Először is, a biztonság tekintetében. Az Egyesült Államok legészakibb államának szárazföldje a legközelebbi pontján mindössze 90 km-re található az oroszországi Csukcsföldtől. A két területet csak a Bering-szoros választja el egymástól, így Putyin – bár sokórás repülőúttal és egy magadani megállóval az orosz Távol-Keleten, de – eljuthatott Alaszkába anélkül, hogy „ellenséges” nemzetek légterén kellett volna átrepülnie, és ennek megvan a maga jelentősége.
A felek előkészületei során ugyanis, ahogy azt a CNN hírtelevíziónak az ügyhöz közel álló amerikai tisztviselők elmondták, jelentősen szűkítette a szóba jövő helyszínek körét, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) 2023-ban letartóztatási parancsot adott ki Putyin ellen, háborús bűnnek nyilvánítva több tízezer ukrán gyermek Oroszországba hurcolását, amelyre a Kreml ura maga adott utasítást. Emiatt Moszkva vonakodott az európai helyszínektől, beleértve Bécset vagy Genfet is, ahol az amerikai és orosz vezetők a hidegháború óta találkoztak. És bár a Fehér Ház válogatásában a lehetséges házigazdaként Magyarország is felmerült – Orbán Viktor Trumpot és Putyint egyaránt szövetségesének tekintő politikája miatt – az amerikai tisztviselők örültek és némileg meglepődtek, amikor az orosz elnök beleegyezett, hogy amerikai földön tartsák a találkozót.
Donald Trump és Vlagyimir Putyin kézfogásával megkezdődött a nagy találkozóA hatalmas távolság jól passzolt a Kreml azon elhatározásához is, hogy a tűzszünetet sürgető Kijev és a vele szövetséges EU vezetőit távol tartva tárgyalhasson az amerikai elnökkel, aki januári másodszori hivatalba lépése óta sem tudta őt rászorítani Ukrajna elleni háborújának leállítására.
A helyszín történelmi szempontból is jelképértékű. Azt a tényt, hogy a cári Oroszország a 19. században, a krími háború elvesztése után 7,2 millió dollárért eladta Alaszkát az Egyesült Államoknak, a BBC szerint szerint Moszkva felhasználhatta arra, hogy igazolja a 21. századi határok megváltoztatására irányuló erőszakos kísérleteit.
„Alaszka egyértelmű példa rá, hogy az államhatárok megváltozhatnak, és hogy nagy területek cserélhetnek tulajdonjogot” – írta a találkozó előtt a Moszkovszkij Komszomolec.
A szervezők azonban, akiknek egyetlen hét állt rendelkezésére, gyorsan rá kellett jöjjenek, hogy Alaszkában a rövid nyár a turisztikai főszezon, és a két nagyhatalom vezetőjének fogadására alkalmas lehetőségek igencsak korlátozottak. Végül Anchorage városa maradt az egyetlen komolyan vehető helyszín, és azon belül is a város északi szélén fekvő Elmendorf-Richardson közös katonai támaszpont. Az Elmendorf légi bázis, amely a hidegháború alatt fontos szerepet játszott az Egyesült Államok védelmében, mára egybenőtt az amerikai hadsereg Fort Richardson bázisával, együttvéve több mint 32 ezer embernek adva otthont.
Az amerikai védelmi minisztérium a környéket „festői, fenséges, hófödte hegyekkel, tavakkal, folyókkal, gleccserekkel és rengeteg vadvilággal” jellemzi, ami ideális háttér volt Trump teátrális fellépéseihez. A zord időjárási viszonyok miatt ugyanakkor azt is tanácsolják a bázisra autóval érkező látogatóknak, hogy vigyenek magukkal vészcsomagokat, élelmiszert, takarókat és extra üzemanyagot, mivel az annyira távoli célpont.
Az Egyesült Államok és Oroszország nukleáris arzenáljának korlátozása is terítéken lehet AlaszkábanÚgy látszik, Szergej Lavrov Szovjetunió feliratú pulóverben érkezett az alaszkai csúcstalálkozó helyszínéreAlaszkában Oroszország nem elvont ellenség, hanem közeli szomszéd; repülőgépei bejárják Alaszka légterét, kormánya pedig állítólag aláássa az alaszkai halászok megélhetését. Anchorage lakosai a Guardian brit lap szerint a héten az esemény miatti izgatottság és a látogatás lehetséges következményeivel kapcsolatos aggodalom között őrlődtek. „Úgy érzem, Anchorage valahogy visszatért a térképre, amit szerintem mindenki élvez” – mondta Hollis French, egy nyugalmazott állami szenátor, aki az Alaszkai Olaj- és Gázvédelmi Bizottságban szolgált. Ugyanakkor Trump minapi tévesztése, miszerint „Oroszországban” fog találkozni Putyinnal, megszólaltatta a vészcsengőt is a hatalmas területen, melyet az Orosz Birodalom prémvadászai egykor súlyosan kizsákmányoltak. „Az alaszkaiak szatirikus válasza erre az, hogy 'kérjük, ne adjatok vissza minket'” – mondta a Guardiannek az egyik helyi óvoda vezetője.
