Izrael és az Egyesült Államok iráni nukleáris létesítményei elleni támadásai óta először tárgyalnak újra az Iszlám Köztársaság nukleáris programjáról. Irán, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország pénteken külügyminiszter-helyettesi szinten folytat megbeszéléseket Isztambulban – erősítette meg Eszmaeil Bagaei, az iráni külügyminisztérium szóvivője.
Irán reméli, hogy a tárgyalások feloldják a gazdaságát megbénító szankciókat. Teherán rendre azt állítja, hogy nukleáris programját kizárólag polgári célokra használja.
Az úgynevezett E3 országok, Németország, Franciaország és Nagy-Britannia felszólították Iránt, folytassa erőfeszítéseit a nukleáris megállapodás elérése érdekében. Berlin, Párizs és London „továbbra is teljes sebességgel dolgozna az E3 formátumban az iráni nukleáris program fenntartható és ellenőrizhető diplomáciai megoldásán”, közölték német diplomáciai körök. Az eljárást az Egyesült Államokkal egyeztették.
Francia diplomáciai források közölték, hogy a három ország eltökélt szándéka: újra bevezetik az Irán elleni nemzetközi szankciókat, ha nyár végéig nem történik konkrét előrelépés egy átfogó megállapodás felé. Irán már a 2015-ös bécsi nukleáris megállapodásban elkötelezte magát atomprogramjának korlátozása mellett. Október közepén ennek hatálya hivatalosan lejár. Más kérdés persze, hogy Teherán nem tartja magát a megállapodás pontjaihoz.
Első hivatali ideje alatt Donald Trump amerikai elnök egyoldalúan felmondta a szerződést, amelyet Barack Obama demokrata elnök adminisztrációja alatt írtak alá. Évekig meghiúsultak a megállapodás újjáélesztésére tett kísérletek. Legutóbb az Öböl-menti Omán állam közvetített az Egyesült Államok és Irán között. A párizsi külügyminisztérium szerint a cél egy szilárd, ellenőrizhető és fenntartható megállapodás elérése Irán nukleáris programjáról. A bécsi egyezmény társaláíróiként az európaiaknak lehetőségük van arra, hogy snapback mechanizmuson keresztül visszaállítsák a korábbi és szigorú ENSZ-szankciókat Irán ellen.
Izrael június 13-án támadást indított Irán ellen arra hivatkozva, hogy Teherán nukleáris és rakétaprogramja Izrael létét fenyegeti. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) kormányzótanácsa nemrégiben azt közölte, hogy az Iszlám Köztársaság megsérti a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés szerinti kötelezettségeit. Irán ezután rakétákkal és drónokkal támadta meg Izraelt. Június 22-én aztán az Egyesült Államok három iráni nukleáris létesítményt támadott meg. Június 24. óta tűzszünet van érvényben. A tizenkét napos háború alatt Izrael több iráni vezetőt ölt meg, köztük legalább 16 atomtudóst.
Az E3 azzal tudta mozgásba lendíteni a nukleáris tárgyalások ügyét, hogy kilátásba helyezte: ha Teherán nem lép, akkor a snapback mechanizmus révén szankciókat vezetnének be Irán ellen, ami súlyos csapás lenne az amúgy is gyászos gazdasági helyzetben lévő ország számára. Ez a mechanizmus lehetővé teszi, hogy a büntetőintézkedéseket az ENSZ Biztonsági Tanácsa jóváhagyása nélkül is életbe léptessék, tehát Irán szövetségesei, Kína és Oroszország sem akadályozhatják meg. A korábbi szankciók az energiaszektort, az olajexportot, de a bankrendszert és a közlekedést is érintették.
A kérdés az, mit is akar elérni Európa? A minimális követelés az lehet, hogy Teherán folytassa az együttműködést a NAÜ-vel, és tisztázza a több mint 400 kilogramm 60 százalékos dúsítású urán sorsát. A tizenkét napos háború zűrzavarában a rezsim állítólag biztonságos helyre szállította az anyagot. A rendelkezésre álló uránnal Teherán elvileg atomfegyvert tudna gyártani.
Irán hivatalos retorikája eddig arra korlátozódott, hogy az európaiaknak közölte: a snapbackre „megfelelő” választ fog adni.
