Putyin csak Trumppal tárgyalna

Már zajlik Vlagyimir Putyin és Donald Trump jövő heti találkozójának előkészítése – közölte a Kreml külpolitikai tanácsadója csütörtökön, egy nappal az orosz vezető Steve Witkoff-fal, az amerikai elnök különmegbízottjával folytatott moszkvai tárgyalásai után. Az újságíróknak nyilatkozó Jurij Usakov tagadta ugyanakkor, hogy az orosz vezető beleegyezett volna egy következő, Volodimir Zelenszkij ukrán vezetővel bevonásával tartandó találkozóba is. Közlése ellentmondott a Witkoff tárgyalásairól szóló szerdai jelentéseknek, melyek szerint a hármas találkozó terve részét képezi a Trump-kormányzat ukrajnai háború lezárását célzó erőfeszítéseinek.

Az eshetőség, hogy Putyin és Trump mindenki más nélkül próbáljon megegyezésre jutni Ukrajna sorsáról, riadalmat okozott Kijevben és az európai fővárosokban. Zelenszkij válaszul mindent megmozgatott, hogy nyomás alá helyezze Oroszországot. Telegram-bejegyzésben leszögezte, hogy előző nap Moszkvában a felek „megvitatták a béke megteremtésére irányuló vezetői találkozók lehetséges formátumait is – két kétoldalút és egy háromoldalút. Ukrajna nem fél a találkozóktól, s ugyanilyen bátor hozzáállást vár az orosz féltől is – szögezte le. – Ideje véget vetni a háborúnak.”

Egyúttal telefonos egyeztetésbe kezdett az európai hatalmak vezetőivel, elsőként Friedrich Merz német kancellárral, majd Emmanuel Macron francia államfővel és Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével is, akik teljes támogatásukról biztosították Ukrajnát. Zelenszkij utóbb elmondta, Merzcel egyetértettek abban, „hogy a háborút minél hamarabb méltóságteljes békével kell befejezni”, és hangsúlyozta, hogy mivel Ukrajna Európa szerves része és EU-csatlakozása folyamatban van, „Európának részt kell vennie a háború befejezésével kapcsolatos folyamatokban”. Az ukrán elnök bejelentette azt is, hogy a nap folyamán „a biztonsági tanácsadók online találkozót tartanak, hogy összehangolják közös álláspontunkat – Ukrajna, egész Európa és az Egyesült Államok” – hangsúlyozta.

Zelenszkij közben elmondta, hogy a nap folyamán megbeszélést tartott az orosz területekre mért „mély csapásokról”, ahol jelentést kapott a legújabb tevékenységekről. A megbeszélés kiterjedt a „Oroszországnak okozott károk mértékére, az egyes csapások költséghatékonyságára és az agresszor háborús gépezetére gyakorolt hatására” vonatkozó legfrissebb információkra. „Oroszországnak a háború folytatásár irányuló kísérleteinek ára lesz” – figyelmeztetett.

Az Interfax orosz hírügynökség estére arról számolt be, hogy Vlagyimir Putyinnak „összességében” nincs kifogása egy Zelenszkijjel való találkozó ellen. Az elnök ugyanakkor hozzátette, hogy egy ilyen találkozóhoz „meg kell teremteni bizonyos feltételeket”, és a jelenlegi helyzet „messze” nem kielégítő.

Látva az eddigi orosz-ukrán tárgyalások eredménytelenségét és Oroszország egyre fokozódó Ukrajna elleni légitámadásait, Trump az elmúlt hetekben keményebb álláspontra helyezkedett: július közepén 50 napos ultimátumot szabott Moszkvának, hogy megállapodásra jusson Kijevvel a háború lezárásáról, majd tíz napra rövidítette ezt a határidőt, és új, erős szankciók bevezetését ígérte, ha péntekig nem történik kellő előrelépés.

Trump különmegbízottjának moszkvai tárgyalásaira két nappal az ultimátum lejárta előtt kerítettek sort, de hogy pontosan mit sikerült elérnie, még nem tudni. Egy meg nem nevezett forrás mindenesetre azt mondta a CNN-nek, hogy a találkozót az orosz vezetés kérte, hogy elkerülhesse a Trump által kilátásba helyezett újabb szankciókat.

Bár a Putyin-Witkoff találkozón Trump szerint „nagy előrelépés történt”, az amerikai elnök még szerdán nyomás alá helyezte a putyini vezetést, 50 százalékra emelve az Oroszország ukrajnai háborúját hatalmas olajvásárlásaival támogató India áruira vonatkozó egységes vámtarifát. Egyúttal utasítást adott kormánya tagjainak „állapítsák meg, hogy más országok közvetlenül vagy közvetve importálnak-e olajat az Orosz Föderációból”, és nevezzék meg az ellenük szükséges intézkedéseket.

A Fehér Ház egyik tisztviselője azt közölte, hogy az Egyesült Államok valószínűleg még a hét végéig másodlagos szankciókat fog kivetni az orosz energiát vásárló országokra, illetve az orosz „árnyékflotta” tartályhajóira, amivel a nekik szolgáltatást nyújtó cégek is szankciók alá kerülhetnek, jelentősen megnehezítve az orosz olajszállításokat.