A magyar idő szerint péntek este fél tízkor kezdődik alaszkai csúcstalálkozó előtt egy nappal Vlagyimir Putyin a Kremlben kormányzati és biztonsági vezetőknek dicsérte az Egyesült Államok „őszinte erőfeszítéseit” az ukrajnai háború leállítására, ugyanakkor úgy vélte, hogy egy szélesebb béke-erőfeszítés részeként Moszkva és Washington megállapodhatna stratégiai támadó fegyvereik ellenőrzéséről.
Az ukrajnai konfliktust a kelet-nyugati szembenállás részeként értelmező orosz elnök úgy kalkulálhatott, hogy ha a csúcson sikerül előrelépni egy új fegyverzetkorlátozási szerződés felé, meggyőzheti Trumpot, hogy nem ez a megfelelő idő új szankciókat bevezetni Oroszországgal és kereskedelmi partnereivel szemben. A Reuters szerint ez illeszkedhet Putyin azon elképzelésébe is, amely a Washingtonnal való kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok javítását célozza, amiben a Kreml szerint hatalmas kiaknázatlan potenciál rejlik.
Miközben Vlagyimir Putyin Alaszkába tart, az orosz alsóház elnöke Phenjanba ment Kim DzsongunhozÚgy látszik, Szergej Lavrov Szovjetunió feliratú pulóverben érkezett az alaszkai csúcstalálkozó helyszínéreA háború alatt Putyin többször is burkolt fenyegetéseket tett Oroszország nukleáris képességeivel kapcsolatban, és alacsonyabbra tette Moszkva katonai doktrínájában a nukleáris fegyverek bevetésére vonatkozó küszöböt.
A tény, hogy Oroszország több nukleáris fegyver felett rendelkezik, mint bármely más ország, olyan tekintélyt kölcsönöz az orosz diktátor számára, amely messze túlmutat hagyományos katonai vagy gazdasági erején, lehetővé téve számára, hogy ezen a téren Trumppal egyenrangú félként viselkedjen.
Az Amerikai Tudósok Szövetsége szerint Oroszország 4309, míg az Egyesült Államok 3700 nukleáris robbanófejjel rendelkezik. Kína messze lemaradva áll mögöttük, 600 robbanófejjel. A stratégiai fegyverek számának csökkentését célzó, 2010-ben Barack Obama és Dmitrij Medvegyev akkori elnökök által aláírt új START-szerződés legfeljebb 1550, illetve 700 nagy hatótávolságú rakéta és bombázó telepítését engedi az Egyesült Államok, illetve Oroszország számára. (A stratégiai fegyverek azok, amelyeket a felek az ellenség katonai, gazdasági és politikai hatalmi központjainak eltalálására állítanak hadrendbe.)
A szerződés 2011-ben lépett hatályba, s 2021-ben, Joe Biden elnöksége elején öt évvel meghosszabbították. 2023-ban Putyin felfüggesztette Oroszország részvételét, de Moszkva azt mondta, hogy továbbra is betartja a robbanófejekre vonatkozó korlátozásokat.
Az Új START egyezmény jövő év február 5-én lejár, s ha ez bekövetkezik, több mint fél évszázad után először semmi sem akadályozza majd a felek stratégiai arzenáljának fejlesztését, és szakértők szerint mindkét fél átlépi majd az eddigi korlátokat.
Fegyverkezési verseny fenyeget a rövid és közepes hatótávolságú rakéták körül is, amelyek szintén hordozhatnak nukleáris robbanófejeket. Trump az első elnöksége alatt, 2019-ben kiléptette az USA-t az úgynevezett INF-szerződésből, amely kétoldalúan betiltott minden, közepes, azaz 500-5500 kilométer hatótávolságú földi indítású rakétát. Azóta nem vonatkoznak kötelező korlátozások ezekre a rendszerekre, amelyeket így bármelyik fél közelebb telepíthet a másik területéhez. Az Egyesült Államok azt tervezi, hogy 2026-tól újabb fegyvereket, köztük korábban főként hajókon elhelyezett SM-6 és Tomahawk rakétákat, valamint új hiperszonikus rakétákat is telepít Németországba. Oroszország pedig augusztus 4-én bejelentette, hogy a továbbiakban nem tartja magát semmilyen korlátozáshoz ezen a téren.
Ebben az összefüggésben Trump és Putyin találkozója ritka, és jól időzített lehetőséget kínál a cselekvésre az emberiség, de Oroszország és az Egyesült Államok stratégiai biztonsági érdekei szempontjából is. A Politico hírportál által közölt szakértői elemzés rámutat, hogy ehhez Trumpnak és Putyinnak nem kell egyik napról a másikra megállapodnia egy új szerződés minden részletéről. De akár egyetlen találkozóval is elkezdhetnék a nukleáris fegyverek körüli kiszámíthatóság és önmérséklet helyreállításának folyamatát, jelezve saját kormányzatuknak és a világnak, hogy az elmúlt 50 évben fennállt, irányított verseny korszaka nem kell, hogy utat engedjen egy ellenőrizetlen új fegyverkezési versenynek.
Trump szerint Putyinnak súlyos következményekkel kell szembenéznie, ha a pénteki találkozó után nem állítja le a háborútHa utasítást adnak az érdemi munka folytatására ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban, Washingtonnak és Moszkvának közösen kell majd alaposan átgondolnia a továbblépés mikéntjét. Számos kulcsfontosságú változás történt a Trump első ciklusa alatt történt komolyabb tárgyalási kísérlet óta – beleértve a hatékonyabb és határozottabb harmadik hatalmak fegyverkezési törekvéseit, az új nukleáris és hagyományos képességeket, a mesterséges intelligencia és más feltörekvő technológiák fejlődését, valamint a világűr növekvő szerepét a biztonsági versenyben –, ami ezt a feladatot még nehezebbé teszi.
Mindkét vezető utalt már arra, hogy nyitott a fegyverzetkorlátozás megújítására. Trump július 25-én jelentette ki, hogy „problémát jelentene a világ számára”, ha az Új START lejárna egy további keretrendszer nélkül. Putyin is konkrétan megemlítette a szerződés közelgő lejártát, mint olyan kérdést, amelyet Washingtonnal meg kell beszélni.
„És itt a lényeg: ezt senki más nem teheti meg. Ezt Trumpnak és Putyinnak kell eldönteniük, akik együttesen a világ nukleáris robbanófejeinek több mint 90 százalékát ellenőrzik. Ez teljes mértékben kétoldalú kérdés, ahol a döntést a csúcson kell meghozni. És nincs szükség hozzá az európaiak jóváhagyására, sem az ukránok megfélemlítésére” – szögezik le a Politico elemzői.
