Mint megírtuk, mindenestül felforgatta az Ukrajna körüli helyzetet, hogy Donald Trump a pénteki alaszkai Anchorage-ben rendezett amerikai-orosz csúcstalálkozón nem tudta rávenni Vlagyimir Putyint az Ukrajnában zajló harcok leállítására, sőt, azzal jött ki a tárgyalásról, hogy tűzszünet helyett gyors békemegállapodást akar. A találkozó végén az orosz elnök azt is állította, hogy „megállapodásra” jutottak Ukrajnával kapcsolatban, és arra figyelmeztette Európát, hogy „ne torpedózza meg a kínálkozó lehetőséget. Bár megismételte, hogy a békekötéshez fel kell számolni „a háború kiváltó okait” (ami a Kreml narratívájában Ukrajna NATO-csatlakozásának megakadályozását és Oroszország 1990 előtti érdekszférájának a visszaállítását jelenti), Donald Trump szerint is „sok mindenben” sikerült megegyezniük.
A csúcsról az amerikai elnök szombaton Volodimir Zelenszkijt, majd az európai hatalmak vezetőit is tájékoztatta. Az ukrán vezető mellett a francia elnök, a brit, az olasz, a német, a lengyel és a finn kormányfő, a NATO-főtitkár, valamint az Európai Bizottság elnöke részvételével zajló megbeszélésen Donald Trump a New York Times (NYT) forrásai szerint kijelentette: támogatja azt a tervet, hogy az orosz erők által még el nem foglalt területek Oroszországnak való átengedésével vessenek véget a háborúnak.
Vlagyimir Putyin elégedett lehet, Donald Trump támogatja, hogy Ukrajna területeket adjon át Oroszországnak a békéértValaki egy szállodai nyomtatóban hagyta a Trump-Putyin csúcstalálkozó teljes menetrendjétAz NYT szerint Putyin azt ígérte Trumpnak, hogy a donyecki régió még meg nem szállt részének átengedéséért cserébe kész befagyasztani a frontvonalat Ukrajna többi részén (Zaporizzsja és Herszon megyében), és írásos kötelezettséget vállalni arról, hogy nem támadja meg többé Ukrajnát vagy bármely más európai országot. Az amerikai elnök közlése szerint Putyinnal a Kijevnek adandó biztonsági garanciákról is tárgyaltak, amelyek a NATO-n kívül esnének, de egyenértékűek lennének a szövetség alapokmányának 5. cikkelyében foglaltakkal.
Megbeszélésükön Donald Trump közölte, hogy „az Egyesült Államok kész kivenni a részét az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákból”, amit a német kancellár jó hírnek nevezett. Nyilatkozatában Friedrich Merz azt is elmondta: Zelenszkij hétfőre tervezett washingtoni látogatását (amelyre az európai vezetők is meghívást kaptak) követően az amerikai elnök szerint mielőbb háromoldalú csúcstalálkozót kell tartani az ukrán elnök bevonásával a békemegállapodás elérése céljából. „Ha ez sikerül, az többet ér, mint egy tűzszünet” – vélekedett Merz.
Egy a megbeszélést ismerő forrás szerint Trump „mindenáron gyors megállapodást akar”, és sürgette Zelenszkij beleegyezését. Saját Truth Social közösségi médiájában azzal érvelt, hogy „egy egyszerű tűzszüneti megállapodás gyakran rövid életűnek bizonyul”. Mindez óriási fordulat ahhoz képest, hogy Washington, Kijev és európai szövetségeseik az elmúlt fél évben egy teljes körű tűzszünethez kötötték a béketárgyalások megkezdését.
Nyugati elemzések szerint az alaszkai találkozó nem az Ukrajna és szövetségesei által remélt eredményt hozta, hiába konzultáltak a csúcs előtt két nappal az amerikai elnökkel. Bár Trump július végén új, erős szankciókkal fenyegette meg Oroszországot, ha augusztus 8-ig nem állapodik meg a harcok leállításáról, szombatra mindez lekerült a napirendről. Putyinnak azonban bőven hozott a konyhára – írta a BBC. Szankciók helyett meghívást kapott Donald Trumptól egy csúcstalálkozóra, „egy napot a geopolitikai reflektorfényben, és lehetőséget arra, hogy egy színpadon szerepeljen a világ legnagyobb hatalmú országának vezetőjével”. Az NYT elemzője szerint az eredmény az lett, hogy „Putyin szabadon folytathatja szomszédja elleni háborúját további büntetés nélkül, amíg időigényes tárgyalások folynak egy átfogóbb, de a legjobb esetben is elérhetetlennek tűnő megállapodásról”.
Számos európai vezető ellenben dicsérte Donald Trump erőfeszítéseit. Keir Starmer brit miniszterelnök azt mondta: „Trump elnök erőfeszítései minden eddiginél közelebb hoztak minket Oroszország illegális ukrajnai háborújának befejezéséhez.” Donald Tusk lengyel miniszterelnök figyelmeztetett, hogy az Ukrajna jövőjéért és Európa biztonságáért folytatott küzdelem „döntő szakaszába” lépett, egyúttal arra sürgette a Nyugatot, hogy őrizze meg egységét az orosz elnökkel szemben, akit ravasz és könyörtelen játékosnak nevezett.
