Julija Szviridenko ukrán gazdasági miniszter és miniszterelnök-helyettes, illetve Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter szerdán aláírta azt a kétoldalú ásványkincsszerződést, amely az Egyesült Államoknak hozzáférést biztosít a kelet-európai ország nyersanyagkészletéhez a földgáztól és a kőolajtól a titániumon át a ritkaföldfémekig – derül ki az AP hírügynökség cikkéből. A megállapodás a feltétele annak, hogy a Trump-adminisztráció továbbra is katonai támogatást nyújtson az agresszor Oroszország ellen több mint három éve háborút vívó Ukrajnának. Aláírásáról először Scott Bessent tett bejelentést az X-en, aztán Julija Szviridenko az AP kérdésére megerősítette, hogy az éppen emiatt tett washingtoni látogatásán az ásványkincsszerződést szignálták.
A határozott időre, 10 évre szóló ásványkincszerződés arról szól hogy az Egyesült Államok és Ukrajna létrehoz egy közös stratégiai befektetési alapot( ez a United States-Ukraine Reconstruction Investment Fund), amelyen keresztül az amerikaiak hozzáférnek a lelet -európai ország föld mélyen rejlő nyersanyagaihoz, a mobilkommunikációban használt mintegy 20 fajta ritkaföldfémhez, a légijárműgyártásnak kellő titániumhoz, az atomerőművekben használt urániumhoz, de Ukrajna olajához és fölgázához is. Rézletek nem teljesen világosak, korábban Úgy tudni, a két ország által létrehozott alapba Ukrajna a jövőben befizeti az állami tulajdonban lévő erőforrásaiért kapott összeg 50 százalékát, beleértve a kőolaja és a földgáza monetizálásából származó pénzt, de a kikötői bevételeit is.
Később kiszivárgott az is, azon túl, hogy az Egyesült Államok az Ukrajna által az erőforrások értékesítéséből származó bevételek, valamint „minden új, harmadik félnek kiadott engedély” értékének 50 százalékát kapja meg, ezeket a bevételeket kvázi zálogjog is terhelné, ami egy tárgyalásokhoz közel álló forrás szerint azt jelenti, hogy az amerikai fél az erőforrások tényleges eladása előtt megkapná az értük járó pénzt. Emellett minden jövőbeli engedély esetében az Egyesült Államoknak elővásárlási joga lesz az exportálható ásványi anyagokra. Az amerikai támogatással kiegészítve a stratégiai befektetési alap aztán projektekbe ruház be, elősegítve a kelet-európai ország gazdasági fejlődését.
Ásványkincsszerződés ötletével először egyébként nem is az amerikaiak, hanem Volodimir Zelenszkij ukrán elnök állt elő, hogy megpuhítsa az akkor még csak elnökjelölt Donald Trumpot, akivel 2024 szeptemberében találkozott a New York-i Trump Towerben. Donald Trump rá is harapott a lehetőségre, és a megválasztása után 500 milliárd dollár értékben kezdett el követelni ásványkincseket Ukrajnán, úgy is, hogy az amerikai támogatás értéke ennek valójában csak az egyharmada körül jár. Úgy nézett ki, hogy néhány változtatás után Ukrajna nevében Volodimir Zelenszkij alá is írja a megállapodást, csakhogy az ő február 28-i látogatása a világ nyilvánossága előtt veszekedésbe fulladt a mondvacsinált okokból őt kritizáló Donald Trumppal és JD Vance amerikai alelnökkel.
Az amerikai pénzügyminiszter megerősítette, hamarosan aláírhatják az ásványkincsekről szóló megállapodást Ukrajnával„Igen, megdöbbentő volt, de meglepő nem volt” – A Fehér Ház hallani sem akar Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákrólKonfliktusukat személyesen csak Ferenc pápa szombati gyászszertartásán rendezték, de ez elég nagy lökést adhatott a tárgyalásoknak, ráadásul az ukránoknak egy kicsit sikerült helyrebillenteniük az egyensúlyt az amerikaiakkal szemben, legalábbis az ásványkincsszerződésben nem szerepel, hogy az eddig nyújtott amerikai katonai támogatás hitelnek számít, az az ezután nyújtott amerikai katonai támogatásért kell kiegyenlíteniük a számlát. Erről az a Denisz Smihal ukrán miniszterelnök beszélt, aki szerint az ásványkincsszerződés végső változatában sikerült elhárítani egy korábbi akadályt, az amerikai-ukrán megállapodás néhány feltétele ugyanis összeférhetetlen lett volna Ukrajna EU-csatlakozási szándékával.
Kiderült, mit mondott Volodimir Zelenszkij Donald Trumpnak Ferenc pápa temetésénKorábban felröppenő hírek szerint írja az ukránok az utolsó pillanatban módosítani akartak a szerződés néhány pontján, a Politico legalábbis úgy tudja, hogy Julija Szviridenko washingtoni útja előtt még a korábbi megállapodáshoz képest hozzányúltak volna még az amerikai-ukrán alap irányításán, illetve átláthatósági mechanizmuson akartak változtatni.
