Bevonult a Nemzeti Gárda Washington D.C.-be

Az amerikai elnök hétfői rendkívüli Fehér Házi sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy elnöki rendelettel Washington D.C. határozatlan időre szövetségi irányítás alá vonja, valamint a Nemzeti Gárda és a hadsereg egységeit is a fővárosba vezényli az elharapózó bűnözés megfékezésére, valamint a hajléktalanok közterületeken felvert sátrainak felszámolására. A washingtoni rendőrséget közvetlenül az igazságügyi minisztérium, azon belül is Pam Bondi legfőbb ügyész irányítja majd. A mintegy 800 fős nemzeti gárdista közvetlenül nem lát majd el bűnüldözői feladatok, csupán a jelenlétükkel segítik majd a helyi rendőrség munkáját. Az adminisztráció 120 FBI ügynököt is megbízott éjszakai járőrfeladatok ellátásával.

Az intézkedés kritikusai már fasiszta rendőrállamot emlegetnek, ám a mértéktartóbb szakértők is szükségtelen erőfitogtatásként értékelik a főváros utcáira kivezényelt nagy számú szövetségi erőt, amelyet az elmúlt évek javuló közbiztonsági adatai nem indokolnak. Trump a sajtótájékoztatón egyre romló közbiztonságról beszélt, ám a pandémia idején tetőző bűncselekmények száma az elmúlt években jelentős csökkenést mutatott. A washingtoni rendőrség adatai szerint

A többségében feketék lakta főváros a kritikusok szerint rasszista támadás alatt áll, amely a nagyvárosban élő afro-amerikai közösséget teszi meg az elszabaduló bűnözés egyedül felelősévé.

Az elnök a sajtótájékoztatón olyan bűnözés által fojtogatott latin-amerikai nagyvárosokat, mint Mexikóvárost és a kolumbiai Bogotát hozta fel példának, miszerint Washington már ezeket a hírhedt városokat is alulmúlja közbiztonság terén. Bár igaz, hogy Washingtonban tényleg magasabb az egy évben elkövetett emberölések száma, mint a világ számos nagyvárosában, ám az állítása nélkülözi a kontextust, miszerint sajnos az USA-ban egy évben elkövetett erőszakos bűncselekmények száma is jóval megelőzi a fejlett országok hasonló adatait.

A főváros demokrata polgármestere, Muriel Bowser „felzaklatónak” nevezte a Nemzeti Gárda bevetését, ám ezzel együtt nem lepődött meg Trump elnök döntésén. Korábban Trump több kampányeseményen és nyilvános beszédben is becsmérlő jelzőkkel illette Washington D.C. közbiztonságát és köztisztasági állapotát. Bowser cáfolta az elnök azon állítását is, hogy kiugró bűnözési statisztikával küzdenének, hiszen éppen hogy csökkenő tendenciáról tudnak beszámolni.

Trumpot nem térítették el a szándékától a statisztikai adatok, épp ellenkezőleg: a globális vámháború nyitányát jelentő április 4-i Felszabadulás Napjához hasonlóan rikító színnel kiemelt grafikonokat lebegtetve bizonygatta az amerikai média képviselőinek, hogy Washingtont káoszba taszította a bűnözés és csak az ő gyors és határozott fellépése jelenthet a helyzetből kiutat. Sőt az elnök más demokrata vezetésű nagyvárosok közállapotait is hevesen kritizálta és arra is utalt, hogy a washingtoni akcióra egyfajta próbahelyszínként tekint. Ha a fegyveres erők számának drasztikus megnövelésével sikerül változást elérni a fővárosban, akkor Chicago, New York vagy Los Angeles is hasonló intézkedésekre számíthat.

Mivel Washington Szövetségi Körzet (District of Columbia) jogállása speciális és nem minősül önálló államnak, a kormányzati központi helyszíne miatt pedig egyik állam sem rendelkezik fennhatósággal a Virginia és Maryland államokból kiszakított 177 négyzetkilométeres területen. A szövetségi fővárosnak csupán az 1973-as Home Rule Act törvény óta van közvetlenül választott polgármestere és városi tanácsa is. A kongresszus hagyja jóvá a város költségvetését, ahogy a helyi törvényeket is felülírhatja vagy megsemmisítheti. Washington D.C. tehát jóval korlátozottabb autonómiával rendelkezik, mint az egyes államok.