Egy kijelentés, amelyet még a Kremlben is megmosolyogtak
A Kremlben természetesen elégedetten fogadták az Alaszkában történteket: a találkozó kimenetele fölülmúlta legmerészebb várakozásaikat is, hiszen arra aligha számíthattak, hogy az amerikai elnök vörös szőnyegen vezeti ki őket a több éves elszigeteltségből. Vlagyimir Putyin ennek megfelelően nem takarékoskodott az elismerő szavakkal. Találkozóját Donald Trumppal időszerűnek és igen hasznosnak nevezte. „Gyakorlatilag a két ország kapcsolatainak minden területéről szó esett, mindenekelőtt persze az ukrán válság igazságos alapon történő rendezéséről” – idézte szavait a Kreml sajtószolgálata. Az orosz elnök ezúttal sem mulasztotta el kiemelni, hogy a rendezés érdekében meg kell szüntetni azokat az okokat, amelyek – az orosz interpretáció szerint - a „válság” kirobbanásához vezettek. „Nyugodtan és részletesen fölvázoltam az amerikai elnöknek a saját álláspontomat”, és hozzátette, hogy akárcsak az amerikaiak, ő is a harci cselekmények mielőbbi beszüntetése, a békés rendezés mellett van, és úgy véli, a Trumppal folytatott párbeszéd révén közelebb kerültek a szükséges döntésekhez.
Vlagyimir Putyin azt követeli, hogy Ukrajna adjon át csak úgy még egy Pest vármegyényi területet az oroszoknakDmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese a Telegramon elégedetten állapította meg, hogy Donald Trump nem akarta fokozni a nyomást Oroszországra. „Lám, lehet tárgyalni előzetes feltételek nélkül is, és egyidejűleg tovább folytatódhat a különleges katonai hadművelet is”. A Kreml kezdettől fogva ezzel a szépítő kifejezéssel illeti az Ukrajna elleni agressziót, és keményen föllép azok ellen, akik megpróbálták nevén nevezni az agressziót.
Az alaszkai találkozó kapcsán jóval bővebben is értésére adták a sajtónak, hogy mit ne, és mit igen. A Meduza ellenzéki hírportál részletesen ismertette a módszertani tudnivalókat: nincs, és nem is lehetett valamiféle „ukrajnai megállapodás”. Az történt, és ez a legfontosabb, hogy Putyin helyreállította Oroszország nagyhatalmi státuszát, és egyenlő félként tárgyalt az amerikai elnökkel. Ezután is ez lesz a fontos, a párbeszéd a párbeszéd kedvéért. És ha ezt az ukrán kérdés ellentmondásai lassíthatják, ott a gazdaság és a tudomány témáival lehet lendületet adni neki. A propagandistáknak már előzőleg azt ajánlották, hogy közönségükben ne keltsenek különösebb reményeket, mondjuk a harci cselekmények fölfüggesztését illetően, nehogy aztán utólag majd csalódjanak. Irina Alksznisz, a Ria Novosztyi újságírója néhány mondata mintának is tekinthető: „Ma éjjel a világ tanúja lehetett a magas szintű nemzetközi politika újjászületésének… Ez gyönyörű, jelentős és elegáns esemény volt, nemcsak külsőleg, hanem lényegét tekintve is.” Felsőfok letudva, jöhet a szikár valóság: „A két elnök beszélgetése során nem történt áttörés. Az esemény jelentőségét azonban nem lehet túlbecsülni. Trump elérte célját Alaszkában.”
Megkockáztatható, hogy ezt a kijelentést még a Kremlben is megmosolyogták.
Alekszandr Baunov, a berlini Carnegie Oroszország és Eurázsia Kutatóközpont vezető kutatója a Meduzában szombaton este közzétett terjedelmes elemzésében egyebek közt kiemelte, hogy a csúcstalálkozó nemcsak azért lett veszteséges Trump számára, mert meghívása nem hozott látható eredményt, legalábbis egyelőre, hanem azért is, mert eltért saját álláspontjától (amit Kijevvel és az európai vezetőkkel is egyeztetett, és a Putyinnak címzett ultimátuma alapjául szolgált): tűzszünet, vagy szankciók. Aztán végül sem ez, sem az. Amibe végül az amerikai elnök belement, az Oroszország álláspontjához áll közel: tűzszünet egy átfogó békeszerződés keretében. A politológus emlékeztetett rá, hogy a békeszerződés az orosz értelmezésben magában foglalja az „elsődleges okokat”, illetve az „egyenlő és osztatlan biztonságot”, ami megint csak az orosz interpretációban azt jelenti, hogy jogot formálnak megtiltani más országoknak mindazt, amit veszélyesnek gondolnak Oroszország biztonságára nézve.
Több európai vezetővel együtt megy hétfőn Volodimir Zelenszkij a Fehér Házba, előhangként az ukrán elnök már ellent is mondott Donald TrumpnakDonald Trump különmegbízottja szerint Ukrajna akár NATO-szintű védelmet kaphat, ha véget ér a háborúUkrajnában mélységes csalódással fogadták az Alaszkából érkező híreket. „Hátba szúrtak minket” – mondják. Az UNIAN ukrán hírügynökség a Financial Times cikke alapján a Verhovna Rada külügyi és parlamentközi együttműködési bizottságának elnökét idézte. Olekszandr Merezsko szörnyűnek nevezte a csúcstalálkozó eredményeit, és hozzátette: úgy fest, Trump odaállt Putyin mellé, és ketten rákényszeríthetnek bennünket egy olyan békeszerződés elfogadására, amely valójában Ukrajna kapitulációját jelenti. Trump és Rubio elmagyarázta nekünk, a csúcstalálkozó lényege az, hogy Putyintól azonnali tűzszünetet követelnek, és ha ő nem fogadja el a javaslatot, akkor annak komoly következményei lesznek számára. Putyin elutasította ezt, ehelyett békeszerződést javasolt, és most semmilyen reakciót nem látunk Trump részéről, a komoly következményekről már nem is szólva – jegyezte meg az ukrán politikus.
