48 országból, országonként mintegy 2000 embert kérdezett meg az Oxfordi Egyetemen működő Reuters Intézet közvélemény-kutatása arról, milyenek a médiafogyasztási szokások, trendek, illetve hogy alakul a sajtótermékekbe vetett bizalom. Az eredmények nem túl rózsásak, Magyarország Görögországgal holtversenyben utolsó helyen áll a sajtóba vetett bizalom tekintetében.
A Lakmusz összefoglalója szerint Magyarországon a megkérdezettek 22 százaléka mondta azt, hogy a sajtó hírei általánosságban megbízhatónak tekinthetők. Tavaly ugyanez az arány 23 százalék volt. Ezzel jelentősen lemaradunk a 48 ország 40 százalékos adatától. Európából 25 ország lakosságának médiafogyasztási szokásait vizsgálták, közülük Finnországban nyilatkoztak a legtöbben pozitívan a média megbízhatóságáról, a válaszadók mintegy 67 százaléka vélekedett eképpen. A környező országok közül Ausztriában 43, Horvátországban 36, Szerbiában 27, Romániában 26, Szlovákiában 23 százalék tartja megbízhatónak a híreket. Finnország után leginkább a skandináv országokban, Portugáliában és Írországban tartják megbízhatónak a médiát, de egészen jó számokat hozott Hollandia és Lengyelország is, utóbbi országban 47 százalék bízik meg a sajtó híreiben, ezzel kimagaslik a visegrádi országok közül.
A közmédiába vetett bizalom tekintetében hazánk szintén az utolsó helyen áll, csak 23 százalék bízik meg az állami sajtó információiban. Ez egyébként a Telex korábbi cikke szerint egy 7 százalékos zuhanás eredménye tavaly óta. A saját közmédiájukban is a az északi országok lakói bíznak meg leginkább, Dániában, Finnországban és Norvégiában például több mint 80 százalék tartja hitelesnek, ami a közszolgálati sajtóban megjelenik. Őket Belgium, Hollandia, Svédország, Svájc, Portugália, majd Írország közmédiái követik. A 23 százalékos eredménnyel a magyar állami média masszívan utolsó lett, még a lengyel és a szerb állami médiában is jóval többen megbíznak.
A magyar média megbízhatósága ugyanakkor általánosságban is meglehetősen alacsony, nincs olyan vizsgált sajtóorgánum, amely elérné az 50 százalékot. A listát hazánkban az RTL vezeti 47 százalékkal, őt követi a HVG (44 százalék) és a Telex (43 százalék), az utolsó helyen a Blikk és a kormánypárti sajtótermékek állnak, a bulvárlapot mindössze 17 százalék tartja megbízhatónak, majd hátulról a TV2 és az állami média következik 23-23 százalékkal. A Népszavában 27 százaléknyian bíznak úgy, hogy ez az arány tavaly még 33 százalék volt, a mi esetünkben a legmagasabb, 33 százalék azoknak az aránya, akik nem tudták eldönteni, hogy megbízhatóak vagyunk-e vagy sem. A hatszázalékos bizalomvesztés egyik évről a másikra átlagosnak számít, a 444-en RTL-en kívül mindegyik másik sajtóorgánumra igaz, csak találgatunk, de a legvalószínűbb oka általában a társadalmi elégedetlenség növekedése lehet.
Hanyatlás jellemzi az Orbán-kormány másfél évtizedét, az emberek már jobban bíznak Magyar Péterben, mint a miniszterelnökbenA 444 csak 1 százalékos mínuszt könyvelhetett el, legnagyobbat a 2020 óta NER égisze alatt működő Index, a Magyar Nemzet és az állami média, amelyek 7-7 százalékos visszesést mutatnak a megbízhatóság terén.
A vizsgált európai országok közül Magyarországon az egyik legalacsonyabb azoknak az aránya, akik fizetnek online hírszolgáltatásért: csupán 8 százaléknyian mondták ezt, ennél kevesebben csak Görögország és Horvátország adnak ki pénzt hírekért.
A felmérés néhány egyéb kérdésében szintén egészen szélsőséges eredményeket tudtak produkálni a magyar válaszok: a félrevezető információk tekintetében a hírportálokat jelentős fenyegetésként azonosítók aránya Magyarországon volt az európai országok közül a második legmagasabb, több mint 30 százalék válaszolt így, ennél többen csak Görögországban tekintenek fenyegetésként a hírportálokra. Ezzel szemben a félrevezető információk tekintetében a közösségi médiát és videómegosztókat jelentős fenyegetésként azonosítók aránya Magyarországon a második legalacsonyabb, igaz, ez is egy csaknem 70 százalékos érték, ennél alacsonyabb adat csak Szerbiában mutatkozott.
Ami azonban elég valószínű, hogy ha a magyarok gyanús információval találkoznak, akkor azt nem az Orbán-kormánynál fogják ellenőrizni: a 48 vizsgált ország közül hazánkban nyilatkozták a legkevesebben azt, hogy hivatalos forrást, például egy kormányzati honlapot keresnének fel ellenőrzés céljából, ha gyanús információval találkoznak az interneten. A magyarok mindössze 19 százaléka közölte ezt, ezzel szemben a 48 ország átlaga 35 százalék volt.
