Zelenszkij;

Donald Trump nem zárja ki, hogy amerikai katonákat küldjön Ukrajnába, Emmanuel Macron ott akar lenni a háromoldalú amerikai-orosz-ukrán csúcstalálkozón

Mindent – válaszolta hétfőn a Fehér Házban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra a kérdésre, milyen biztonsági garanciákat vár az amerikai elnöktől az orosz-ukrán háború befejezése után. Donald Trump nem zárja ki, hogy amerikai katonákat küldjön Ukrajnába, de szerinte békemegállapodásig még nyugodtan folyhatnak a harcok az ukránok és az oroszok között. Minden egy helyen.

Amennyire az európai vezetők erőt tudnak demonstrálni, azt ma Ukrajna és a saját biztonságuk kedvéért megteszik, a kérdés csak az, hogy mire mennek a világ legnagyobb hatalmú embere, Donald Trump amerikai elnökké napról napra változó álláspontjával szemben – derül ki azon az orosz-ukrán háború lezárásáról szóló csúcstalálkozón, amely kelet-európai idő  szerint hétfő este 7 órakor (amerikai keleti parti idő szerint délután 1 órakor) kezdődött a Fehér Házban.

Eredetileg úgy volt, hogy ez „csak” egy kétoldalú amerikai-ukrán csúcstalálkozó lesz azután, hogy Donald Trump pénteken az alaszkai Anchorage-ben találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, az amerikai elnöknek azonban sikerült homlokegyenest ellenkező állásponttal kijönnie ahhoz képest, amilyen követelésekkel bement, ami finoman szólva ráijesztett az Európai Unió és a NATO vezetőire. Ők most fel is vonultak, hétfő délután – írta az AP amerikai hírügynökség – Mark Rutte NATO-főtitkár érkezett meg elsőként, őt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke követte, majd Keir Starmer, az Egyesült Királyság miniszterelnöke. Utánuk jött Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, Alexander Stubb, Finnország elnöke, majd Friedrich Merz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök. Utolsóként a közvetlen érintett, Volodimir Zelenszkij futott be. 

A képlet amúgy elég egyszerű. Donald Trump mielőbb békemegállapodást akar, másodlagos,. hogy ebbe Ukrajna milyen feltételekkel  – például területek átadásával – egyezik bele. Az oroszok minél nagyobb területeket akarnak még kihasítani Ukrajnából, a kijevi vezetés azonban már csak azért sem akar területeket átadni, mert ezt az ukrán alkotmány kizárja, az európai vezetők legfőbb követelése pedig az, hogy Ukrajna, illetve az Európai Unió az Egyesült Államoktól világos biztonsági garanciákat kapjon, hogy Vlagyimir Putyin, illetve Oroszország soha ne támadhassa meg. Utóbbira van is hajlandóság az amerikaiakban, sőt, az ukrán NATO-tagságon kívül Vlagyimir Putyinnak sincs ellenére a biztonsági garanciák ügye.

A diplomáciai nagyüzem egy Trump-Zelenszkij tárgyalással kezdődött az Fehér Ház Ovális Irodájában. Donald Trump elmondta, „ez nem az út vége”, az Egyesült Államok kitartóan támogatni fogja Ukrajnát, és a The New York Times korábbi értesülésének megfelelően azt sem zárta ki, hogy amerikai katonai egységeket küldjön a kelet-európai országba. Fel fogja hívni Vlagyimir Putyint a diplomáciai nagyüzem után – tette hozzá. A kérdésre, hogy hajlandó-e az Egyesült Államok nevében NATO-szintű védelmet biztosítani Ukrajnának, az amerikai elnök úgy válaszolt, Ukrajna „jó védelmet” kap. Mivel Donald Trump eredetileg tűzszünetet akart kicsikarni Vlagyimir Putyinból, amiből végül az lett, hogy inkább egy „gyors”  békemegállapodásra van szükség, az amerikai elnököt most erről is kérdezték. 

A tűzszünet jó dolog, de a békemegállapodáson lehet dolgozni aközben is, hogy folynak a harcok. Én szeretném, ha befejeznék a harcokat, de ettől egyik vagy a másik fél stratégiai hátrányba kerülhet. (...) Mindegyik békemegállapodást, amelyet valaha összehoztam, tűzszünet nélkül hoztam össze 

– jelentette ki Donald Trump. Kirill Dmitriev, Vlagyimir Putyin nemzetbiztonsági tanácsadója villámgyorsan meg is osztotta az X-en az utóbbi kijelentést.  

Ukrán kollégája ezután a hálával kezdte, vagyis megköszönte az amerikai támogatást, aztán nyomatékosította, Ukrajna készen áll a diplomáciai megoldásra, beleértve egy háromoldalú amerikai-orosz-ukrán csúcstalálkozót is.

– Milyen biztonsági garanciákat akar Donald Trumptól? – Mindent – hangsúlyozta az ukrán elnök.

