Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének kifejtett magyarázat, amelyről a South China Morning Post (SCMP) című hongongi lap számolt be, megerősítette azt, amit Brüsszelben eddig is sokan gondoltak, a tárgyalások egyes uniós résztvevőit mégis meglepte Vang váratlan őszintesége. Peking ugyanis mindig úgy nyilatkozik, hogy „nem részese” a háborúnak. A kínai diplomácia feje ezúttal is visszautasította azokat a vádakat, hogy pénzügyileg vagy katonailag támogatnák Oroszország háborús erőfeszítéseit, és azt hangoztatta, hogy ha így lenne, a konfliktus már régen véget ért volna.
Mindazonáltal az EU külügyi vzetője felszólította Pekinget, hogy állítsa le a Moszkvának nyújtott technológiai segítségnyújtást, amely különösen a dróngyártó iparágat segíti.
A geopolitikai és kereskedelmi kérdések széles körére kiterjedő négyórás, maratoni vita során Vang állítólag több „történelem órát is tartott" Kallas volt észt miniszterelnöknek, aki tavaly év végén vette át a 27-ek de facto külügyminiszteri posztját. Néhány uniós tisztviselő úgy érezte, hogy Vang „reálpolitikai leckéket” adott Kallasnak, s ezek egy része Peking meggyőződéséről szólt, hogy Washington hamarosan teljes figyelmét kelet felé fordítja. Vang brüsszeli kijelentéseinek egyik értelmezése szerint, írta az SCMP, Kína ugyan nem kérte a háborút, de annak elhúzódása megfelelhet stratégiai érdekeinek, amíg az Egyesült Államok szerepet vállal Ukrajnában, mert az megakadályozhatja abban, hogy a Kínával való rivalizálására összpontosítson.
A CNN értékelése szerint ez köszön vissza a kínai politika elemzőinek aggodalmaiban is, vagyis hogy Peking számára geopolitikai szempontból sokkal magasabb az ukrajnai konfliktus tétje, mint amit elismer. A hivatalos álláspont továbbra sem változott: a külügyi szóvivő pénteken is azt mondta, Kína nem vesz részt az ukrajnai konfliktusban, ők tűzszünetet és békét akarnak, az elhúzódó válság senkinek sem érdeke.
E nyilatkozatok azonban egy sötét összképet takarnak. Alig néhány héttel azelőtt, hogy Oroszország átfogó inváziót indított Ukrajna ellen, Hszi Csin-ping kínai vezető, „korlátok nélküli” partnerséget hirdetett Moszkvával, s azóta tovább erősítették a politikai és gazdasági kapcsolatokat – Kína egyebek közt éveken át a szankció alá vont orosz olajexport egyik legnagyobb vásárlója volt. Bár a távol-keleti nagyhatalom lehetséges béketeremtőként tüntette fel magát, cégei a nyugati szankciók megkerülésével kezdettől nagy mennyiségben szállítottak hadfelszerelést és kettős célú, fegyvergyártáshoz is használható elektronikai alkatrészeket Moszkvának, nem beszélve a hadiipar számára szükséges, számítógép vezérlésű szerszámgépekről.
Ukrajna szankciókat vezetett be több kínai cég ellen, mert számos orosz vállalatnak drónalkatrészeket és rakétagyártáshoz szükséges technológiát szállítottak. Egy múlt heti kijevi konferencián, amelynek célja további Oroszország elleni szankciók bevezetése volt, David O’Sullivan, az EU illetékes különmegbízottja úgy becsülte, hogy az Oroszország által fegyvergyártáshoz használt elektronikai alkatrészek mintegy 80 százaléka Kínából származik, ami a legnagyobb kihívást jelenti az EU szankciós politikájának.
A pénteki újabb rekordméretű támadás után Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter közzétett néhány képet az Ukrajna elleni tömeges orosz légicsapásokhoz használt Gerany 2 harci drónok töredékeiről, s ezek egyikén látható volt a felirat, miszerint a készüléket június 20-án Kínában gyártották. Idén Kijev arra vonatkozó bizonyítékokkal is előállt, hogy kínai állampolgárok Oroszország oldalán harcolnak Ukrajnában, Peking azonban tagadta, hogy bármilyen szerepet játszott volna az ügyben, és megismételte az állampolgáraihoz intézett korábbi felhívását, hogy „tartózkodjanak bármely fél katonai akcióiban való részvételtől”.
