„Meg kell fenyegetni, zsarolni kell a köztársasági elnököt! Erre tett felhívást az ELTE jogi karának oktatója, Fleck Zoltán egy Tisza Sziget-rendezvény meghívott előadójaként arra az esetre, ha a jövő évi választáson az ellenzék megszerezné a hatalmat” – írta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Facebookon.
Az egyetemi tanár több mint három héttel ezelőtt arról beszélt: ha az ellenzék nyerné a választást, akár zsarolással és fenyegetéssel is nyomást kellene gyakorolnia a köztársasági elnökre a kormányalakítás érdekében, ugyanis – folytatta Fleck Zoltán –
az államfő megteheti, hogy nem a választáson nyertes párt jelöltjét kéri fel kormányalakításra.
Majd, ha a vesztes nem jár sikerrel másodszor sem, új választást ír ki. „Na de el tudjuk képzelni, hogy egy győztes választás után az emberek ezt hagyják?” – tette fel a kérdést Fleck.
Erre reagált most Sulyok: „Mit szeretne, Fleck kolléga? Utcai harcot, forradalmat? Vajon ki és hogyan értelmezi majd az ön szavait, felhívását? Ha lesz olyan, aki meghallja. Demokráciát követel, miközben társadalmi szintre emelt közös bűncselekményre szólít fel a legnagyobb ellenzéki pártot támogató eseményen. Egy civilizált közéletben nincs és nem lehet helye militáns közjogi nézetek terjesztésének. Ezért felszólítok minden politikai erőt, hogy tartsa távol magát az ilyen, súlyosan alkotmánysértő és erőszakos nézetek elfogadásától és alkalmazásától, mert különben kiírja magát a demokratikus diskurzusból és a közrendből” - közölte az államfő.
Feltehetően az alkotmányosság és a demokratikus diskurzus védelme jegyében megnyilvánult Bayer Zsolt, a Fidesz ötös számú párttagkönyvének tulajdonosa is az Orbán-kormány szócsöveként működő Magyar Nemzetben, mondván, „van egy elmebeteg, rohadék gazember”, majd ki is adta az ukázt: „Azonnal kirúgni az ELTE jogi karáról ezt a rohadékot! (...) Ez az elmebeteg, rohadék gazember az ELTE jogi karának tanára. Kérdezem: meddig még? Meddig tűri el az állam, hogy az általa fenntartott egyetemen egy potenciális leninfiú oktasson, aki ráadásul (...) nem jogtudós, hanem egy gátlástalan barom.” A lovagkeresztes publicista felidézte, hogy Fleck Zoltán 2021-ben Vörös Imrével, Bárándy Péterrel és Lengyel Lászlóval együtt amellett érvelt a Népszavában, hogy a 2022-es választás után az esetlegesen kormányra kerülő ellenzéknek akár feles többséggel is meg kellene semmisítenie a fideszes kétharmad által elfogadott Alaptörvényt.
Demokráciát és jogállami alkotmányosságot!Csakhamar aztán Fleck Zoltán is reagált, igaz, nem Bayer Zsolt, csak Sulyok Tamás szavaira. Az ELTE jogtudósa a HVG-nek elküldött viszontválaszában igyekezett tisztázni, mit is jelentenek azon gondolatai, miszerint „forradalomra” van szükség, nem kormányváltásra. Most úgy fogalmazott: „Mi történik akkor, ha az ellenzék megnyeri a választást, de Orbán Viktor nem veszíti el a hatalmát, mert a rezsim szolgálatára kiválasztott káderei ezt akadályozzák, ahol tudják?” Példaként felhozta, „ilyen, ha a köztársasági elnök visszaél hatalmával, és nem a legnagyobb parlamenti frakciónak ad kormányalakítási megbízást – ezt ugyanis jogszabályok nem tiltják, csak íratlan demokratikus szokásrend és politikai felelősség.
Fleck Zoltán úgy folytatta: „Az autokrácia egyik sajátossága, hogy felbomlása azért kiszámíthatatlan, amiért a működése is: nem tartja magát semmilyen demokratikus normához. Jó, ha számolunk néhány olyan eshetőséggel, amely kívül van a plurális demokráciák szokásos működésmódján. Választási csalások, hatalmi visszaélések, közjogi manipulációk, választási eredmények megkérdőjelezése.” Mint közölte, ebbe a körbe tartozik az általa felvetett eshetőség is az államfő által adott kormányalakítási megbízásról.
Hanyatlás jellemzi az Orbán-kormány másfél évtizedét, az emberek már jobban bíznak Magyar Péterben, mint a miniszterelnökben„Magyarország jelenleg már régen nem jogállamként működik, és nincs olyan demokratikus tényező, amely így tekintene rá. Ebből az következik, hogy politikai hiba nem készülni az ennek megfelelő reakciókra is” - fogalmazott, hozzátéve, örül, ha mégsem lesz igaza, de „vajon karba tett kézzel kell egy esetleges ellenzéki győzelem esetén nézni, hogy a diszkrecionális jogköreivel (szabad belátásával) operáló funkcionáriusok azt teszik majd, amit eddig: betöltik a rezsim fennmaradásának elősegítését és a maguk által létrehozott szabályokra mutogatnak, amit mindenkinek be kell tartania?”
Fleck Zoltán felhívta a figyelmet, hogy a választásokat általában a modern autokráciák is megrendezik, hacsak nem látják másként elháríthatatlan veszélynek hatalmuk elvesztését. Egy másik, demokratikus szellemmel aligha vádolható jogász (volt alkotmánybíró!) már bejelentette azt a közjogi megoldást, ami az Orbán-rezsimet és a NER-t minden választási eredmény ellenére stabilizálná - jelezte a jogtudós, aki itt Pokol Béla nagy ötletére gondolt, miszerint létrehozna egy úgynevezett Alkotmányvédelmi Tanácsot, amely adott esetben - ha például Fleck Zoltán és társai javaslatával összhangban a parlament feles többséggel akarná módosítani az Orbán-féle gránitszilárdságú Alaptörvényt - kiiktathatná a demokratikusan megválasztott Országgyűlést és úgy vezethetné az országot.
Fleck Zoltán azt is felidézte, hogy nem mellesleg Orbán Viktor Tusványoson kijelentette, a Fideszben „eldöntötték”, hogy se a Tiszát, se a DK-t nem engedik kormányra, mert azt akarjuk, hogy Magyarországnak békepárti és nemzeti kormánya legyen.” Ezért az ELTE jogtudósa közölte, semmi radikálisat nem állít, amikor azt mondja, hogy politikai eszközök vannak a jogilag nem szabályozott terekben. „Ha a rezsim szolgálatának politikai logikái érvényesülnek a demokratikus elvek és íratlan szabályok helyett, akkor a demokratikus elvek védelme is politikai logikát igényel” – következtetett.
Orbán Viktor: Eldöntöttük, hogy se a Tiszát, se a DK-t nem engedjük kormányra