Oroszország;Ukrajna;Egyesült Államok;Vlagyimir Putyin;Alaszka;Donald Trump;

Ukrajna egyre nagyobb nyomás alá kerül a hadszíntéren

Európa is Alaszkára készül, mozgalmasnak ígérkezik a mai nap

Három nagy jelentőségű virtuális találkozó zajlik szerdán, a tervek szerint az európai vezetők és az ukrán elnök Donald Trump amerikai elnökkel és JD Vance alelnökkel is egyeztetnek.

Diplomáciai nagyüzem indult be Európában is a pénteki alaszkai Trump-Putyin csúcstalálkozóra készülve. A szerdai nap e tekintetben mozgalmasnak ígérkezik. Három nagy jelentőségű virtuális találkozó zajlik a nap folyamán. Az első, szűkebb körű egyeztetésen Németország, Finnország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország és Lengyelország vezetői, Volodimir Zelenszkij, az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöke és Mark Rutte NATO-főtitkár vesznek részt. Ezt követően Friedrich Merz német kancellár szervezésében egyeztetnek az európai vezetők és az ukrán elnök Donald Trump amerikai elnökkel és JD Vance alelnökkel. Végül az ún. „Tettrekészek Koalíciója” (az idén tavasszal alakult koalíció célja Ukrajna támogatásának összehangolása, 31 „nyugati” országot számlál, Magyarország nincs közöttük) ül össze Németország, Nagy-Britannia és Franciaország szervezésében.

Az európai országok diplomáciai erőfeszítései azt célozzák, hogy az amerikai-orosz elnök csúcstalálkozóján ne születhessen Ukrajna és Európa alapvető biztonsági érdekeit semmibe vevő megállapodás.

Az európai vezetők és Donald Trump közötti egyeztetés alapjául az a hétfőn elfogadott, tegnap nyilvánosságra hozott uniós külügyminiszteri állásfoglalás szolgál, amelyet egyedül Magyarország nem írt alá. A 26 tagállam közös álláspontja szerint olyan békére van szükség, amely tiszteletben tartja a nemzetközi jogot és Ukrajna területi egységét is. A közlemény hangsúlyozza, hogy az ukrajnai békéről nem lehet dönteni Ukrajna nélkül, érdemi tárgyalások pedig csak tűzszünet vagy az ellenségeskedés csökkentése keretében folyhatnak. Leszögezik: az EU és transzatlanti partnerei továbbra is támogatni fogják Ukrajnát a régió biztonságos, stabil és demokratikus jövőjéért, valamint az európai projekt alapját képező értékek védelméért és fenntartják az Oroszországgal szembeni szankciókat.

Orbán Viktor tegnap egy Facebook-bejegyzésben három pontban magyarázta el, „mielőtt a liberális-mainstream kórus rázendít a kedvenc Putyin bábja nótára”, hogy hazánk miért utasította el az uniós nyilatkozatot. Érvelése szerint azért, mert: az állásfoglalás egy olyan találkozónak szeretne feltételeket szabni, amelyre az EU-t meg sem hívták, mert csak rontani lehet azzal, ha a kispadról próbálunk utasításokat adni, illetve azért, mert szerinte az uniós vezetőknek egy EU-Oroszország csúcstalálkozót kellene kezdeményezniük az USA-Oroszország csúcs példájára.

Szijjártó Péter külügyminiszter hétfőn telefonon egyeztetett Denis Manturov orosz miniszterelnök-helyettessel is. A magyar diplomácia vezetője szerint erre azért volt szükség, mert „az Európai Unió háborúpárti politikusai a péntekig hátralévő napok mindegyikét igyekeznek felhasználni arra, hogy aláaknázzák a békéhez vezető utat és ellehetetlenítsék a Trump-Putyin találkozó sikerét”. Magyarország viszont a csúcstalálkozó sikerében érdekelt, ahhoz minden szükséges támogatást megad és minden erejével azon lesz, hogy megakadályozza „a csúcstalálkozót ellehetetleníteni, megnehezíteni próbáló brüsszeli törekvéseket”.

Trump elnök utasítására a szövetségi kormány átvette Washington D.C. rendőrségének irányítását. Az eset példátlan, a lépést a romló bűnözési statisztikával magyarázzák.