ingatlanpiac;diákok;albérlet;lakáskiadás;Otthon Start Program;

Alulról drágult a piac, az olcsóbb lakások ára és bérleti díja nőtt a leginkább

Kivételesen nem indította be a felvételi ponthatárok kihirdetése a budapesti albérletpiacot, sokan az Otthon Start miatt várnak

A diákokat célzó kínálat szokás szerint megugrott, a kereslet azonban még nem. 

Különös tendenciát ír máris a közelgő Otthon Start hitelporgram a budapesti lakáskiadásban. Ugyanis az első lakás megvásárlását segítő olcsó hitel számlájára írható csak az a kivárás, ami a stagnáló fővárosi albérletpiaci keresletben mutatkozik meg - tudta meg a Népszava. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője kérdésünkre kifejtette: miközben vidéken, az egyetemvárosként jegyzett vármegyeszékhelyeken a szokásos 25-30 százalékos kereslet robbanást hozta a felvételi ponthatárok kihirdetése, a fővárosban egészen más a helyzet. A potenciális bérlők, a frissen felvételt nyert egyetemisták ugyanis kivárnak, mérlegelik lehetőségeiket, hiszen Budapesten a legdrágábbak a bérleti díjak, sokan a végleges Otthon Start szabályok ismeretében döntenek majd, hogy a vétel vagy a bérlés jelent jobb alternatívát végül a családnak. A felsőoktatási ponthatár kihirdetés előtt egy héttel országszerte 16,5 ezer lakást kínáltak kiadásra, néhány nappal később már 17,2 ezret, ami nagyon rövid idő alatt 4 százalékos bővülés. Ebben még semmi meglepő nincs, hiszen sok befektető, aki ingatlant vásárolt, tartogatta erre az időszakra a piacra lépést.

Pont a fizetőképes keresletet fogja kiszipolyozni az albérletpiacról a 3 százalékos hitellel megnyíló vásárlási lehetőség - mutatott rá a racionális következményekre Balogh László.  Akik hitelképesek, megvan a vásárláshoz szükséges önrészük, most bérlőként sincsenek lépéskényszerben, nincsenek időben beszorítva, hiszen számottevően nőtt a kínálat, esetükben pedig könnyen a vásárlás felé billenhet a mérleg.

Közel hasonló méretű és elhelyezkedésű ingatlanokat összevetve lehet olcsóbb a hiteltörlesztő, mint a bérleti díj. Az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője konkrét példát hoz: egy 50 négyzetméteres XI. kerületi, dél-budai lakás megvásárláshoz felvett 50 millió forintos Otthon Start hitel törlesztője 237 ezer forint, miközben az átlagos budapesti bérleti díj már 270 ezer forint. Budapesten a napokban átlépte és stabilan meghaladta a kiadó lakások száma a 10 ezret, miután több mint 200 lakással bővült a kínálat néhány nap alatt. Most lesznek bérbeadók, akik az év elején horrorisztikus áron rohantak lakást venni, és most szembesülnek majd vele, hogy nem biztos, hogy ugyanolyan jó üzlet lesz a lakáskiadás, mint korábban.

A magyarországi albérlet kínálat 60 százaléka Budapest területén van, ahol az átlagos értéknövekedés az utóbbi egy évben csaknem 20 százalék volt. Ezt nem követte a bérleti díjak ilyen mértékű emelkedése, ami döntően a frissen piacra lépőket, a megemelkedett áron ingatlant vásárlókat sújtja. Akik korábban vásároltak, a jelenlegi bruttó 3-4 százalékos fővárosi bérleti díj hozamtól még nem esnek pánikba, hiszen az eddigi lakásár drágulásból ők már profitáltak, jellemzően sok évi bérleti díjnak megfelelő összeggel tudnák többért eladni ingatlanukat.

Hasonló mértékű, azaz 20 százalék körüli árrobbanást az Otthon Start már nem fog hozni - mondta a szakértő -, mert azzal pont az átlagos, a programmal megcélozható lakásokárazódnának ki. Lassuló, vagy épp stagnáló áremelkedéssel viszont a bérbeadók szenvednek majd, bérlőt találni a 250-300 ezer forintos sávban már eddig sem volt könnyű, a tömegpiac bőven ez alatt a havi díj alatt van.

Alulról drágultak a lakások, és alulról drágultak a bérleti díjak is, az olcsóbbak jobban emelkedtek, folyamatosan zárul az árolló az olcsó és a drága között, csökkent a különbség - fogalmazott Balogh László. Lehet, hogy sokan úgy vélik, hogy ha pusztán befektetési szempontból gondolkodnak a lakáson, nem biztos, hogy most az ingatlan lesz a legjobb döntés. Ugyanakkor, ha az ingatlanok bekerülési ára stagnál, a jelenlegi 3-4 százalékos bérleti hozamok 5-6 év múlva már 5-7 százalék közé emelkedhetnek. A fizetésekkel együtt mozognak a lakásárak és a bérleti díjak is, nominálisan tehát minden növekszik majd.

Az idő a tulajdonosoknak dolgozik, és ez oda-vissza nézve igaz: aki 10 éve 25 millió forintért vett egy 50 négyzetméteres pesti lakást, amit akkor 150-160 ezer forintért kiadott, akkor 7 százalékos, a mai bérleti díjjal számolva viszont már 12 százalékos éves hozamnál tart, és még ehhez jön az ingatlan időközben minimum duplájára nőtt piaci értékéből származó profit. Sokan ezért sem pattognak ki-be az ingatlanpiacon, mert nincs jó válasz arra, hogy le tudja-e cserélni még jobb befektetésre a ma már aranyat érő ingatlant bárki. Az év elején kialakult nagy keresleti hullám májusra, júniusra ellaposodott, elfogyott a lendület, azóta em emelkedtek az árak. Az Otthon Start társadalmi vitára bocsátott részlet szabályainak véglegesítése után dördül el a lakáspiaci startpisztoly igazán, ami nem csak a lakások vételárára, hanem az albérleti díjakra is hatással lesz.

20 évnyi bérleti díj a lakás ára

Napjainkban az átlagos budapesti bérleti díj négyzetméterenként 5 ezer forint, ez tíz éve, azaz 2015-ben még 3 ezer forint volt. Egy ugyanolyan 50 négyzetméteres fővárosi lakás átlagos vételára akkor 25 millió, ma 60 millió forint, miközben a bérleti díj évi 1,8 millióról 3 millióra nőtt. Mindez azt jelenti, hogy 10 éve még 13,8 évnyi bérleti díjból, jelenleg 20 évnyi bérleti díjból lehetne megvenni ezt az ingatlant.

Az ügyben Tóth Bertalan (MSZP) érdeklődött a legfőbb ügyésznél korábbi feljelentése sorsáról. Annak középpontjában a 17 milliárdos tranzakcióhoz kapcsolódó, további ötmilliárd forintos, az ellenzéki politikus szerint jogtalan kifizetés áll.