Nonszensz és hazugság, hogy a magyarok lennének az unió legszegényebb polgárai, csak azért a legalacsonyabb az egy főre jutó lakossági fogyasztás Magyarországon az Európai Unióban, mert a magyarok a megtakarításaikat növelik – magyarázta közel egy évvel ezelőtt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, akkor épp a zavarbaejtőn rossz a fogyasztási adatokat kommentálva. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a héten publikálta a 2024-es a Biztosítási, pénztári, tőkepiaci kockázati és fogyasztóvédelmi jelentését, amiből kiderült, hogy a magyar lakosság vagyona 14 százalékkal emelkedett egy év alatt, vagyis infláció feletti növekedésről beszélhetünk. A képet árnyalja, hogy lakosság vagyonának 46 százalékát tette ki a lakásállomány, amely egyfelől sokak számára befektetési eszköz, de a lakosság túlnyomó többségének az önálló lakás nem befektetés, hanem csak így tudják megteremteni a lakhatás feltételeit. Mint köztudott, Magyarországon az elmúlt évtizedekben felszámolták bérlakásállományt, ilyen programok pedig nem is indultak a rendszerváltás óta eltelt 35 évben.
2019 óta a lakossági vagyon mértéke 98 ezer milliárd forintról 193 ezer milliárdra nőtt, vagyis a növekedés 96 százalékos nominálisan, és nem számolva az azóta bekövetkezett 44 százalékos inflációval.
Ezen belül a jegybank becslése szerint a lakásállomány értéke 42 ezer milliárd forintról 89,2 ezer milliárdra emelkedett, ami öt év alatt 112 százalékos növekedés. Vagyis lakossági vagyon erőteljes növekedését jelentős részben a lakásárak - EU-ban amúgy kirívó - emelkedése okozta. Ha a lakásvásárlás befektetési céllal történik, akkor tekinthető likvid vagyonnak, vagyis valódi megtakarításként viselkedik, de amíg a lakás elsősorban a lakhatási célokat szolgálja, ez a vagyonnövekedés megtakarítási szempontból majdhogynem nem értelmezhető. A magyar háztartások vagyonnövekedéséről kialakuló képet még tovább árnyalja, hogy az MNB jelentéséből nem derül ki, de más forrásokból tudható, hogy a lakossági megtakarítások kétharmadát a háztartások felső 10 százaléka birtokolja, vagyis a vagyon eloszlása rendkívül egyenlőtlen. Ez azt is jelenti, hogy sok háztartás számára egyetlen vagyonuk a lakásuk, emellett érdemi megtakarítással nem rendelkeznek.
A további adatok is azt támasztják alá, hogy az egy főre jutó vagyon viszonylag kedvező a régióban, vagyis ebből a szempontból nem lehet a magyarokat a legszegényebbnek tekinteni. A magyar háztartások pénzügyi megtakarításai és a lakásállományt tartalmazó vagyona 2023 végén a magyar GDP 212 százalékát tette ki, amely a megfigyelt 26 országból a 18. helyre volt elegendő, vagyis a sor alsó és középső harmadának határán foglalt helyet az Eurostat adatai szerint – olvasható az MNB jelentésében. Az EU-n belüli háztartások bruttó vagyonának átlaga – az országok GDP-vel súlyozott átlagával számolva – 336 százalék volt, ami enyhe növekedést jelent a 2022-es 328 százalékos értékhez képest.
Júniusban 1,3, míg éves szinten 14 százalékkal emelkedtek országosan a lakásárakA régiós országok (Csehország, Lengyelország és Szlovákia) háztartásai bruttó vagyonának átlaga a GDP 160 százaléka volt, így a magyar háztartások vagyona GDP arányosan magasabb a hasonló fejlettségű országokénál a statisztikai adatok szerint – jegyzi meg az MNB, alátámasztva azt a vélekedést, hogy a magyarok, legalábbis a régióban, az átlagnál spórolósabbak. Ugyanakkor a nyugat-európai országok (például Dánia, Svédország, Olaszország, Franciaország) továbbra is jelentős többletvagyonnal rendelkeznek a visegrádi országokhoz képest (az említett négy ország rendelkezett 2023 végén az EU-ban a legmagasabb értékkel, átlagosan 392 százalékkal). A magyar megtakarításokat a magas lakásárak emelik meg, annak ellenére, hogy a MNB a felmérésben csak a 2022-es lakásárakat tudta figyelembe venni: ha csak a pénzügyi befektetéseket nézzük, akkor a 26 vizsgált uniós országból magyarok GDP arányos megtakarításai a 19-21 helyre lesznek elengedők, egy szintre kerülünk a horvát és a szlovén átlaggal, ugyanakkor még mindig magasabbak a szlovákok, illetve a lengyelek pénzügyi megtakarításainál.
A magyarok befektetéseiknél kockázatkerülők
A jegybank elemzéséből kiderül, hogy azon magyar háztartások, akik pénzügyi instrumentumokba is befektetnek, kifejezetten kockázatkerülők: Málta és Olaszország után a harmadik helyen állt Magyarország a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (alapvetően állampapírok) befektetéseit nézve. Emellett a hazai háztartások az élmezőnybe tartoznak a készpénz és az egyéb részesedések tartásában, és a középmezőnybe a vagyonukban tartott befektetési jegyek (12. helyezés), illetve lakásállomány arányával (14. helyezés). Ezekkel szemben a betétek, a biztosítási és önkéntes nyugdíjpénztári tartalékok, illetve a részvények tekintetében továbbra is sereghajtók között volt Magyarország (elsőnél 26., a másodiknál 25., a harmadiknál a 19. helyeken állt 2023-ban a megfigyelt 26 országból). Összességében állományi szinten az látszik, hogy a magyar háztartások az EU más nemzeteihez képest előnyben részesítik az állampapírokat, a készpénzt és újabban a befektetési jegyeket, ugyanakkor kevésbé fektetnek részvénybe, betétbe, életbiztosításba és nyugdíjpénztárba – foglalta össze a folyamatokat a jegybank jelentése.
