Váratlan akció zavarta meg a 105. Salzburgi Ünnepi Játékok megnyitóját: palesztinpárti aktivisták özönlöttek a sziklába vájt szabadtéri színház, a Felsenreitschule színpadára és árkádjára, megzavarva az osztrák alkancellár és kulturális miniszter, a szociáldemokrata pártelnök, Andreas Babler beszédét.
Tiltakozó plakátokat bontottak ki, s kiabáltak a nézők felé, hogy nem szabad elhallgatni Izrael gázai gaztetteit, nem szólni a palesztinok éheztetéséről.
Az osztrák köztársasági elnök és a miniszterelnök az első sorból nézhette végig a tiltakozást, olvashatták az „Állítsák meg a népirtást!”, „Szabad Gázát most!” plakátokat. Hosszú percek teltek el, mire a biztonsági emberek lekísérték a csendháborítókat, s a beszéd folytatódhatott.
A tiltakozó megmozdulás mögött a Palestina Solidarität nevű szélsőbaloldali osztrák szervezet található, amely a Hamász terrorszervezettel szolidáris, és megkérdőjelezi Izrael létét. De nem a PSÖ az egyetlen társaság, amely Izrael-ellenes akciókat szervez, vagy zsidó polgárok ellen lép fel. Pár napja egy házaspárt utasítottak ki egy tiroli kempingből, amikor izraeli igazolványukkal igazolták magukat, Bécsben pedig egy pizzázóból utasítottak ki három izraeli zenészt, amikor meghallották, hogy héberül beszélnek egymás között. De nem ritka, hogy taxisok utasítanak el Bécsben utasokat, ha észreveszik, hogy izraeli állampolgárok. Már a 2023-as októberi izraeli vérengzések után egyre inkább elmaradtak a vendégek a bécsi izraeli és kóser éttermekből, kóser élelmiszerboltok ablakát törték be, felgyújtották a bécsi központi temető zsidó részét, a városi templom zsidó zászlaját letépték, felfestett horogkeresztek jelentek meg fővárosi falakon, több zsidó iskola tanulóit megfélemlítették.
Az újkeletű osztrák antiszemitizmus bizarr módon az Izrael ellen 2023. október 7-én végrehajtott Hamász-terrormerénylet után kezdett erősödni a zsidó ország és általában a zsidónak tartott személyekkel szemben.
Ez év márciusában hozták nyilvánosságra az osztrák parlament felkérésére az IFES kutatóintézet által tavaly regisztrált antiszemita akciók listáját. Figyelembe vették az izraelita hitközség panaszirodájának adatait is. Mindkettőből az derült ki, hogy egyre hevesebb a zsidógyűlölet Ausztriában, a panasziroda 1520 esetet regisztrált tavaly (soha még ennyit), 32,5 százalékkal többet, mint 2023-ban. Először fordult elő, hogy a zsidógyűlölet legfőbb indítéka nem szélsőjobboldali, hanem iszlám eredetű (29,8 százalék), ezt követi a baloldali antiszemitizmus (24,7 százalék). A heves indulatok 71,3 százaléka Izrael aktuális kormánya ellen irányul. De egyre többször fordul elő, hogy Benjamin Netanjahu politikájáért tesznek felelőssé attól független zsidó polgárokat. Növekedett a holokauszttagadók, -relativizálók száma is, főleg a fiatalok és a tanulatlanok körében, s egyre többen tartják túlzónak a koncentrációs táborok kegyetlenségéről szóló beszámolókat.
Ausztriában félnek az antiszemitizmustól, megdöbbenést keltett a gyújtogatás a bécsi központi temető zsidó parcellájábanAz osztrák kormány jogi eszközökkel, törvényekkel, a fiatalok felvilágosításával, náci munkatáborok utólagos bemutatásával igyekszik enyhíteni a helyzeten, és a 13 százaléknyi nyilvánosan vállalt antiszemita csoport mellett a 33 százaléknyi látens antiszemitával is felvenni a küzdelmet. Már 2021-ben elkészült − az uniós országok közül elsőként − az antiszemitizmus elleni nemzeti stratégia, a NAS, 41 cselekvési programmal. Tervezik egy holokausztmúzeum felépítését is. Gerhard Karner belügyminiszter szerint minden politikai irányból árad az antiszemitizmus, a helyzet súlyosbodik. Közlése alapján a rendőrség, az államvédelem is harcol ellene, különösen azt követően, hogy az Ausztriában nagy számban élő török és arab lakosság is erősíti a zsidóellenesek táborát. Elemzések szerint a vallásos emberek ellenszenve erősebb a zsidókkal szemben, mint az ateistáké, meggyőződésükön az Ausztriába költözés sem változtat.
Köztudott, hogy a nácizmus „első áldozatának” magát egészen 1990-ig beállító Ausztriában − amíg Franz Vranitzky kancellár először egyértelműen ki nem mondta, hogy Ausztria tettestársa is volt a német nácizmusnak − komoly történelmi hagyományai vannak a zsidóellenességnek.
Nem véletlenül beszélt erről pár hete a bécsi Die Pressében a 90. születésnapja alkalmából megjelent interjújában Ioan Holender, aki közel 30 évig állt a Bécsi Állami Operaház élén, s mélyen antiszemitának minősítette a bécsieket.
Hasonló véleményen volt a nemrég elhunyt híres német rendező, Claus Peymann is, aki 1986−99-ben vezette a bécsi Burgtheatert.
Az erősödő ausztriai zsidóellenesség és a Gázában egyre elviselhetetlenebb éhezés kapcsán hívták be az osztrák állami televízió híradójába az IKG első emberét, Oskar Deutschot, akinek az elvtelenül Izraelt védő, a gázai szenvedést megkérdőjelező szereplése még saját elvbarátai körében is visszatetszést keltett. Olyannyira, hogy Deutsch utólag visszakozott, izgatottságának tulajdonítva túlzásait.
Az éheztetés a pusztítás csendes módszere GázábanEgy héttel korábban az osztrák külügyminiszter, Beate Meinl-Reisinger magyarázta, miért írta alá a közel-keleti harcok befejezését sürgető nyilatkozatot, amely kitért arra is, hogy haladéktalanul meg kell állítani a gázai lakosság éhezését. A liberális NEOS pártot vezető miniszter hangsúlyozta, nincs paradigmaváltás Ausztria Izrael-politikájában, „de a gyilkolásnak véget kell vetni”.
