Az állatkert főigazgatója, Sós Endre egy áprilisi sajtóreggelin már beszélt arról, hogy az év végére állandó jelleggel megnyitnák a Biodómot az állatkert szerves részeként. Mint mondta: a Biodóm eredeti tervek szerinti befejezéséhez szükséges 20-25 milliárd továbbra sincs meg, de mintegy 300-350 millió forintból kialakítható egy városi oázis.
Orrszarvúak, elefántok és csimpánzok ugyan nem lesznek az új koncepció szerint megnyíló, 1,7 hektáros Biodómban, ahogy az akvárium beüzemelésére sincs pénz, de megfelelő növényesítés mellett ide költözhetnének a jelenleg a Nagyszikla belsejében található állatok.
A megnyíló Biodómért Sós Endre akkori közlése szerint nem kérnének külön belépőt. Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója kissé csodálkozott a felvetésem, mivel a FÁNK működését 2024-ben 2,4 milliárd forinttal, idén 2,7 milliárddal támogatja a fővárosi önkormányzat. Az önkormányzat idei költségvetésben egyetlen fillér sem szerepel erre a célra (vagyis fejlesztésre, illetve a Biodómra).
A terv megvalósítása azért is érdekes, mert közben az állatkert több részére is szemet vetett a szomszédos Fővárosi Nagycirkusz. Kovács Balázs, Lázár János miniszteri biztosa februárban vetette fel, hogy a Nyugati Pályaudvar mellé tervezett új cirkuszművészeti központot áthelyeznék a Városligetbe. Ott ugyan csak az állatkert rovására lehet terjeszkedni, de az állatkert a vasúti területen kaphatna cseretelket. Kovács akkor azt is mondta: a cirkusz és az állatkert közös üzemeltetésbe, fenntartásba kerülhetne, amelyhez hozzácsaphatnák a Biodómot is. A főváros nem volt vevő az ötletre. Áprilisban azonban kiderült, hogy a budapesti színházak közös működtetéséről szóló, a kormány és a főváros közötti finanszírozási szerződésébe bekerült egy, az állatkertet érintő passzus, miszerint a fővárosi önkormányzat eladja a felújított Lovarda területét a Nemzeti Artista- Előadó- és Cirkuszművészeti Központ Nkft.-nek, míg a kapcsolódó területet használatba adja a Fővárosi Nagycirkusznak. A Fővárosi Közgyűlés akkor úgy döntött, hogy a megállapodás előtt vizsgálják meg ennek hatását a FÁNK működésére, az intézmény akkreditációjára, valamint az állatmentő munkára.
Előreszaladtak a Biodómmal, orrszarvúak és csimpánzok helyett idén inkább új főigazgató leszJúnius közepén a Fővárosi Nagycirkusz és a FÁNK vezetői bejárták az érintett területet, a cirkuszosok tájékoztatást adtak az állatkert vezetőségének a terveikről. Mint kiderült: a Lovarda megvásárlása mellett az állami fenntartású Nemzeti Cirkuszművészeti Központ használatba venné a Fővárosi Nagycirkusz és a Biodóm között elterülő teljes területet, valamint az ott működő valamennyi közművelődési egységet, a muzeális körhintától egészen a Hetedhét Palotáig. Ez alól csak az uniós pályázati forrásból kialakított, így a fenntartási kötelezettség miatt át nem adható Vadállatmentő Központ és a Cápasuli jelentene kivételt. Az állami támogatásból felújított Hetedhét Palotában cirkuszpedagógiai foglalkozásokat rendeznének.
Lecsípne egy kicsit az Orbán-kormány a budapesti állatkertből„Hová építenék az új Fővárosi Nagycirkuszt, az állatkerti elefántok vagy medvék hátára?”„Az állatkert azt szerette volna elérni, hogy a cirkusz konkretizálja az igényeit és támassza alá azok megalapozottságát. Erről egyrészt írásos anyagot kértünk, másrészt lehetőséget arra, hogy hasonló bejárást tartsunk a Cirkusz területén is. Ilyen anyagot és lehetőséget azonban azóta sem kaptunk. Így kérdéses, hogy mikor és milyen megállapodásra lesz mód” – válaszolta most lapunk kérdésére Hanga Zoltán, aki arra is kitért, hogy az állatkert ugyan mindig is jószomszédi viszonyra törekedett a cirkusszal, de nagyjából egy évtizede egyre erőteljesebb törekvést érzékelnek a cirkusz részéről az ő rovásukra való terjeszkedésre. Holott érvényes kormányhatározat van arról, hogy a cirkusz új helyre költözik és az általa jelenleg elfoglalt területet is visszakapja az állatkert, ami egyébként a háború előtt is az övék volt. A FÁNK a lovardát is visszakéri, mivel jelentősen csökkent a lovagoltatásra használható tér, a tevegeltetést pedig meg is kellett szüntetniük.
Nagy cirkusz, nagy étvágy – Az egykori Vidámpark ikonikus körhintájára is szemet vetett a Fővárosi Nagycirkusz a Hetedhét Palotával együttAz állatkert szóvivője kitért arra is, hogy „Fekete Péter direktor úr láthatóan folyamatosan lobbizik a politikai döntéshozóknál”, hogy az állatkerttől területeket szerezzen a cirkusz számára. Ezeket a törekvéseket az első öt évben sikerült megakadályozni, de azután kénytelenek voltak használatra átengedni a 2018-ban felújított fedett lovardát.
Az állatkertnek egyébként nincs baja se a cirkusszal, se Fekete Péterrel, feltéve, hogy nem az ő rovásukra akar terjeszkedni, lévén az állatkerti funkciók sérelme nélkül ez nem lehetséges.
Az állatkert szerint ők legalább annyit tesznek a közjóért, mint a cirkusz, ráadásul a FÁNK látogatottsága nagyságrendekkel meghaladja a Fővárosi Nagycirkuszét. (Tavaly több mint 1,1 millióan keresték fel a FÁNK-ot.)
Nincsenek jó hírek a hullámvasútról sem. Az állatkertnek nincs pénze a felújítására, így meg se nyithatják. A Népszava kérdésére azt válaszolták, hogy a Pannon Park egészére 2017-ben meghatározott 43,7 milliárd forintból eddig mintegy 38 milliárdot használtak fel, a maradvány pedig nem elég a beruházás befejezésére. A többletforrás biztosításához szükséges kormány-főváros megállapodásokra hat éve hiába várnak.
