Sokba fog kerülni a magyar állattartóknak, hogy az Orbán-kormány nemet mond az ukrán kukoricára

Az esők elmaradását és a tartós júniusi, július eleji kánikulát megsínylik a kukoricatáblák főleg az ország középső és déli területein. Ha továbbra sem hullik csapadék, akkor az említett régiókban rendkívül jelentős lehet a terméskiesés. Nagy valószínűséggel erre kell számítanunk, hisz az előrejelzések nem ígérnek érdemi mennyiségű esőt (a hét elején lehet némi csapadék), és az aszály sújtotta térségekben az öntözött területek aránya nem számottevő.

Magyarországon általában 750-800 ezer hektáron vetnek a gazdák kukoricát, és átlagos évben 5-6 millió tonna termésre számíthatunk. Ebből jut exportra is, hisz a hazai állattartók 900 ezer tonnát vesznek meg takarmánynak, míg az ipari feldolgozók, főképp a bioetanol-gyárak 2,5-3 millió tonnát vásárolnak, vagyis összesen 3,5-4 millió tonna tengerit igényel a magyar piac.

Arról kérdeztünk két gabonakereskedőt, hogy ha a kedvezőtlen prognózis igazzá válik, honnan tudjuk beszerezni a hiányzó kukorica-mennyiséget. Az országszerte több céget irányító Berta László elmondta, hogy általában három uniós államból, Lengyelországból, Romániából és Szlovákiából vásárolhatunk kukoricát, ám hogy ott milyen termés várható, azt még nem tudjuk. Az unión kívülről Ukrajnából hozható be kukorica a legkedvezőbb áron és logisztikai feltételekkel, ám ehhez az kell, hogy az unió és a magyar kormány engedélyezze a behozatalt. Ez történt 2022-ben is, amikor rekordalacsony volt a kukoricatermés Magyarországon.

Az előjelek alapján az uniós engedélyezéssel idén sem lesz gond, a magyar kormány viszont - úgy tűnik - megálljt parancsol az ukrajnai behozatalnak. Ez viszont azzal jár, hogy az állattartók és a kukoricafeldolgozó üzemek az indokoltnál sokkal drágábban jutnak majd alapanyaghoz. Ettől tart az általunk megkérdezett másik gabonakereskedő, a pécsi Szőke József is. Mint mondja, újra az ukrán kukorica importja ígérkezik a legkedvezőbbnek, és az ukrán áru minőségével sincs baj – bár ezt politikai alapon sokan megkérdőjelezik.

Attól egyébként nem kell tartanunk, mondta a két kereskedő, hogy a politikai ellenségeskedéssel terhelt magyar-ukrán viszony miatt az ukrán termelők és kereskedők a magyar partnerekkel szemben emelnék az árat, hisz az üzletet sosem befolyásolja a harag vagy a barátság. Ha Magyarország végül igent mond az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalára, akkor abszurd helyzet áll elő: miközben a kormány folyamatosan azt üzeni, hogy milyen veszélyt jelent Ukrajna uniós tagfelvétele a magyar gazdák szempontjából, a hazai feldolgozók számára – a gazdaságos működése érdekében - időnként nélkülözhetetlen, hogy kukoricát vásároljanak keleti szomszédunktól.