Ezután Donald Trumppal zárt ajtók mögött folytatták a tárgyalásokat, amelyek neuralgikus pontja a terület kérdése lehetett, Volodimir Zelenszkij legalábbis azzal jött ki, hogy „nagyon jó” megbeszélés volt, érzékeny kérdésekről tárgyaltak. Erről a sajtótájékoztatót csak érintőlegesen esett szó. Volodimir Zelenszkijt ugyan megkérdezték „hajlandó-e újrarajzolni a térképet”, erre azonban nem válaszolt egyértelműen, csak dicsérni kezdte az amerikai erőfeszítéseket. Donald Trump korábban jelezte, Ukrajnának a 2014-ben Oroszország által annektált Krímről biztosan le kell mondania, valószínűleg a donbászi régióval egyetemben.

Az amerikai elnök egyébként annak az 500 milliárd dolláros szerződésnek az árnyékában kéri területek átadására Ukrajnát, amellyel ráteheti a kezét a kelet-európai ország kulcsfontosságú ritkaföldfémkészletének egy jelentős részére.

Hétfőn az Ovális Irodában egyébként nem sokat lehetett érezni abból a feszültségből, amely a február 28-i Trump-Zelenszkij csúcstalálkozót jellemezte. Akkor Donald Trump és alelnöke, JD Vance az egész világ nyilvánossága előtt próbálta alázni az ukrán elnököt, amikor nem mutat elég hálát az amerikai segítségért, ehhez képest ma JD Vance a tárgyalás felvezetéseként tartott rövid expozé alatt meg sem szólalt. 

Volodimir Zelenszkijjel szemben egyébként az egyik fő amerikai kifogás februárban az volt, hogy nem öltönyt, hanem zubbonyt viselt. Most is az volt rajta egy különbséggel, hogy a zubbonyához nem pólót, hanem inget vett fel. – Csodálatosan néz ki abban az öltönyben – negédeskedett emiatt a szélsőjobboldali Real America’s Voice riportere, Brian Glenn.  Ugyanezt mondtam – nyugtázta a maga részéről Donald Trump. Amikor korábban az öltönyéről faggatták, maga Volodimir Zelenszkij azt mondta: – Ez a legjobb, amim van.

A kétoldalú Trump-Zelenszkij után jött az amerikai elnök és az európai vezetők tárgyalása, amihez kezdésként kiálltak egy családi fotóra. A Keleti Szobában zajló tárgyalás előhangjaként Donald Trump bejelentette, még ma meg fognak állapodni az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról, a háromoldalú amerikai-orosz-ukrán csúcstalálkozó pedig „a mikor, és nem a ha” kérdése.

Friedrich Merz le is csapta a magas labdát, a német kancellár legalábbis azt mondta, békemegállapodás előtt tűzszünetre van szükség, amelynek legkésőbb a következő csúcstalálkozó, vagyis a háromoldalú Trump-Putyin-Zelenszkij tárgyaláson életbe kell lépnie. Emmanuel Macron a maga részéről jelezte, ragaszkodik ahhoz, hogy Európa képviseltesse magát a háromoldalú csúcstalálkozón.

Ezután zárt ajtók mögött folytatták. Donald Trump egyébként az egészet bókokkal kezdte, Keir Starmert a barátjának nevezte, Emmanuel Macronról azt mondta, az első naptól kezdve bírja, Friedrich Merzet pedig „nagyon erősnek” tartja.

Volodimir Zelenszkij a csúcstalálkozó előtt az X-en közzétett bejegyzésében azt írta, az európai vezetők „összehangolták” álláspontjukat, mielőtt találkoznak Donald Trumppal a Fehér Házban, és hogy fő céljuk a „biztos és tartós béke” elérése Ukrajna és Európa egésze számára. 

„Nem számíthatunk arra, hogy Vlagyimir Putyin önként feladja agresszióját és új hódítási kísérleteit” – írta bejegyzésében az ukrán elnök. Majd hozzátette: „Ezért kell hatni rá, közös nyomással – az Egyesült Államok és Európa, valamint a világ minden polgárának részéről, akik tisztelik az élethez való jogot és a nemzetközi rendet.” Posztjához mellékelt egy videót is, amelyen az európai vezetők üdvözlik egymást és ölelkeznek egy korábbi washingtoni találkozón. Végül pedig leszögezte: 

„Ukrajna készen áll a valódi fegyverszünetre és egy új biztonsági struktúra létrehozására. Békére van szükségünk.”

Mint arról beszámoltunk, mindenestül felforgatta az Ukrajna körüli helyzetet, hogy Donald Trump a pénteki alaszkai Anchorage-ben rendezett amerikai-orosz csúcstalálkozón nem tudta rávenni Vlagyimir Putyint az Ukrajnában zajló harcok leállítására, sőt, azzal jött ki a tárgyalásról, hogy tűzszünet helyett gyors békemegállapodást akar. Az ukrán hatóságok hétfői közlése szerint órákkal a találkozó előtt is sokan haltak meg Ukrajnában orosz légicsapások következtében. 

Az ukrán elnök azóta nem visel öltönyt, hogy Oroszország megtámadta országát, ennek ellenére a Trump-adminisztráció nem először teszi világossá, hogy ez őket módfelett zavarja.