Továbbra is lóg a levegőben a Budapesti Közművek (BKM) Zrt. 21 milliárdos követelése az időközben megszűnt Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt.-vel (közkeletű nevén kukaholding) szemben indított perben. Holott most különösen jól jönne ez a pénz, hiszen a tulajdonos főváros hónapok óta csődközelben egyensúlyozik. Júniusban, amikor az Orbán-kormány törvénytelenül leemelt 10,2 milliárd forintot annak ellenére, hogy korábban azonnali jogvédelemről szóló kérelmet nyújtottak be a bírósághoz, a főváros azonnal leállította a Budapesti Közművek, a Budapesti Közlekedési Központ és a közvilágítási cég összesen 9 milliárd forintos működési apanázsának folyósítását. Ráadásul Rákosrendező következő, 18 milliárd forintos vételárrészlete sincs meg teljes egészében a kasszában.
A Budapesti Közművek 2023-ban indított pert a fővárosiak által befizetett hulladékgazdálkodási díjak visszaszerzése érdekében a kukaholding ellen. A kereset tárgya a szolgáltatási díj megfizetése, a perelt összeg nettó 21,2 milliárd forint, valamint ennek a tárgyidőszakra vonatkozóan a szolgáltatási szerződésben rögzített elvek mentén számított kamatösszegei.
A Népszava kérdésére válaszolva a BKM azt írta, hogy a Fővárosi Törvényszéken folyó eljárás perfelvételi része lezárult, a per érdemi szakasza jelenleg igazságügyi szakértő kirendelésével folytatódik. A helyzetet bonyolítja, hogy a hulladékgazdálkodási szabályozási környezet megváltozása nyomán 2025. július elsejével megszűnt a kukaholding, így a következő lépés az, hogy a jogutód Energiaügyi Minisztérium beszáll a perbe.
Itt a vége, az Orbán-kormány megszünteti a fiaskóvá váló kukaholdingotA Budapesti Közművek álláspontja szerint a jogvita alapja a kukaholding előző, az Orbán- kormány által 2024 derekán menesztett vezetése időszakában alkalmazott szakmaiatlan és diszkriminatív eljárás. Mártha Imre BKM-vezérigazgató akkoriban azt mondta, hogy mintegy 15 százalékkal csökkent a BKM-nek juttatott bevétel 2019 óta, miközben ők ezt a pénzt megtermelték. Tehát nem állami támogatást kértek, csak saját jussukat. Úgy vélte, hogy az országos ellátásban keletkező 4-5 milliárd forintos hiányt pótolta ki az állami cég a Budapesttől elvont pénzzel.
A fővárosi cég perindítása nem maradt válasz nélkül. A kukaholding is pert indított, amely egyelőre a perfelvételi szakaszban van. Az eljárásban szintén a szakminisztérium perbe lépése a következő várható esemény. A Fővárosi Törvényszék tárgyalási jegyzéke szerint az NHKV Zrt. mint felperes az alperessel kötött bizományi szerződés alapján történt haszonanyag-értékesítésből és a hulladék energetikai hasznosítása során létrejött távhő- és energia értékesítéséből származó – több mint 2,5 milliárd forintnyi – bevétel megfizetése miatt indított pert.
A perindítás óta alaposan átalakult a szemétszállítás, -kezelés, -hasznosítás jogi és céges háttere, de érdemes egy kicsit még hátrébb lépni.
Az Orbán-kormány egy jól és jelentős nyereséggel működő közszolgáltatást vert szét szisztematikusan 2010 után.
A cél a hulladékgazdálkodásból származó haszon lefölözése volt, de a vége káosz, sztrájk és sok tízmilliárdos veszteség lett. Az első csapás a szolgáltatás hatósági árassá tétele, majd annak befagyasztása. A rezsicsökkentés okán 2013. július 1-je után 10 százalékkal csökkent a szemétszállításért kérhető díj. A szolgáltatást megrendelő önkormányzatok hirtelen arra ébredtek, hogy az addig osztalékot fizető vállalkozásokat nekik kell támogatniuk. A kabinet ezzel párhuzamosan elkezdte felvásárolni a hulladékkezelőket – ezeket szervezte be azután a NHSZ Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Kft.-be –, majd alapított egy másik céget, az NHKV-t a vagyonkezelésre és a számlázásra. Utóbbi az elejétől súlyos veszteséggel működött. Már az első lépés, az egységes számlázás bevezetése súlyos fiaskónak bizonyult: az informatikai rendszer nagy késéssel állt fel és teljes káoszba fulladt, a bevétel tovább csökkent, az NHKV-nak nem volt miből visszaosztani a szolgáltatást valójában elvégző hulladékos cégeknek. A budapesti FKF-nek folyamatosan milliárdokkal tartozott. A kukaholdingból csak úgy folyt kifelé a pénz. Már az első évet veszteséggel zárta. 2020-ra oda jutottak, hogy évi 70-80 milliárd forintot költött a kormány a hazai hulladékgazdálkodás működőképességének fenntartására. A kormány próbált menekülni a saját maga állította csapdából. A cég menedzsmentjét többször lecserélték, hol egyik, hol másik tárca látta el a felügyeletét, végül elengedték az egészet és 35 évre koncesszióba adták a Mol-nak az egész hulladékgazdálkodási tevékenységet. A szerződés szerint a koncesszor NHKV-t és az NHSZ-t is átvette volna, de végül csak az NHSZ szolgáltatóit – nem mindet – vették át, a kukaholdingot pedig beszántották.
Úgy tűnik, a Mohunál besült a települési palackautomata-program, a hajléktalanszállóra ígért berendezések és a köztéri kukákra szerelhető tartók terve isMiután az Orbán-kormány 2023. július elsejétől kivette az önkormányzatok kötelező feladatai közül a hulladékszállítást és a hulladékkezelést, a települések egymás után adták el hulladékos cégeiket a Mol koncessziós cégének a Mohu-nak. Így tett a főváros is: a Mohu összesen 39 milliárd forintot fizetett a BKM-nek. (Részben ebből vette meg Rákosrendezőt a főváros.) A Mol nem járt rosszul, a Mohu-nak tavaly 33 milliárd forint extraprofitot hozott, hogy az emberek nem vitték vissza a betétdíjas palackokat.
