Budapest;pályázat;főváros;főigazgató;Állatkert;Kiss Ambrus;Biodóm;

A dínókiállításnak ugyan nagy sikere van, de a rendezvényekből befolyó bevétel így is kevesebb, mint ami az üzemeltetéshez kellene

Előreszaladtak a Biodómmal, orrszarvúak és csimpánzok helyett idén inkább új főigazgató lesz

Egyelőre terv sincs arra, hogy a Biodóm az idén megnyitna, pénz még kevésbé. Az állatkert főigazgatói posztjára viszont kiírták a pályázatot.

„Kissé előreszaladt a fővárosi állatkert vezetése a Biodóm állandó megnyitásának ügyében. Egyelőre semmilyen kidolgozott írásbeli javaslat nem érkezett erről a fővárosi önkormányzathoz, így döntés sem születhetett az ügyben. S ez azért lényeges, mert az egész éves üzemeltetésre való áttéréshez a tulajdonos főváros hozzájárulása és főként pénzügyi támogatása szükséges” – hűti le az idei megnyitás hírére felhevült kedélyeket Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, aki a Népszava kérdésére azt is elmondta, hogy Sós Endre (a Fővárosi Állat- és Növénykert természetvédelmi és állategészségügyi igazgatója) ugyan korábban felvetette az ötletet, de arról szó sem volt, hogy ezt az egyelőre részleteiben nem ismert, így nem is tárgyalt elképzelést tényként tárja majd a nyilvánosság elé.

Sós Endre egy múlt heti sajtóreggelin arról beszélt, hogy az év végére állandó jelleggel megnyílik a Biodóm a Fővárosi Állat- és Növénykert szerves részeként. Mint mondta: a Biodóm eredeti tervek szerinti befejezéséhez szükséges 20-25 milliárd most sincs meg, de mintegy 300-350 millió forintból kialakítható egy városi oázis.

Orrszarvúak, elefántok és csimpánzok ugyan nem lesznek az új koncepció szerint megnyíló, 1,7 hektáros Biodómban, ahogy az akvárium beüzemelésére sincs pénz, de megfelelő növényesítés mellett ide költözhetnének a jelenleg a nagy szikla belsejében található állatok. 

Arról is beszámolt, hogy tavaly több rendezvénynek is helyet adott a különleges építmény, amelyek összesen mintegy százezer látogatót vonzottak. (Idén már az első negyedévben 46 ezren váltottak ide belépőt a nagy sikerű dínókiállításra). A rendezvényekből származó bevétel tavaly 710 millióra rúgott, miközben a Biodóm üzemeltetése 1,15 milliárdot emésztett fel, a veszteség tehát 440 millió forintra rúgott. (A FÁNK 2024-ben 2,4 milliárd forint működési támogatást kapott a fővárosi önkormányzattól.) A megnyíló Biodómért Sós Endre közlése szerint nem kérnének külön belépőt.

Kiss Ambrus a költségvetési teher csökkentése okán örvendetesnek találta, hogy az állatkert vezetése gondolkodik a Biodóm hasznosításán, jövőben kialakítandó funkcióján, de jó lett volna, ha az erre vonatkozó javaslatot először a városvezetéssel és a Fővárosi Közgyűléssel osztják meg. Az idei megnyitásról beszélni már csak azért is korai, mivel a fővárosi idei költségvetésben egyetlen fillér sem szerepel erre a célra. Ha pedig a FÁNK saját bevétele terhére valósítaná meg az ötletet, akkor kérdés, hogy a meglehetősen szűkös forrásokból gazdálkodó fővárosnak kell-e 2025-ben 2,7 milliárd forinttal támogatnia az állatkertet – tette hozzá Kiss Ambrus, aki azt is megjegyezte, hogy a belépőjegyek árpolitikájának meghatározása szintén fenntartói jogosítvány. A Biodóm karbantartási feladataira az idén nettó 360 millió forintot költ a főváros.

Az ötletelés abból a szempontból is meglepő, hogy a Fővárosi Közgyűlés legutóbbi márciusi ülésén döntött arról, hogy új pályázatot hirdetnek a FÁNK - Persányi Miklós távozása óta - üres főigazgatói posztjának betöltésére. Az új vezető várhatóan júliusban áll munkába, így addig nem szerencsés belekezdeni egy több százmillió forintos projektbe. A Biodómhoz tartozó kültéri bemutató zóna tavaly augusztus végén nyílt meg, ahová az eredetileg oda szánt elefántok, orrszarvúak, törpecsimpánzok helyett néhány „jobban tűrő” állat költözött. Így a festett betonfalak előtt most szürke marhák, bivalyok, sörényes juhok és tevék sétálgatnak. Ez jobbára látványhasznosítás, hiszen külön bevételt nem hoz.

A fővárosi önkormányzat ritka kivételként örömmel átadná a létesítményt az Orbán-kormánynak, mivel az elejétől fogva állami beruházás volt. 

A folyamatos állami elvonásokkal sanyargatott fővárosnak sem forrása, sem szándéka nincs a befejezésre. Utoljára azonban 2021-ben volt ez téma a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának ülésén, azóta erről tárgyalni sem hajlandó a kormány. Kovács Balázs, Lázár János miniszteri biztosa ugyan hónapokkal ezelőtt felkereste Karácsony Gergely főpolgármestert, és az egyeztetésen szóba került a Biodóm befejezése és a fenntartása is, de végül nem lett folytatása az ügynek. Ehhez képest Kovács Balázs idén februárban a terézvárosi testületi ülésen már arról beszélt, hogy a Nyugati Pályaudvar mellé tervezett új cirkuszművészeti központot áthelyeznék a Városligetbe, ahol a Fővárosi Nagycirkusz jelenleg is áll. Ott viszont csak az állatkert rovására lehetne terjeszkedni. Az állatkert az intézmény háta mögötti vasúti területen kaphatna cseretelket. Kovács akkor azt mondta: a cirkusz és az állatkert közös üzemeltetésbe, fenntartásba kerülhetne, amelyhez hozzácsaphatnák a Biodómot is. A kormány ugyanis csak akkor hajlandó költeni a létesítmény befejezésére, ha az állami kezelésbe kerül. A főváros rögtön közölte, szó sincs arról, hogy átadják az állatkertet.

A civilek visszaengedése helyett egyelőre rövid videókkal próbálja a Belügyminisztérium megoldani a drogprevenció kérdését – tudta meg a Népszava. Miközben a 18 év alattiak egyötöde már kipróbálta a marihuánát, az iskolának nincs mérlegelési joga, azonnal rendőrt kell hívni, ha a falakon belül kábítószer nyomaira bukkannak.