Kötelezettségszegési eljárás keretében az Európai Bizottság úgynevezett kiegészítő felszólító levelet küldött magyar kormánynak, amiért az nem tartotta be a közbeszerzésekre és a koncessziókra vonatkozó uniós szabályokat a magyar sztrádák 35 éves koncesszióba adásakor. A Bizottság szerint a koncessziós eljárással a kormány megkerülte a nyílt közbeszerzési eljárást. A Bizottság álláspontja szerint ugyanis a gyorsforgalmi úthálózat építésére, üzemeltetésére és karbantartására vonatkozó, Magyarország által odaítélt 35 éves szerződés nem megfelelő mértékben hárította a működési kockázatot a koncessziós jogosultra, pedig éppen ez az a kulcsfontosságú tényező, amely megkülönbözteti a koncessziós szerződéseket a közbeszerzési szerződésektől. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a szerződést tévesen minősíthették közbeszerzési szerződés helyett koncessziónak, és ezáltal sérülhetett az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elve, nem mellesleg elmaradt a kötelező nyílt közbeszerzési eljárás.
Emellett úgy tűnik a brüsszeli vizsgálatok szerint, hogy a szerződésmódosítások a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó uniós szabályok szerinti kötelezettségeket is sértik.
Még ha a szerződés koncessziónak is minősülne – írják - , a Bizottság szerint az időtartama meghaladja a koncessziókról szóló irányelv által megengedettet mértéket. A Bizottság ezért kiegészítő felszólító levelet küld Magyarországnak, amelynek két hónapja van arra, hogy válaszoljon a levélre és orvosolja a feltárt hiányosságokat - jelezték.
Mint azt a Népszava többször megírta, a magyarországi sztrádák 35 éves koncesszióba adását az Orbán-kormány 2021-ben találta ki, amikor úgy tűnt, hogy elveszíthetik a hatalmat. (Mint közismert: 2021 nyarán hirtelen megerősödött az ellenzéki összefogás és a felmérések szerint jelentős előnyre tett szert a kormánypárttal szemben, amely a 2022-es választásokra elolvadt.) Ebben az időszakban az Orbán-kormány több olyan döntést hozott, amely az üzleti körét hozta kedvező helyzetbe. Ennek egyik része volt a sztrádakoncessziós eljárás. Az eljárásra három csoport jelentkezett, a későbbi nyertes konzorciumot a Themis Magántőkealap, a Konzum tőkealap, az Opus Bridge Magántőkealap, az Opus New Way Magántőkealap, a Cronus Magántőkealap, a Vesta Magántőkealap és Via Magántőkealap alkotta.
Most az árrésstop miatt indított kötelezettségszegési eljárást az Európai BizottságAz építőiparban és sztrádafenntartásban jól csengő magántőkealapok mögött valójában a dunaaszfaltos Szíjj László – ő az aki Lady Mrd tengeri jachtján vendégül látta Szijjártó Péter külügyminisztert és családját, - illetve Mészáros Lőrinc cégei álltak. A háromszereplős versenyben még elindult egy teljesen ismeretlen és komolytalan magyar cégcsoport, valamint egy jó nevű osztrák építőipari cégcsoport, akit az eljárás során formai hibák miatt kizárt a Rogán Antal felügyelete alatt működő Nemzeti Koncessziós Iroda. A kétszereplősre csökkent versenyt végül borítékolható módon a NER-oligarchák nyerték meg, a szerződéseket már csak a 2022-es választások után kötötték meg.
Az üzlet pofonegyszerű: a nyertes konzorcium évente néhány százmillió forintos koncessziós díjat fizet az államnak, amely cserébe a cég rendelkezésre bocsátja állami költségvetés éves autópálya-karbantartási keretét – ez évi 200-300 milliárd forint is lehet. 2023 óta a sztrádák karbantartását a NER magántőkealapok cége a MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.végzi. Ugyanezt a feladatot évtizedeken keresztül az ÁAK, az Állami Autópálya Kezelő Zrt. végezte, azzal a különbséggel, hogy az esetleges hasznot nem vették ki a rendszerből.
Baj van az útdíjfizetési rendszerrel is
Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen a - megtett úttal arányos - útdíjfizetési rendszere miatt, ugyanis nem biztosított a magyar rendszer átjárhatósága. Ez azt jelenti, hogy a járművezetőknek egynél több előfizetési szerződéssel, szolgáltatóval és kiegészítő fedélzeti egységekkel kell rendelkezniük ahhoz, hogy Magyarországon belül vagy Magyarországon keresztül közlekedhessenek. A Bizottság ezért felszólító levelet küld Magyarországnak, amelynek két hónapja van arra, hogy válaszoljon a levélre és orvosolja a feltárt hiányosságokat.
A 35 éves koncessziós eljárással a verseny ott is szűkült, hogy az MKIF-nek az útépítési tenderekre már nem kell pályázatot kiírnia, azt a saját cégeikkel is végezhetik – ezzel az árverseny teljesen megszűnt. A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda 2021-ben azzal indokolta a 35 éves koncesszió szükségességét, hogy a NER-koncesszorok úgy tudnak hitelt és tőkét bevonni az új sztrádaszakosak építése, hogy az nem növeli az államadósságot. Viszont, hogy az üzlet számukra is megérje, azért szükséges az extra hosszú 35 éves koncesszió. Az MKIF 2023 januárjában vette át a magyar sztrádarendszer üzemeltetését, de új autó-pályaszakaszok építésre eddig nem került sor, a tervben levőket is törölték.
A Európai Bizottság (EB) értékelése szerint tehát a koncessziós eljárás szabálytalan volt, ebből az következik, hogy véleményük szerint a szerződés is szabálytalan lehet a jelen formában. Ugyanakkor ez még csak egy vélemény, a 35 éves szerződés akár módosítható is – az EB a párbeszédben érdekelt. Ám ha a kormány nem lesz hajlandó az együttműködésre, akkor az ügyet a Bizottság az Európai Bíróság elé viheti – jelezték közleményükben.
